Kovács: A magyar sajtó sokszínű, a nyugati média torzít
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a magyar sajtó sokszínűbb és kevésbé korlátozott, mint a nyugati konkurencia, amelyet gúzsba köt a politikai korrektség. Szerinte nálunk nem torzítják a véleményeket, mint ahogy azt a német sajtó tette a szilveszteri kölni ügy után. Nemzetközi szervezetek ugyanakkor komoly aggályokat hangoztatnak a magyarországi sajtószabadsággal kapcsolatban.
Elemzők szerint ha az Európai Unió tudni akarja, mi várható Varsóban az új médiatörvény kapcsán, akkor azt kellene igazából megnéznie, miként bánt el Orbán Viktor a magyar sajtóval.
Ideértendő a széles jogkörrel felruházott, politikai alapon kinevezett médiahatóság, az újságírók lecserélése, valamint egy sor olyan megállapodás, amelyet egyes orgánumok politikailag elkötelezett tulajdonosaival kötött a hatalom – írja a Financial Times.
A lap emlékeztet: nagy feltűnést keltett, amikor öt éve megvonta a médiahatóság a Klubrádió frekvenciáját. A Közép-európai Egyetem egyik szakértője szerint az újságírók feje fölött ott lebeg, hogy kemény büntetésre számíthatnak, ha megszegik a megszigorított előírásokat például rágalmazási ügyekben.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a magyar sajtó sokszínűbb, ugyanakkor kevésbé korlátozott, már ha egyáltalán, mint a nyugati konkurencia, amelyet gúzsba köt a politikai korrektség. Azt mondja, nálunk elképzelhetetlen, hogy oly módon eltorzítsák a véleményeket, mint ahogy azt a német sajtó tette a szilveszteri kölni szexuális erőszak után.
A lap szerint ez arra utal, hogy a német lapok állítólag elhallgatták a támadásokat, amelyekről úgy gondolják, hogy néhány migráns hajtotta végre.
Mong Attila és más újságírók ugyanakkor úgy látják, hogy a Fidesz megbünteti azokat, akik bírálni merészelnek. Itt van például az Origo volt főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek az esete Lázár Jánossal.
Nemzetközi szakmai szervezetek ugyancsak rossz osztályzatot adnak Magyarországnak. A Freedom House és a Riporterek határok nélkül a 24., illetve a 25. helyre tette a 28 uniós tagállam sorában.
Az EBESZ médiamegbízottja pedig arra figyelmeztet, hogy a médiahatóság mandátuma gátolja a sokszínűséget, és azzal fenyeget, hogy politikai ellenőrzés alá helyezi az egész sajtót. Ehhez az egyik legfőbb eszközt az állami hirdetések jelentik.
Két évvel ezelőtt a Mérték Műhely a Nyílt Társadalom Alapítvány felkérése alapján azt állapította meg, hogy a reklámmegbízásokat átláthatatlan és tisztességtelen módon, egyes orgánumok politikai elkötelezettségét mérlegelve ítélik oda.
(Forrás: Financial Times/Szelestey Lajos/Klubrádió)
