Konfliktuskezelésből elégtelen
Szinte minden napra jut egy iskolai konfliktus, még sincs semmilyen eszköz a tanárok kezében a feszültségek oldására. Az iskolai mediáció itthon még gyerekcipőben jár, de most egy úttörő vállalkozásnak köszönhetően mindez megváltozhat.
Sz. Látó Judit több iskolát keresett fel, hogy felajánlja: mediátorként segítséget nyújtana a hétköznapi tanár-diák, diák-szülő és a tanulók egymás közötti konfliktusainak oldásában. A legtöbb intézményvezető azonnal hárított.
– Nálunk nincsenek konfliktusok – mondta az igazgató az egyik iskolában, majd néhány másodperccel később egy roma asszony rácsapta az ajtót.
De szinte mindenhol érezhető volt a feszültség a szakember tapasztalatai szerint. Előfordult, hogy nyolcadikosok vallották be neki: nekik az a céljuk, hogy uralkodjanak a tanáron. Úgy gondolták: ha együtt összefognak, a tanárok tehetetlenek lesznek velük szemben. És igazuk lett. De olyan esetről is hallott a szakember, ahol az osztályfőnök nem mert kimenni a tanáriból, mert félt találkozni az egyik szülővel, aki az ajtó előtt várta. Máskor „csupán” annyi a probléma, hogy az osztályból az egyik diákkal nem találta a tanár a közös hangot.
Sz. Látó Judit épp ezért úgy látja: elengedhetetlen lenne az iskolai mediáció. A külföldön már bevált módszerrel felkereste a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, Rétvári Bencét is. Az államtitkár támogatta az ötletet, és azt kérte: dolgozzon ki egy tervet az iskolai mediáció megvalósítására.
Az elképzelés szerint az iskolák szükség esetén hívhatnának egy szakembert, aki leültetné a haragos feleket, és beszélgetne velük.
A módszer már bizonyított – már amikor lehetőséget kapott erre Sz. Látó Judit. Egy alkalommal egy szülő fordult hozzá, mert az osztályfőnökkel kellett beszélnie, és felmérte: azokkal az indulatokkal, amelyekkel nekiindul a találkozónak, nem várható sok pozitív fejlemény.
A szakember segített. Eljött a találkozóra, közvetített a szülő és tanár között. Végül meg tudták beszélni a problémáikat, és azóta is sokkal kevésbé feszült a viszony tanár és szülő között.
Borzalmas mennyiségű feszültség gyűlik össze a fiatalokban, legtöbbször az otthoni körülmények, veszekedések vagy a szülők válása miatt. A tanároknak sem idejük, sem képesítésük nincs arra, hogy ezeket a feszültségeket kezeljék – mondja Sz. Látó Judit, aki sokat beszélgetett ismerős tanárokkal erről, és megerősítést nyert a gyanúja: mivel még a kötelező továbbképzéseken is legfeljebb érintőlegesen hallanak erről a témáról, nagy segítség lenne a számukra egy szakember, aki segít rendezni a mindennapos konfliktusokat.
A mediátor gyakran szembesül azzal, hogy a diákok a legkisebb érdeklődésre is megnyílnak. Az egyik iskolába bohócot hívtak egy ünnepségre, és mivel Judit ezzel is foglalkozik, ő vállalta a feladatot. Aztán a bohóc leült, és a tanárok által kezelhetetlennek tartott nyolcadikos osztállyal kezdett beszélgetni. Kérdezte őket a problémáikról, ők pedig készséggel meséltek.
Idén szeptembertől egyébként kötelező lesz az iskolákban a pszichológus. De a szakember szerint ez nem jelenti azt, hogy mediátorokra nem lesz szükség.
– A pszichológus az egyéni problémákat kezeli, elbeszélget a gyerekekkel az otthoni háttérről. A munkája kiegészíti a miénket. Konfliktuskezelésre azonban mediátort kell felkérni – mondja.
