Kiszűrik a futóbolondokat és a balfácánokat
Félmillió forint. Nagyjából ennyibe kerül ma az államnak, hogy egy munkanélküliből buszvezetőt vagy kamionsofőrt képeztessen. Ráadásul az sem mindegy, hogy a tanintézmény kit szabadít a közlekedők nyakába. Egy futóbolondot, egy balfácánt vagy egy higgadt, profi sofőrt. A Közúti Közlekedési Orvosok és Pszichológusok Tudományos Egyesülete elnökének régi vesszőparipája, hogy a közlekedésbiztonság érdekében szükség volna egy szakmai pszichológiai alkalmassági vizsgálatra. Bereczky László elképzelése meghallgatásra talált.
Három minisztérium – a munkaügyi, a pénzügyi és a közlekedési tárca – fogott össze, hogy Bereczky László közlekedés pszichológus és munkatársai megvalósíthassák, a megfelelő uniós fórumokon is folyvást emlegetett elképzelésüket, amely szerint a közlekedés biztonságán úgy lehetne javítani, ha a szakemberek még idejekorán kiszűrhetnék azokat, akik alkalmatlanok a járművezetésre. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet támogatásával készült el az a pályázat, amely az alkalmassági vizsgálat módszertanát és részleteit dolgozta ki.
Mindez nem csak a közlekedés biztonságát, de a képzés hatékonyságát is szolgálja, hiszen fontos, hogy a jelentkezők elvégezzék a tanfolyamot és később, valóban e szakmában helyezkedjenek el. Egy teherjármű vezetésére jogosító képzés, a „C” kategóriás vizsga több mint 420 ezer forintba kerül, míg a „D” kategória azaz a buszvezetői jogosítvány megszerzésének költsége meghaladja a félmillió forintot. Éppen ezért, mielőtt az akkreditált intézmény elkezdené a képzést, a jelentkezőkön egy szakmai, pszichológiai alkalmassági tesztet végeznek el.
Békéscsabán kísérleti jelleggel ötven jelölt esett át a vizsgálaton és mindössze 21 felelt meg a szigorú feltételeknek. A doktor elmondta, hogy zömmel „szüzek”, vagyis olyan munkanélküliek kerültek a rostába, akiknek semmiféle vezetői engedélyük nem volt. A pszichológusok megfelelő tesztekkel és műszeres vizsgálatokkal tárták fel a jelöltek döntési képességét, kockázatvállalási hajlamát, figyelmük megosztottságát, terjedelmét és éberségüket. Felmérték a memóriát, az intelligenciát és a konfliktus megoldó képességet stressz helyzetben.
Berczky doktor elmondta, hogy nem árt, ha a szakemberek idejében felfedezik, ha valaki mondjuk rendezett skizofrén. Ez olyan tudathasadásos állapot, amelyet amúgy egy hétköznapi ember nem venne észre. Vizsgálataik kiszűrik az agresszivitásra hajlamos, szétszórt figyelmű vagy a konfliktushelyzetekre rosszul reagáló embereket. A teszteken ugyanakkor arra is választ kerestek, hogy milyen a jelöltek képezhetősége és fejleszthetősége. A jelentkezők többsége az intelligencia teszten bukott el, de azok is alkalmatlannak bizonyultak, akik a konfliktushelyzetek megoldását „erőből” képzelték el.
A rostán fennmaradó huszonegy leendő sofőr természetesen átesett a szokásos PÁV, vagyis pályaalkalmassági vizsgálaton, majd megkezdte azt a csaknem fél éves tanfolyamot, amely március elején egy három napos magatartás tréninggel ér véget. A közlekedés pszichológus szerint ez a képzés nélkülözhetetlen része, amelynek bevezetése az általános járművezető oktatásban is egyre sürgetőbb.
A kiválasztásnak, a rátermettség vizsgálatnak és a tréningnek ez a módszere Bereczky doktor és az általa irányított Alphaconsult szellemi terméke. Európa szerte mind nagyobb az érdeklődés iránta. Ám félő, hogy ezt előbb vezetik be Nyugat-Európa országaiban az általános járművezető képzésben, mint nálunk. Ha azonban a békéscsabai kísérlet beváltja a hozzáfűzött reményeket, úgy legalább az egykori munkanélküliekből lett sofőrök javíthatják majd a közlekedés biztonságát és a közutakon tapasztalható morált.
