Kínos baki Navracsics határozatában

A Fidesz-kormány határozatot hozott azzal kapcsolatban, hogy Olaszországban az Emberi Jogok Európai Bírósága megtiltotta a keresztek elhelyezését az állami iskolákban. A Magyar Kormány normatív határozata szolidaritását fejezi ki az "Apostoli Szentszékkel és Olaszországgal, valamint minden olyan állammal való szolidaritást, amely sérelmezi az európai emberi jogi bíróság vonatkozó határozatát".

A határozat a

A határozat szerint "az olasz állami iskolákban elhelyezett kereszt a vallási jelentőségén túlmutatóan az olasz állam kultúrájának és identitásának is szerves részét képezi, ezt az ország polgárainak túlnyomó része tiszteletben tartja, a szülők iskolaválasztásánál is ezek a szempontok érvényesülnek. Álláspontja szerint ezeket a szempontokat az Emberi Jogok Európai Bíróságának elsőfokú ítélete nem vette kellőképpen figyelembe".

A Navracsics Tibor által aláírt határozattal két gond is van: egyrészt nem egy megszokott politikai nyilatkozat, hanem a Magyar Köztársaság állampolgáraira kötelező érvényű - normatív - kormányhatározat. A másik: a kormány összekeverte az Európa Tanácsot és az EU állam- és kormányfőinek a találkozóját, azaz az Európai Tanácsot egymással.

Az Európa Tanács ugyanis laza, kormányközi együttműködés keretében jött létre, és (szemben az Európai Tanáccsal) nem az Európai Unió intézménye. Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.

A Tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma. A szóban forgó kormányhatározat is erre hivatkozik, csakhogy a szövegben a kormány Európai Tanácsot írt Európa Tanács helyett. Ha ezt a két intézményt egy joghallgató összekeveri nemzetközi jog vizsgán, azt megbuktatják.

Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) ugyanis nem más, mint az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a találkozója, az EU csúcsszerve. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról. Ebbe az elnökségbe fog tartozni Magyarország fél év múlva.

Kisebb logikai bukfenc is megfigyelhető a határozatban: a kormány érvelése szerint "A kereszt szimbóluma feleleveníti azon vallási és kulturális tradíciókat, amelyeket az Európai Konvenciók és Egyezmények is megerősítenek, többek között az Európai Tanács Alapokmányában, és az 1950-es Emberi Jogok Európai Egyezményében, hogy biztosítsa egy olyan Európa fejlődését, amely tiszteletben tartja a szabadságjogokat, a vallási hagyományok többszólamúságát, és népeinek érzelmeit." Vagyis a Fidesz-kormány szerint a katolikus egyház szimbóluma pont a "a vallási hagyományok többszólamúságát" hivatott megjeleníteni – amivel talán egyik egyház sem értene egyet...