Ki jár boltba ott, ahol közel 100 százalékos a munkanélküliség?

A Gfk Hungária felmérése szerint a sort záró Tiszabőn élők egy főre jutó vásárlóereje csak az országos átlag 42,6 százaléka. Ezt a vásárlói szokások vizsgálata és elemzése alapján állapították meg a piackutatók. Tiszabőn természetesen nem örültek a hírnek, de már nem különösebben lepődtek meg rajta.

– Tényleg rossz helyzetben van a falu – reagált Farkas Barnabás polgármester, amikor a hivatalában a felmérés eredményeivel kapcsolatban kereste meg a Hírportál. – A helyzetünket alapvetően meghatározza az, hogy a lakosságunk kilencven-kilencvenöt százaléka olyan roma, akiknek nincs munkahelyük, jövedelmük. Keveset vásárolnak, kicsi a boltjaink forgalma. Pedig egykor Tiszabő volt a környék leggazdagabb faluja. Jómódú családok laktak itt, akik taníttatni tudták a gyerekeiket, és azok a diploma megszerzése után már nem jöttek vissza a szülői házba. Amikor pedig a szülők megöregedtek, magukhoz vették őket a gyerekeik, a házaikat pedig romák vásárolták meg. Tizenöt-húsz éve kezdődött ez a folyamat, és mára itt tartunk. A faluban az önkormányzat az egyetlen munkáltató, egyébként a munkanélküliség majdnem száz százalékos. Jelentősebb helyiadó-bevételt hozó vállalkozás nincs.

Látszik a szegénység

Az Út a Munkához program sem jelent hosszú távú megoldásokat, legfeljebb csak átmeneti, tüneti kezelést. Egyszerre százharminc közcélú foglalkoztatott dolgozik folyamatosan a településen, de ez éppen csak annyira elegendő, hogy átmeneti időre megduplázódjon az egyébként járó, 28 ezer forintos rendelkezésre állási támogatás.

Szegénység látszik, ha végigmegyünk a falu utcáin. Néhány nagy, új, színes falú ház viszont – az előttük parkoló elegáns autókkal együtt – azt mutatja, hogy a szegénység mellett Tiszabőn is kitermelődött egy vékony jómódú réteg.

– Az iskolánk is szegény – mondta Domán Gáborné iskolaigazgató. – Szegények a családok, az önkormányzat pedig sajnos nem tudja kiegészíteni az állami normatívát. Száz százalékban roma gyerekek járnak hozzánk, akiknek kilencven százaléka halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Nálunk így a folyó integrációs- és képességkibontakoztató programból csak az utóbbi cél az aktuális. Háromszázharminc gyerek jár hozzánk, nagyjából fele-fele arányban alsó- és felsőtagozatosok. Mára már jóval száz fölött jár viszont azoknak a gyerekeknek a száma, akiket autóbusszal Fegyvernekre hordanak át. A tanulóink túlnyomó többségét igyekezenek a szüleik a lehetőségeik szerint szépen és tisztán iskolába járatni.

– Dolgoznának az itt lakók, mint ahogy dolgoztak mindig is, amíg volt hol – erősítette meg a polgármester. – Régebben naponta hét autóbusz hordta mindenfelé a tiszabőieket munkába. Nem tudom, hová vezet ez, és azt sem, hogy meddig tarthatók ezek az állapotok. A túlélés lehet kizárólag a közvetlen célunk, kivárni a gazdaság „mozdulását”...

Zsákfalu, eldugva a Tisza partján

A település lakóinak megélhetését sokáig a mezőgazdaság jelentette – írta a Hírportál.

Közlekedés-földrajzi szempontból rendkívül kedvezőtlen helyzetben van Tiszabő, hiszen zsáktelepülés. A vasút elkerüli, a lakosság legközelebb a Fegyvernek-Örményes állomáson tud vonatra szállni. A település közigazgatási területe 3509 hektár, a lakossága 2180 fő, a lakások száma 580. Az épületek egy részének színvonala elfogadható, de egyre több a lerobbant, gondozatlan épület. A településre mégsem az elnéptelenedés a jellemző. A több mint 400 általános iskolás gyerek mellett 200 óvodása is van a községnek. A valaha szebb napokat látott falu a rendszerváltás után nemigen tud magára találni. Tiszabőnek gyakorlatilag nincs helyben élő értelmisége – áll a község honlapján.