Ki akar alászállni a nyilvános kéménytérképbe?
Legyen nyilvános a fővárosi kémények állapota, a szolgáltató készítsen naprakész térképet az építmények ellenőrzéséről és állagáról - javasolta Weinek Leonard, Zugló polgármestere.
A tételes nyilvántartásból ugyanis pontosan kiderülhet, hogy melyik épületben a legrosszabb a helyzet, s hova nem jutnak be évek óta a kéményseprők, hogy rendszeresen ellenőrizzék a füstnyílásokat. Az esetek többségében maguk a társasház lakói sem tudják, milyen – esetleg életveszélyes – körülmények között élnek.
A rozzant, többnyire belvárosi társasházakban azonban nemcsak a kémények, hanem a gáz- és elektromos vezetékek terén is áldatlan állapotok uralkodnak. A lakók egy részének a legszükségesebb műszaki ellenőrzésekre sincs pénze, azért a Főgáz jövőre 20 millió forinttal segíti a legrászorultabbakat. A karbantartási támogatást csak a szociálisan rászorulók – nyugdíjasok, nagycsaládosok – kaphatják az önkormányzatokon keresztül. A pénzt kérvényezni kell, ezért kérdés, eljut-e a leginkább rászorultakhoz.
Gáz-és szénmonoxid mérgezés nélkül nincs tél – jelenthetjük ki az elmúlt évek szomorú tapasztalatai alapján. Döbbenetes, hogy legtöbbször éppen csak a megelőzésen, a néhányezer forintos karbantartási költségen – pontosabban annak hiányán – múlik az emberélet.
Nem minden szénmonoxid mérgezést szenvedett áldozat élt régi, rozzant többlakásos épületben, a statisztika alapján mégis az egykori bérlőkből tulajdonosokká lett családok a leginkább veszélyeztetettek, közülük is azok, akik lerobbant épületet vettek a lakásokkal. A kezdeti eufóriában ugyanis nem tudták – s az önkormányzatok sem siettek feltárni a valóságot –, hogy milyen rossz üzletet kötöttek, s mennyi felújítási kötelezettséget vettek a nyakukba.
Az akkori rossz állagú épületekben a helyzet azóta csak romlott, mert többnyire éppen a lepusztult házak lakói és társasházi közösségei a legszegényebbek. Bár a felújításra évek óta pályázatból is pénzhez lehet jutni, jó néhány társasház még erre is képtelen, mert nincs senki – a közös képviselő sem –, aki ki tudná tölteni a szükséges papírokat.
Ráadásul éppen azokban az épületekben nincs tájékozott, tettre kész vezető, amelyekben a legrosszabb a helyzet: életveszélyesek a liftek, az elektromos-és gázvezetékek és elhanyagolt a fűtési rendszer. Ezekben a házakban jellemzően még állagmegőrzésre, vagy a legszükségesebb baleset- és életveszélyes helyzet megszüntetésére sem futja.
Sokszor hiányzik az akarat is, például azokban az épületekben, ahová be sem engedik a kéményseprőket, mert – esetleg tudják –, hogy az ellenőrök az ott élők biztonsága érdekében betiltanák a rendszer használatát. Az esetek nagy részében maguk a lakók sem tudják, komoly életveszélyben vannak az otthonukban.
Zugló polgármestere, Weinek Leonárd egy, a kerületében történt tragédia után felvetette: egy naprakész kéménytérképen tegye nyilvánossá az ellenőrzéseket és az építmények állapotát a Fővárosi Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgálat (FŐKÉTÜSZ) Zrt. Így az önkormányzatok és persze maguk a lakók is tisztában lehetnének a körülményekkel, s nagyobb esélyük lenne rá, hogy megelőzzék a bajt..
A tragédiákért azonban nem csak a kémények, hanem az elavult gázkészülékek, többek között a cirkók is felelősek. A berendezéseket 1-2 évente kellene ellenőriztetni, ám sokan fittyet hánynak az óvatosságra, vagy egyszerűen nincs is rá pénzük, egyszeri 5-10 ezer forintjuk. De olyan lakástulajdonos is van, aki még mindig azt hiszi, cirkóját, bojlerét és gáztűzhelyét a szolgáltatónak kell ellenőriznie. Ők egyszerűen nem értik meg, hogy a lakással a berendezéseket is megvásárolták, s mint saját tulajdonukat, maguknak kell gondozniuk, vagyis a felújítás, ellenőriztetés és adott esetbe a lecserélése is az ő feladatuk – kötelezettségük.
A Fővárosi Gázműveknél (Főgáz) úgy döntöttek, segítenek azokon a nyugdíjasokon és nagycsaládosokon, akik megrendelnék a szükséges munkákat, ha lenne rá pénzük. Húszmillió forint különít el jövőre a szolgáltató a karbantartási támogatásra, amelyből az önkormányzaton keresztül a legrászorultabb lakók kaphatnak.
A Főgáz becslései szerint mintegy háromezer család karbantartási költségeihez tudnak így hozzájárulni. A támogatást azonban kérni kell, ezért kérdés, hogy a legrászorultabbak jelentkeznek-e majd a pénzért.
