Karácsonyi jótékonyság: Tibikém, van még abból a romlott áruból?
Vékonyabb a szelet kenyér és rajta a zsír, kevesebb a cukor a teában és a májkonzerv vagy a szaloncukor szavatosságát jobb nem firtatni. A szűkölködők az idei karácsonyon még inkább szűkölködnek majd, mert a karitatív szervezeteknek is egyre kevesebb jut. Az adományok között pedig egyre több az olyan, amelyben nincs köszönet. A jótékonykodási hajlamon éppúgy érezhető az áfa-törvény hatása, mint romlott májkrém a mellékíz.
A hazai jótékonykodási kultúra emblémája lehetne: mondjuk tíz kiló párizsivég. Ez volt ugyanis az elmúlt évek talán legarcátlanabb felajánlása. Tavaly karácsony előtt, amikor a máltaiak levélben kérték nagy húsipari cégek támogatását, hogy legalább az ünnepekre gazdagabbá tegyék a hajléktalanok szendvicseit, a legtöbb gyártó válasz nélkül hagyta a karitatív szervezetet. Az egyik legnagyobb és legismertebb cég azonban pontosan tíz kilogramm párizsi véget ajánlott fel.
– Szerencsére az idén ilyen nem fordult elő – mondta Győri Dani Lajos, a Máltai Szeretetszolgálat budapesti vezetője, aki tavaly is inkább megmosolyogta az esetet mintsem bosszankodott rajta. Mivel a húsipari hulladék adomány híre bejárta a sajtót, az idén hasonló eset nem történt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sok cég nem sózza selejtjét a hajléktalanokat támogató szervezetekre.
A jótékonykodási hajlam amúgy is jelentősen csökkent, hiszen a törvény szerint az adományok után áfát kell fizetni, így nem éri meg jót cselekedni. A máltaiak például elvesztették a főleg ünnepekkor, ad hoc jelleggel jótékonykodó kis és közepes vállalkozások adományait. Meglehet ez a felajánlott termékeknek legfeljebb húsz százaléka, de mivel éppen ilyenkor mindenre nagy szükség van, ez is érzékenyen érintette a szűkölködők segítőit. Szerencsére a nagy támogatókat a többletteher sem tántorította el, így például a Máltai Szeretetszolgálat továbbra is segíti egy tucatnyi nagy cég. Élelmiszert a gyermelyi tésztagyártól és a Spaartól, gyógyszer a Sanofitól és a Bérestől kapnak, de a Mol vagy a Henkel is megőrizte jótékonykodási hajlamát. A kisebb cégek azonban elfordultak a karitatív szervezetektől. Néhányan levélben fejezték ki sajnálkozásukat, mondván, hogy a gazdasági válság miatt minden erejüket saját dolgozóik megtartására fordítják, hogy elbocsátásukkal nehogy éppen a jótékonysági szervezetek gondjait szaporítsák.
A kormányzat az adományok utáni adó szükségességét egy uniós direktívával indokolta, ám a karitatív szervezetek szerint ez csak kifogás, hiszen az uniós tagországok többségében – például Belgiumban, Franciaországban vagy Spanyolországban – nem terhelik áfa tartalommal az adományokat, míg Lengyelországban éppen most törölték el ezt a jogszabályt. A jótékonykodás társadalmi haszna ugyanis jóval magasabb, mint az állam ebből származó áfa bevétele.
– Volt olyan élelmiszer feldolgozó cég amelyik felajánlotta volna termékei, ha kifizetjük helyettük az áfát. Ezt persze érthető okokból nem tudtuk vállalni – mondta egy jótékonykodó szervezet magát megnevezni nem akaró munkatársa. Bevallotta: a szükség arra is rákényszerítette őket, hogy „feketén” jussanak hozzá a felajánlott termékekhez. Néhány adakozó ugyanis kiskaput keresett, hogy átadhassa áruját. Előfordult, hogy az üzem kapujában raklapokra helyezett termékeket egy kis időre „őrizetlenül hagyták”, míg máshol a hátsó kapun fuvarlevél nélkül csempészték ki saját termékeiket. Másutt egy nagyobb adag árut a csomagológép hibájával indokolva szándékosan leselejteztek, így valójában hulladékként juttatták el az adakozókhoz. Mindez persze törvénytelen volt, de ahogy a szervezet munkatársa mondta: szükség törvényt bont.
Győri Dani Lajos elmondta: a párizsivégek esete nem volt egyedi, hiszen évek óta gyakorlat, hogy egyes cégek lejárt szavatosságú vagy romlott élelmiszert ajánlanak fel, megtakarítva ezzel a megsemmisítés költségeit. Az áfa törvény is ebbe az irányba tereli a felajánlókat, hiszen az eladhatatlan áru értéke nullára leírható, és így az áfa tartalom is nulla. Vagyis csak értéktelen terméket érdemes jótékony célokra felajánlani.
Így fordulhat elő, hogy a hajléktalanok ellátására – nekik ez is több a semminél alapon – hulladékot szánnak és csakis a karitatív szervezetek éberségén múlik, hogy kiszűrik-e adományaik közül az ártalmasakat. A tisztiorvosi szolgálatnak, illetve az élelmiszerbiztonságért felelős hatóságnak eddig sem állt módjában ellenőrizni azokat a termékeket, amelyek nem kerültek kereskedelembe. Ritók Emese, az ÁNTSZ szóvivője elmondta, hogy szeptembertől a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal feladata a termékek ellenőrzése, de mint megtudtuk az adományozásra kerülő élelmiszerek vizsgálatára nekik sincs lehetőségük. Márpedig a szavatossági idő hamisításán lebukott cégekről hallva lehet elképzelésünk arról, hogy a jótékonykodás leple alatt miféle étkek kerülhetnek a szűkölködők elé.
