Jövő héten is átszabják az életünket

Nyolc törvényjavaslat zárószavazására kerül sor a jövő héten a parlament rendkívüli nyári ülésszakának vége előtt két héttel. Nem egy javaslat régi ígérete volt a Fidesznek.

Így például a Hoffmann Rózsa által jegyzett közoktatási törvénymódosítás szerint ezentúl a második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással kell történjen, de az iskola pedagógiai programja előírhatja a szöveges értékelést is. Emellett az 1-4. évfolyamon újra lehet majd buktatni.

Pokorni Zoltán és Pósán László indítványára változik majd az érettségi és a felvételi szabályozása is. Az új szabályozás szerint a jövőben nem a felsőoktatási intézmények, hanem a kormány dönthetne arról, hogy mely képzések esetében hány és mely tantárgyból írja elő az emelt szintű vizsgát felvételi követelményként. A javaslat szerint a kormánynak 2010 . október 30-ig kell az erről szóló rendeletet megalkotnia. A kellő felkészülés érdekében első ízben a 2013 őszén induló felsőoktatási képzések esetében kell alkalmazni az új rendelkezéseket.

Újfent változnak majd az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. Czomba Sándor és Font Sándor fideszes képviselők szerint a javaslat célja, hogy életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmazzon meg. Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony főszabály szerint a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével, és nem a munkaszerződés megkötésével keletkezik. Ettől eltérően, amennyiben a munkavállaló kéri, illetve a nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ebben az esetben a munkáltató egyidejűleg jelenléti ív vezetésére már nem köteles. Emellett - a bejelentési kötelezettség egyszerűsítése érdekében – a javaslat bevezeti az egyszerűsített foglalkoztatás azonosító kódszámot, és csökkenti a bejelentendő adattartalmat. Lehetővé teszi a bejelentés módosítását is, a munkavégzés megkezdését követő 2 órán belül, ha előre nem látható körülmény – például időjárásváltozás - miatt a munkavégzésre mégsem kerül sor.

Bár változnak a kulturális örökség védelméről szóló szabályok, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény, és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló parargrafus is, a legnagyobb vitákat a médiát érintő tervek idézték elő. Ennek ellenére a kormánypártok már megszavazták az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot (így került a véleményszabadság helyébe a szűkebb értelmű szólásszabadság) és jövő héten vélhetően rábólintanak a médiacsomag másik nagy részére: a hatósági és felügyeleti rendszer átszabására. Így egyedül a médiatartalmakat érintő szabályozási változások (például tájékoztatási kötelezettség, kötelező regisztráció médiatartalmak közzététele esetén) vitája és szavazása marad őszre.

Létrejön viszont a jövő heti szavazás után a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, melynek fő feladata a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén „a kormány - jogszabályokban meghatározott - politikájának végrehajtása”. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, ő egyben a Médiatanács elnöke is lesz. A Médiatanács a hatóságon belül jön létre, önálló gazdálkodással bír, az ORTT jogutódja. Négy tagját az Országgyűlés - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával - 9 évre választja egyidejű, listás szavazással. Tagokat a jelölés során a frakciók első körben egyhangúan javasolhatnak, ha ez nem jár eredménnyel, a második alkalommal kétharmaddal is lehet jelölni. A jelölés során minden frakciónak mandátumarányos szavazata van. A Médiatanács határozatképességéhez a tagok egyszerű többsége szükséges.

A javaslat szerint a közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrejön a Közszolgálati Közalapítvány, élén egy kuratóriummal. Ennek elnökét a Médiatanács delegálja, a négy tagot az Országgyűlés választja egyenkénti szavazással – nem listás módon – a jelenlevő képviselők kétharmadának voksával, kilenc évre. A választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik, a képviselőcsoportoknak egymás között meg kell állapodniuk az adott oldal által jelöltjeiről. A Kuratórium tagjait az Országgyűlés 9 évi időtartamra választja.

Létrejön egy úgynevezett közszolgálati kódex is, amely „tartalmazza a közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség számára előírt pontos feladatokat”. A tervek szerint az első kódexet az országgyűlés fogadja el a jelenlevő képviselők kétharmados többségével, ezt követően a szintén újonnan felálló Közszolgálati Testület feladata a módosítás.

E testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kísérné, ellenőrzést gyakorolna a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. felett a kódex alapján. A testület az alábbi szervezetek delegálhatnak tagot: a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzati szervezetei és a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális szervezetek, valamint a családok érdekeit véd ő és képviselő, Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetek.

A majd 53 oldalnyi törvénymódosítás mögé sovány 7 oldalnyi, sok helyütt semmitmondó indoklást passzítottak a benyújtók. Úgyis önmagáért beszél.