Jöttek egy doronggal és letaroltak mindent – Állóháború az óvodában
„Kevesebb mint egy év alatt a mi kis óvodánk 23 dolgozójából mára 20 elment” – írta még februárban egy anyuka a Facebook-posztjában.
„Mérhetetlenül szomorú vagyok. Szó szerint bőgni szeretnék felnőtt létemre. Ahogy az óvónőnk ma megölelt búcsúzóul, abban minden benne volt” – így egy másik szülő. Azóta még két pedagógus elhagyta az intézményt. Vagyis a Kelenvölgyi Óvoda dolgozói kicserélődtek, de nem csak a régiek, az újak közül is többen elmentek már. A szülők egy része, elsősorban azok, akik már a változások előtt is az óvodába járatták a gyerekeiket, állandó vitában állnak az új vezetéssel. Szakmai és emberi szempontból is elégedetlenek.
Minden azzal kezdődött, hogy Újbuda önkormányzata a Kelenvölgyi Óvodát összevonta két másikkal, s az élükre egyetlen vezetőt nevezett ki. Ezzel több mint ötszáz gyereket rendelt egy személy irányítása alá. Az érintett szülők aláírásgyűjtésbe kezdtek, kilencszázan szignózták azt a petíciót, amelyben még 2015 elején arra kérték a helyhatóságot, ne hajtsa végre a változtatást. Aggódtak a gyerekek érzelmi biztonságáért, hiányolták azt a szakmai és emberi garanciát, amit szerintük igazán csak egy helyben dolgozó óvodavezető biztosíthat. Tüntetés is volt, mindhiába. Az összevonás megtörtént.
A kelenvölgyi „telephely” szülői munkaközössége tovább küzdött, találkozót kértek Molnár László alpolgármestertől, majd amikor ez nem hozott eredményt, tavaly nyáron levelet írtak az átalakítás tapasztalatairól Hoffmann Tamás polgármesternek, s kérték, segítsen helyreállítani a rendet. Különösképpen kifogásolták azt, hogy az intézményvezető 2016 szeptemberétől a feje tetejére állította a dolgozók csoportbeosztását, anélkül hogy erről előzőleg egyeztetett volna az óvoda dolgozóival és a szülői munkaközösséggel.
– Minden előzetes megbeszélés vagy figyelmeztetés nélkül egy óvónőt és az óvodatitkárt másik telephelyre, a két iskolába menő csoport nevelőit, illetve dajkáját pedig másik csoportba helyezte át a vezető – mondja a 168 Órának Heilné Szabó Henriette, a szülői munkaközösség elnöke, egy édesanya, akinek két fia után most a kislánya is ebbe az óvodába jár. – Az intézkedés és annak módja a dolgozók körében elkeseredettséget, a szülői közösségben nagy felháborodást keltett. Méltánytalannak éreztük.
Egy másik anyuka – aki nem szeretne névvel szerepelni, mert fél a megtorlástól – azt mondja: a három összevont óvoda eltérő értékrendet képvisel. – Az új vezető ezt jól tudta, hiszen pályázatában szerepelt is, hogy más-más szociokulturális hátterű intézményeket kell majd menedzselnie, s azt ígérte, igyekszik megőrizni a hagyományokat. Ehhez képest jöttek egy doronggal, letaroltak mindent, ami szerintük rossz volt.
Az édesanyák tovább sorolják a problémákat. Az óvodában korábban német nyelvi érzékenyítő foglalkozások voltak, a gyerekek játékos formában ismerkedtek a német hagyományokkal. Az egyik óvónőt, aki húsz éve vitte a programot, áthelyezték, emiatt az egyik csoportban már nem folyik nyelvi érzékenyítés. Volt olyan időszak is, amikor a gyerekeket minden nap másik csoportba kellett beadni, mert nem volt megoldva a felügyeletük.
– Reggel bevittem valahová, aztán délután kerestem, hogy honnan vihetem haza – emlékszik vissza egy édesanya.
Ráadásul nemcsak a régi, de az új pedagógusok is cserélődnek.
– Megviselték a gyerekeket a hirtelen változások. Amiért addig dicséretet kaptak, most megbüntették őket. A régi szokásokat, hagyományokat figyelmen kívül hagyják, s egy formalizált intézményt próbálnak ránk kényszeríteni – magyarázza Heilné Szabó Henriette. Hozzáteszi, a szülői munkaközösséghez számos szülői panasz érkezett az új dadusok és pedagógiai asszisztensek megnyilvánulásai, a gyerekekhez való viszonyuk miatt. Csúnyán, ingerülten beszélnek a kicsikkel, főleg azokkal, akiknek a szülei hangot adnak nemtetszésüknek. A kicsik otthon azt is elmondják, milyen szavakkal szidalmazták például az édesanyjukat.
Panaszkodik az szmk-elnök azért is, hogy az óvoda vezetése ellenségesen viszonyul a munkaközösség tagjaihoz, elfogadhatatlan hangnemben és stílusban nyilatkozik róluk, kéréseiket, panaszaikat, jogaikat figyelmen kívül hagyja, ezenkívül jogszerűtlen módszerekkel próbál beleszólni a szülői képviselet megválasztásába.
– Megpróbálták rávenni a szülőket, hogy ne a mostani, hanem az általuk javasolt személyeket válasszák meg szmk-tagoknak – állítja az elnök.
– Nyomás alatt élnek azok, aki szembeszállnak az új vezetéssel – mondja több édesanya is. Az óvónőkkel harmadik személy jelenlétében lehet találkozni, a beszélgetésről pedig jegyzőkönyv készül. Egy tetűjárvány miatt például értesítették a gyermekjóléti szolgálatot, majd az ÁNTSZ-hez citáltak be egy családot. Speciális nevelési igényű (SNI) gyereket küldtek felülvizsgálatra, mielőtt a számára előírt fejlesztések befejeződtek volna, hogy bebizonyítsák róla: nem integrálható. Az óvodába járó három SNI-s közül csak az szmk-elnök kislányát küldték felülvizsgálatra. A gyermek különben már harmadik éve jár az óvodába. Olyan hatéves gyerekeket, akikről a szülők úgy tudták, hogy maradhatnak még egy évet az óvodában, azt követően akartak iskolába küldeni, hogy már befejeződtek a nyílt napok az általános iskolákban. A szülők egy része igazolásokért kezdett rohangálni, mások pedig kétségbeesetten próbáltak iskolát találni a gyermeküknek.
Fotók: Kovalovszky Dániel
– A szülők együttműködését rossz szemmel nézik, mindent elkövetnek, hogy szembefordítsák egymással a régi és az új családokat – mondja egy szmk-tag. – A retorziók és a büntetések miatt egyre többen halkulnak el.
Nem jártak jobban az intézményt elhagyó pedagógusok sem. Voltak, akiket azzal fenyegettek, hogy a kerületben sehol sem fognak állást kapni, de lehet, hogy Budapesten sem.
Megkérdeztük az önkormányzatot, tudnak-e arról, ami a Kelenvölgyi Óvodában folyik. Molnár László alpolgármesternek elmondtuk, amit a szülőktől megtudtunk. Az alpolgármester tisztában van a helyzettel, de válaszaiból kiderül: ő nem látja drámainak.
Mint közölte, Kazinczi Eszter pályázata minden szempontból megfelelt, Újbuda képviselő-testülete és Újbuda német önkormányzata egyaránt elfogadta. Az egyesített nevelőtestületi vélemény és a szakmai munkaközösségek állásfoglalása is összességében támogató volt. Az új vezetőt az alkalmazottak körében 42-en támogatták és csak 21-en utasították el. A Kelenvölgyi Óvoda szülői munkaközössége nemet mondott az új vezetőre, a Hétszínvirág és a Napsugár óvodák viszont igent.
A Kelenvölgyi Óvoda dolgozóinak cserélődése az alpolgármester szerint nem hozható egyértelmű összefüggésbe az új intézményvezető tevékenységével. A változások hátterében több esetben nyugdíjazás, családi körülmények változása és más döntések álltak. Molnár László tudomása szerint az óvoda vezetése próbált a problémákra mindenki számára megnyugtató megoldást találni. Ennek ellenére – teszi hozzá – több pedagógus úgy határozott, hogy máshol folytatja a pályafutását.
– Mindezek mellett megjegyezném, hogy a törvényi előírások szerint a dolgozók beosztása, minden velük kapcsolatos teendő, döntés, az óvodavezető hatáskörébe tartozik.
Az alpolgármester tisztában van a feszült hangulattal, tud a csoportösszevonásokról, a mindennapi működés problémáiról. Szerinte időközben számos félreértés, a felek vélt sérelmei tisztázódtak. Listát kaptunk arról is, hogy mindhárom tagóvoda szülői szervezetével találkozott az alpolgármester tavaly februárban és októberben, decemberben rendkívüli szülői értekezlet volt igazgatói részvétellel, négy alkalommal igazgatósági fogadóórát tartottak, tizenkét esetben adtak írásos választ, miután megvizsgálták a felmerült problémákat.
Kivizsgálták a fejtetűs ÁNTSZ-ügyet is, s arra jutottak, hogy az ügyintézés során nem érte sérelem a szülőket. Az SNI-s, tanköteles korúvá vált gyermek felülvizsgálati kérelmének megindításakor az óvoda vezetése ugyancsak a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el. Az óvónők és a szülők beszélgetéseiről jegyzőkönyvet készíteni az alpolgármester szerint bizonyos esetekben ajánlott, sőt jogszabály írja elő.
Persze vannak családok, amelyeknek megfelel a jelenlegi rendszer, mert ebbe csöppentek bele, nem tudják, milyen volt a hely korábban. Az is igaz, hogy a kerületben más óvodákat zökkenőmentesen sikerült összevonni.
Heilné Szabó Henriette azt mondja, tudják, olyan már sosem lesz az óvoda, mint régen volt.
– Ezért semmi mást nem szeretnénk, csak állandóságot, párbeszédet és bizalmat.
Jegyzőkönyv, 2016. október 3., 16:30
Rendkívüli szülői értekezlet az egyik óvónő távozása miatt
Szülő 1: Mi a biztosíték arra, hogy a másik pedagógust meg tudják tartani, ehhez milyen eszközöket alkalmaznak?
Óvodavezető: Semmi nincs az életben, ami biztos. Aki el akar menni, az el is megy.
Szülő 2: Ez egy iskolába készülő csoport, felmérés lesz, hogy ki iskolaérett, ki nem. Biztonságot szeretnénk, hogy legalább a másik pedagógus marad. Szeptemberben már elment a dadus és a pedagógiai asszisztens is.
Óvodavezető: A dadus néni (az új – A szerk.) is áthelyezést kért.
Telephelyvezető: Ne menjünk ebbe bele, ez a felnőttek dolga.
(Felháborodás)
Telephelyvezető: Most hagyom itt önöket, ha nem tudunk értelmesen beszélni.
Szülő 3: Mi nem vagyunk felnőttek?
Telephelyvezető: Nem önökre gondoltam, ez az itt dolgozó felnőttek dolga.
Szülő 2: Ez a gyerekekről szól, ők a prioritás.
Telephelyvezető: Nyugodjanak meg, mi mindent el fogunk követni, ahogy eddig is. Ha azt gondolják, hogy akár M., akár E. miattam vagy az itt lévő kollégák miatt ment el, hát nagyon tévednek.
Szülő 4: Ön tudja, hogy miért ment el?
Telephelyvezető: Nem tudom.
Szülő 4: Hát akkor ön honnan tudja, hogy nem emiatt ment el?