Megjelent a lista arról, milyen tárgyakat kell az iskolák kapuján kívül hagyni
Szigonypuskával járt volna a gyerek szeptembertől iskolába? Nos, erre már nem lesz lehetősége, miután a kormány rendeletben szabályozta, hogy milyen tárgyak vihetők be az iskolák épületébe.
Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amely meghatározza, hogy konkrétan milyen tárgyakat nem szabad bevinni az iskolákba a következő tanévtől – írja cikkében a Telex. Eszerint a jogszabály két kategóriát különít el egymástól: vannak a tiltott tárgyak, amiket egyáltalán nem szabad az iskolába vinni, és vannak a korlátozottan használható tárgyak, ilyenek az okoseszközök, amiket tanítás elején le kell adni.
A rendelet más jogszabályokra hivatkozik arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető tiltott tárgynak. Ide tartoznak a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök, például a
- a 8 centiméternél hosszabb pengéjű kés,
- a dobócsillag,
- a rugóskés,
- az íj,
- a számszeríj,
- a francia kés,
- a szigonypuska,
- a parittya,
- a csúzli,
- az ólmosbot,
- a boxer,
- a láncos bot,
- a gázspray,
- a lőfegyverutánzat
- az elektromos sokkoló,
- az álkulcsok,
- és a mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek.
Szintén tilos iskolába vinni minden olyan eszközt és terméket, amelynek birtoklását a szabálysértési törvény vagy a Büntető Törvénykönyv tiltja, így például a kábítószerek, a lőfegyverek vagy a pirotechnikai eszközök, de 18 éven aluliak számára nem értékesíthető terméket, így cigarettát, dohányterméket és alkoholt sem vihetnek magukkal a diákok.
Egy sor változással szembesülnek az iskolák
A kormány egy júniusban elfogadott törvény alapján szerzett felhatalmazást arra, hogy egységes szabályozást hozzon létre az iskolákba be nem vihető és korlátozottan bevihető tárgyakra vonatkozóan. Azóta Pintér Sándor már újabb, a tanárokat érintő változtatással állt elő, ami nem aratott osztatlan sikert.
Konkrétabban: heves tiltakozást váltott ki, hogy a belügyminiszter rendelettervezete alapján ősztől köteleznék a tanárokat, hogy távoktatáson „újítsák” meg ismereteiket, majd vizsgázzanak a Nemzeti alaptantervből, ezenkívül korlátoznák a mobiltelefon-használatukat is.
A szaktárca egyébként arra a kérdésre, hogy mi a döntéshozók célja a NAT-ból történő számadás előírásával, kifejtette:
„Az óvodapedagógus vagy tanító, tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak jelentős mennyiségű, de jól körülhatárolható tartalomszabályozókról naprakész ismerettel kell rendelkezniük, melyek alapvetően határozzák meg munkájukat. Az óvodapedagógusoknak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatos, a tanító, tanár munkakörben foglalkoztatottaknak a Nemzeti alaptantervvel és az azon alapuló, szakképzettségükhöz kapcsolódó kerettantervekkel, alapprogramokkal, irányelvekkel összefüggő ismereteik folyamatos megújítása, valamint annak biztosítása, hogy a nevelő-oktató munkájuk során a központilag meghatározott tartalomszabályozók mentén végezzék hivatásukat, kulcsfontosságú a magas színvonalú köznevelési feladatellátás biztosításához.”
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: WOKANDAPIX / Pixabay)