Megjelent a lista arról, milyen tárgyakat kell az iskolák kapuján kívül hagyni

Szigonypuskával járt volna a gyerek szeptembertől iskolába? Nos, erre már nem lesz lehetősége, miután a kormány rendeletben szabályozta, hogy milyen tárgyak vihetők be az iskolák épületébe.

2024. augusztus 9., 09:22

Szerző:

Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amely meghatározza, hogy konkrétan milyen tárgyakat nem szabad bevinni az iskolákba a következő tanévtől – írja cikkében a Telex. Eszerint a jogszabály két kategóriát különít el egymástól: vannak a tiltott tárgyak, amiket egyáltalán nem szabad az iskolába vinni, és vannak a korlátozottan használható tárgyak, ilyenek az okoseszközök, amiket tanítás elején le kell adni. 

A rendelet más jogszabályokra hivatkozik arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető tiltott tárgynak. Ide tartoznak a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök, például a

  • a 8 centiméternél hosszabb pengéjű kés,
  • a dobócsillag,
  • a rugóskés,
  • az íj,
  • a számszeríj,
  • a francia kés,
  • a szigonypuska,
  • a parittya,
  • a csúzli,
  • az ólmosbot,
  • a boxer,
  • a láncos bot,
  • a gázspray,
  • a lőfegyverutánzat
  • az elektromos sokkoló,
  • az álkulcsok,
  • és a mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek.

Szintén tilos iskolába vinni minden olyan eszközt és terméket, amelynek birtoklását a szabálysértési törvény vagy a Büntető Törvénykönyv tiltja, így például a kábítószerek, a lőfegyverek vagy a pirotechnikai eszközök, de 18 éven aluliak számára nem értékesíthető terméket, így cigarettát, dohányterméket és alkoholt sem vihetnek magukkal a diákok.

Egy sor változással szembesülnek az iskolák

A kormány egy júniusban elfogadott törvény alapján szerzett felhatalmazást arra, hogy egységes szabályozást hozzon létre az iskolákba be nem vihető és korlátozottan bevihető tárgyakra vonatkozóan. Azóta Pintér Sándor már újabb, a tanárokat érintő változtatással állt elő, ami nem aratott osztatlan sikert.

Konkrétabban: heves tiltakozást váltott ki, hogy a belügyminiszter rendelettervezete alapján ősztől köteleznék a tanárokat, hogy távoktatáson „újítsák” meg ismereteiket, majd vizsgázzanak a Nemzeti alaptantervből, ezenkívül korlátoznák a mobiltelefon-használatukat is. 

A szaktárca egyébként arra a kérdésre, hogy mi a döntéshozók célja a NAT-ból történő számadás előírásával, kifejtette:

„Az óvodapedagógus vagy tanító, tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak jelentős mennyiségű, de jól körülhatárolható tartalomszabályozókról naprakész ismerettel kell rendelkezniük, melyek alapvetően határozzák meg munkájukat. Az óvodapedagógusoknak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatos, a tanító, tanár munkakörben foglalkoztatottaknak a Nemzeti alaptantervvel és az azon alapuló, szakképzettségükhöz kapcsolódó kerettantervekkel, alapprogramokkal, irányelvekkel összefüggő ismereteik folyamatos megújítása, valamint annak biztosítása, hogy a nevelő-oktató munkájuk során a központilag meghatározott tartalomszabályozók mentén végezzék hivatásukat, kulcsfontosságú a magas színvonalú köznevelési feladatellátás biztosításához.”

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: WOKANDAPIX / Pixabay)