Így törné le a mobiltarifákat Orbán bizalmi embere
A magyar és az orosz kormány képviselői hamarosan ismét, ezúttal Budapesten tárgyalnak, többek között a Malév, a MOL orosz tulajdonosa és a széles nyomtávú vasúti összeköttetés kérdéseiről. Többek között erről beszélt kedden Fellegi Tamás, a nemzeti fejlesztési ügyek minisztere külföldi újságírók és diplomaták előtt.
Fellegi elmondta: a kormány a Duna-stratégia keretében logisztikai bázisok kiépítését tervezi. E bázisok alapot adhatnak az Oroszországból Magyarországra, illetve onnan a Balkán és Nyugat-Európa felé vezető széles nyomtávú vasúti összeköttetés kiépítéséhez is. Döntés még nincsen, vizsgálják e projekt megvalósításának lehetőségét és nyitottak a lehetőségek külső partnerek részvételére.
Az orosz kormánnyal folytatott tárgyalásokról a miniszter azt mondta: valamennyi fél érdekeit kielégítő megoldást keresnek mind a Malév kérdésére, valamint a Szurgutnyeftyegaznak a MOL-ban birtokolt részesedésére. Fellegi ugyanakkor leszögezte: a magyar kormány továbbra sem tárgyal közvetlenül az utóbbi orosz vállalattal. Egyébként az ország nemzeti érdekének tekintik az energia-függőség megszüntetését. Ezért támogatja a kormány mind a Nabucco, mind a Déli Áramlat olajvezeték megépítését csakúgy, mind a csatlakozást az azéri-grúz-román vezetékhez, amelynek projektjébe hamarosan magyar vállalat is bekapcsolódik.
A miniszter szerint a távközlés privatizálása általános csalódást hozott, a liberalizálás nem vezetett igazi versenyhez, az árak csökkenéséhez: a telefon-percdíjak például Magyarországon három-tizenkétszeresen haladják meg az EU-országok átlagát. Jóllehet az EU előírásai e területen kevés lehetőséget adnak a kormányoknak a beavatkozásra, vannak lehetőségek a verseny fokozására, amely a jelenlegi három piaci cég között alig létezik. Ilyen lenne pl. úgynevezett virtuális szolgáltatók megjelenése, akik a meglévő hálózatokat használva kínálnának új szolgáltatásokat. A kormány egyébként hamarosan kiírja a tendereket a mobil távközlés negyedik nemzedéke számára és „igen lényeges” változtatásokat terveznek az infotechnológiában a közigazgatás területén. Állami feladatnak tekintik, hogy olyan területeken, ahol ezt a magánszektor nem tekinti érdekének, ugyancsak kiépüljön a széles sávú internetes hálózat – akár a magántőkével együttműködve, vagy más módon.
A kormány csak korlátozott mértékben, 400-500 milliárd forintos nagyságrendben kíván EU-források átcsoportosításáról tárgyalni Brüsszellel. A miniszter szerint átcsoportosítások felesleges időveszteséget jelentenek, ezért csak egy tárgyalási fordulóra törekszenek az EU-val.
