Húsba vágó kérdés: erről hallgatott Orbán

A megújulás éve lesz 2011 és Magyarország hadat üzen az államadósságnak. Utóbbi ugyanis a legtöbb baj forrása - mondta Orbán Viktor "Magyarország megújul" című országértékelő beszédében. A bank- majd a válságadó bevezetésével, valamint a nyugdíjrendszer megmentésével megtették az első lépéseket, de el kell érni azt is, hogy mindenki dolgozzon, aki munkaképes - jelentette ki a kormányfő hétfő délután a fővárosi Millenárison. Szerinte egyértelművé, hogy a veszély még nem múlt el, az országot újabb válsághullámok érhetik el, azért van szükség megújulásra, mert e nélkül "ránk szakad az államadósság lavinája". Beszélt arról is, hogy 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz, de ezek egyelőre csak tervek, megvalósításukhoz közös kitartás, elszántság kell. Beszédében azt mondta, úgy áll a babonássággal, mint Fülig Jimmy: "Nem hiszek a badarságokban, mert aki minden hétfőn hármat köp kelet felé egy barna kavicsra, azt nem érheti megrontás".

Orbán Viktor a következő évek menetrendjével kapcsolatban azt mondta: 2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehozták a változást, 2011 pedig a megújulás éve, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik az országot. 2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor az ország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét, 2013 az emelkedésé, amikor mindenki látja, hogy az ország megindult felfelé, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz, amikor kézzel fogható bizonyítékot kapunk arra, hogy volt értelme az erőfeszítéseknek - fogalmazott a kormányfő a Független Hírügynökség szerint, majd hozzátette: ez csak egy terv, sok millió magyar közös terve, és megvalósításához közös kitartás, elszántság kell.

A kormányfő szerint a veszély még nem múlt el az ország felett: az egész nyugati világot fenyegeti a válság, és mindenki arra készül, hogy újabb válsághullámok jönnek. Magyarországnak ezért megújulásra van szüksége "lélekben és értelemben egyaránt", csak így tud változást és sikereket elérni, máshogy nem. Megújulás nélkül visszatér a múlt, "ránk szakad az ég, elsöpör az államadósság lavinája" és hosszú időre nem tud változni az ország. Orbán Viktor azt mondta: Magyarország átszervezésének kulcskérdése az alkotmány. Szerinte a mostani alaptörvény nem a magyarok alkotmánya, mert szovjet minta alapján alkották, politikai paktumok írták és nincs benne magyar szellem, bár nagyszerű jogászok írták. Magyarországnak olyan új alkotmányra van szüksége, amely lezárja a múltat és szilárd, végleges alapot teremt.

A miniszterelnök kijelentette, hogy sem a válság, sem az adósság elől nem térhet ki Magyarország, középút nincs, küzdeni kell. Ugyanakkor minden válság és veszély egyúttal lehetőség is - tette hozzá. Az idei tervek között említette, hogy "hadat üzenünk az államadósságnak, ami a legtöbb mai gondunk, bajunk forrása". Nem elég a válság- és bankadó, a nyugdíjrendszer megmentése, mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes, mert a tétlenség a legrosszabb tulajdonságainkat hozza elő belőlünk - folytatta. A miniszterelnök ígérete szerint határozott és bátor lépéseket tesznek idén azért, hogy akit lehet, visszahozzanak a legális munka világába és ott is tartsák őket. Ma a munkanélküliek nagy része akar dolgozni ugyanis és számukra nem megoldás a segélyezés - mondta, de konkrétumokról nem beszélt. Aki nem képes megélni munkából, azokról méltóképpen gondoskodni kell, de csak azokról - jelezte. Orbán Viktor szerint a megújulás része lesz a külföldre ment szakemberek hazacsábítása is, mert mindenki munkájára, bölcsességére szükség van.

Az ellenzék hiányolja a konkrétumokat

Orbán Viktor miniszterelnök üres, halogató évértékelő beszédet tartott - reagált Mesterházy Attila, az MSZP elnöke hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő évértékelő beszédére. Az MSZP elnöke szólt arról, Orbán Viktor nem értékelte saját munkáját sem, mert nem derült ki, hogy mit tettek és mit fognak tenni, hogy Magyarországon a kormányzati ciklus végéig 300 ezer új munkahely jöjjön létre. A miniszterelnök nem beszélt arról sem - folytatta -, hogy mi lenne a megoldás a devizahitelesek problémáira, vagy hogyan kárpótolja a kormányzat az igazságtalan adórendszer veszteseit.

Jávor Benedek LMP-s képviselő hangsúlyozta: a miniszterelnök nem beszélt arról, hogy a kormány hogyan akar segíteni a devizahiteleseknek, mit tartalmaz majd a sajtóban már több ízben beharangozott gazdasági megszorító csomag”, hogyan szabják át a magyar gazdaságpolitikát, de nem említette az oktatást, az egészségügyet és általában a nagy szociális ellátórendszerek reformját sem.

A Jobbik egy mondatban értékelt: "Orbán Viktor beszédét a konkrétumok teljes hiánya miatt képtelenség értékelni"– áll Balczó Zoltán Jobbik-alelnök közleményében.

Kevés pénz jut a bajba jutott devizahiteleseknek

Bő két hónap van hátra április közepéig, amikor is lejár a nem fizető jelzáloghitelesek kilakoltatásának moratóriuma. A kormányszóvivő nem tudta megmondani, mikor állhat föl az egyébként már tavaly őszre megígért nemzeti eszközkezelő alap, amely a bedőlt hiteleket kezelné – írja a

Világgazdaság. A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) viszont a jelek szerint több részletet is elárult a tervekről a kormány. Az IMF múlt hét végén közzétett országjelentéséből például kiderül, hogy a nem fizető jelzálogadósok megmentését célzó program három pillérre épül. Az elsőben a bankokat ösztönöznék arra, hogy a hitelek átstrukturálására vonatkozó opciók széles palettáját kínálják fel a bajba jutott adósoknak. Ezzel egyébként nyitott kapukat dönget a kormány, hiszen a hazai hitelintézetek már 2008 utolsó hónapjaitól folyamatosan törekszenek erre.

Ha a banki megoldás nem vezet eredményre, és ismét nem teljesítővé válik a kölcsön, akkor lép be a nemzeti eszközkezelő, amely a második és a harmadik pillért felügyeli majd. A második körben a bank állami garanciát kérhet az átstrukturálás költségeinek fedezésére. Ennek a pillérnek a finanszírozásához a szükséges garanciadíjat egyébként a bankok fizetik majd. Ha a hitel újbóli átütemezése sem hoz megoldást, a tervek szerint a helyi önkormányzat szerezhetné meg az ingatlant, hogy bérbe adhassa a bajba jutott adósnak. A lakáshiteleseket mentő állami segélyprogramban a tervek szerint csak az alacsony jövedelmű családok vehetnek majd részt, ők is csak akkor, ha legalább 12 hónapig rendben törlesztették a kölcsönüket. Az előzetes becslések szerint a bajban lévő adósok mintegy harmadán segíthet az eszközkezelő.

Jelenleg egyébként a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint 105 ezer olyan lakáshiteles lehet, aki már több mint 90 napos késedelembe esett a hitele törlesztésével, az általuk felhalmozott tartozás 580 milliárd forint körül van. További problémát jelent, hogy egyre nagyobb hányadot tesznek ki közöttük az olyan adósok, akik már legalább egyszer átütemeztették a hitelüket (például futamidőt hosszabbítottak, törlesztőrészlet-csökkentést kértek). A tapasztalatok szerint ugyanis az átstrukturált hitelek harmada-negyede is később nem fizetővé válik. Az ilyen helyzetbe került adósokon várhatóan már csak a harmadik pillér segíthet.

Annak ellenére, hogy a kormány is úgy számol, sok adós már eleve a harmadik pillérben kezdi, egyelőre túl sok pénzt nem fordít a nemzeti eszközkezelő finanszírozására. Az idén és jövőre mindössze 10-10 milliárd forintot szánna a kabinet erre, míg 2013–14-ben várhatóan évente 120-130 milliárdot kell erre fordítani – írja a Világgazdaság.