Holnaptól állami kézben a védőnői szolgálat, mégis sok minden tisztázatlan még
Július 1-től az önkormányzatoktól állami hatáskörbe, egészen pontosan a centrum- és a megyei kórházakhoz kerül a védőnői szolgálatok működtetése, még mindig sok kérdés vár megválaszolásra.
A védőnőknek az állami Védőnői Országos Informatikai Rendszerbe (VOIR) kellett volna feltölteni a gondozott gyerekek és várandós anyák adatait azonban nem tudta kiszolgálni ez az igényt – nyilatkozott a Népszavának Bősz Anett Budapest DK-s főpolgármester-helyettese. Miközben az egységes informatikai rendszer bevezetése a gyorsított tempójú államosítás egyik legfontosabb indoka volt. Eddig 16 informatikai rendszer használtak, másfél ezer védőnő pedig papíralapon adminisztrált.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) áprilisban jelentette be, hogy az egységes rendszerre való átállás mégsem fog július elején bekövetkezni.
Az állami adatbegyűjtést szintén több kritika érte, volt olyan kérdőív, ahová főiskolánál magasabb végzettség beírására nem volt lehetőség, így vlt olyan kórház, ahol minden átvett védőnőt egy kategóriával lejjebb soroltak – tiltakozásuk miatt küldtek négy új táblázatot, és olyan körzetek is akadtak, ahol azt mondták, júliusban ne számítsanak új munkaszerződésre.
Másik fontos pontja az államosításnak a szolgálati jogviszony és a juttatások egységesítése is, ehhez képest
akár átvevő osztályonként is eltérőek a munkáltatói feltételek. Adott esetben különbözik a munkavégzés helyszíne, néhol az alapbéren felüli juttatásokat beépítik a fizetésbe, máshol hallani sem akarnak erről. Az önkormányzati extra juttatásokat egységesen nem fizetik tovább a kórházak, az OKFŐ szerint a települések ezt biztosíthatják tovább saját szakállukra, csak azt nem tudni, milyen jogcímen, hiszen többé semmiféle jogviszonyban nem áll az önkormányzattal a védőnő.
A beígért béremelés ellenére is csökkeni fog a legtöbb védőnő bevétele a kieső önkormányzati támogatások miatt, és ez százezer forintos nagyságrendű tétek is lehet. Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője például 97 ezer forinttal fog kevesebbet keresni, és szerinte másoknál még magasabbra is rúghat az összeg.
A szakdolgozói bértábla alapján a védőnői fizetés bruttó 195 ezer és 740 ezer közötti összeg, bár még senki nem látott legfelsőbb kategóriákba sorolt, 600-700 ezres alapbért kapó védőnőt. A körzet sajátosságai miatt járó bérkiegészítés 20-100 ezer forint között mozog, de ezt már eddig is nehéz volt kiharcolni, a kórházakból szinte lehetetlen – ennek ellenére nem tudni, mekkora felmondási hullámot jelentenek a változások.
Azt, hogy a tanácsadók rezsiköltségeit és karbantartását kinek kell fizetnie, továbbra is kérdés sok helyen. Mivel törlik az önkormányzati feladatok közül a védőnői szolgálatot július1-én, de van olyan feladat, aminek átvételére még nem készült fel az állam, ezért például a tanácsadóknak helyet adó ingatlanokat az önkormányzatoknak ingyen kell átadniuk a feladatot átvevő állami intézményeknek, de van olyan kórház, ahol ennek üzemeltetésére nincs meg a keret. Emiatt az önkormányzatokkal üzemeltetnék tovább a tanácsadókat, velük fizettetnék a rezsiszámlát és a karbantartást is, de erről szerződéskötés még nem történt.
A Népszava által megkérdezett önkormányzatok közül még egynek sem sikerült nyélbe ütnie a megállapodást. Szalainé P. Boglárka szerint más gondok is akadnak: azt sem tudja, hogy a hétfőn kiküldendő státusz- és oltásértesítők postaköltségét ki fizeti. Az érdekvédő szerint egyelőre pecsét sincs, holott például az anyasági támogatáshoz szükséges igazoláshoz szükséges.