„Ha meleg vagy vidéken, az olyan, mintha albínó lennél Afrikában”
A 168 Óra hetilap újságírója annak járt utána, mivel kell szembesülnie azoknak a homoszexuális fiataloknak, akik Magyarország vidéki részein nőnek fel.
A közelmúltban borzasztó tragédia történt egy kelet-magyarországi roma család életében: tizennégy éves kamaszfiuk öngyilkos lett. Sokan azt sejtik a tragédia hátterében, hogy a fiú nem tudta feldolgozni a saját neméhez való vonzódást. A család alulról súrolja a középosztályt anyagi tekintetben, de támogató, elfogadó közeget nyújtott gyermeküknek, ezért is nehéz megmagyarázni a fiú halálát.
Talán az elfogadó család mellett a kortársak voltak elutasítók? Van-e jelentős különbség egy budapesti és egy vidéki meleg fiatal előbújásában és közösségi beilleszkedésében?
Dávid, aki ma már Angliában informatikus, saját tapasztalata alapján meséli el, hogyan jött rá, hogy meleg cigányként vidéken nem lehet boldog.
„Hiába fogad el a családod, ha a környezeted nem ért meg, akkor el kell menni. Ha meleg vagy vidéken, az olyan, mintha albínó lennél Afrikában.”
– fogalmazott Dávid. Hozzátette: szerinte a nem cigány melegeknél is ugyanez a helyzet.
A szociális munkásként dolgozó Vera egy oláh cigány családba született, ahol a lányoknak „értéke nem volt”. Amikor ötödikes korában észrevette a lányokhoz való vonzódását, nem talált elfogadó közegre, és a csak belül megélt érzések szégyenérzetet és önutálatot okoztak nála, ami iskolai eredményeinek romlásához és több tárgyból való megbukáshoz vezetett.
Sándor, kutató szociológus elmondása alapján nagyon sok olyan áldozata lehet a magyar társadalomnak, akiknek a történetéről nem tudunk semmit, mert félnek elmondani azt, vagy mert soha semmit nem mondtak nekik az iskolában akár a cigányságról, akár a melegségről. Szerinte sok ember elfogadhatónak tekinti, hogyha kap három-négy pofont, miután előbújt szülei előtt, pedig ez is családon belüli erőszak.
„A társadalom is azt sugallja, nem oké, ahogy léteznek. És ha hasonló embereket nem lát maga körül, érthető, hogy a végén magát hibáztatja”
– mondja a szociológus.
A Bujdosó János által készített interjúkat teljes terjedelmükben a 168 Óra hetilap múlt hét csütörtökön megjelent lapszámában olvashatják el.
(Kiemelt kép: Szivárványszínű szív egy résztvevő pólóján az LMBTQ-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek) fesztiválja, a 23. Budapest Pride felvonulásán a fővárosi Andrássy úton, 2018. július 7-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
