Ha eddig nem tűnt volna fel, Pintér Sándor most megmondta, a kormánynak fontos a takarékoskodás

„A kormány elkötelezett a férőhely-bővítési program megvalósítása és ezzel együtt a börtönök túlzsúfoltságának megszüntetése mellett. Ugyanakkor cél az is, hogy ezek a beruházások a lehető legtakarékosabban és szakmai szempontból a leghatékonyabban valósuljanak meg” – közölte Pintért Sándor. A belügyminiszter egy írásbeli válaszában értekezett arról, hogy a börtönépítés előkészítésével kapcsolatos munkálatokról és ráfordításokról Kunmadaras Önkormányzata tud információval szolgálni, miután a szaktárca informálisan arról értesítette a települést, elállt a kormány attól, hogy börtön építsen ott.

– A központi költségvetés az előkészítéssel kapcsolatos munkálatokra nem biztosított forrást. A szakmai képzésen már részt vett és felvételt nyert állomány számára egy másik településen ajánlanak fel munkalehetőséget – írta megnyugtatólag Pintér a jobbikos Lukács László Györgynek, aki a kunmadarasiakat ért kár jóvátételéről érdeklődött. Az ellenzéki parlamenti képviselő világossá tette,

2018. október 9-én egy, a Belügyminisztériumban tartott tájékoztatón hangzott el, hogy a kormány a korábbi tervekkel ellentétben mégsem épít ezer férőhelyes börtönt Kunmadarason.

Lukács szerint az előző években a kunmadarasi börtön építése, úgy tűnt, nem ütközik semmilyen akadályba, éppen ezért az építkezést előkészítő munkálatok is megkezdődtek, sőt az intézménybe a toborzás is megindult lassan 3 éve. „A börtönépítés megvalósítása érdekében az önkormányzat átminősítette az építkezés céljára szolgáló területet és a szükséges helyi határozatokat is meghozta – írta a jobbikos politikus. Azt is felidézte, egy interjúban a település vezetője kijelentette, hogy „a kormány minden évi bontásban bizonyos összeget biztosított a börtön építésére”.

Lukács szerint a település és a kormány is számottevő anyagi ráfordítást végzett, hogy a börtönépítés megvalósuljon, most

Pintér ezzel mégis elismerte, elállnak a korábbi börtönférőhely-bővítési tervektől.

Orbán Viktor és Pintér Sándor ezt is jól kifundálták, most már spórolnának

Eközben ráadásul a Népszava arról írt, nemcsak Kunmadaras járt így, hanem Ózd és Kemecse polgármestereit is szóban tájékoztatta a Belügyminisztérium (BM) két államtitkára, hogy lehúzták településüket arról a listáról, amelyen a börtönépítésre kiválasztott helységek szerepelnek. Állítólag „nem akarták, hogy a várhatóan csak novemberben megjelenő új kormányrendeletből értesüljenek a döntésről a városvezetők”. Arra a kérdésre, hogy miért éppen őket lökte ki a sorból a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) és a BM vezetése, érdemi választ nem kaptak.

Magyarázatként annyi hangzott el, hogy a belügyminiszter nem akar többet költeni az építésekre, mint a 2015-ben meghatározott 106 milliárdos keret, márpedig azt az azóta lezajlott két közbeszerzési forduló sikertelensége is igazolta, hogy a nyolc helyen összesen 4500 férőhely kialakításáról dédelgetett álmok nem voltak reálisak, az építőanyagok és a szakmunka is sokkal drágább, mint amivel számoltak.

 A program további pikantériája, hogy a több mint 40 pályázóból kiválasztott nyolc önkormányzattal csak szóban állapodott meg az állam arról, hogy ingyen területet és közműveket biztosítanak az építkezéshez. Janiczak Dávid számításai szerint Ózd legalább 15 millió forintot költött az előkészítő munkákra, közművekre, Kunmadaras a volt szovjet laktanya és repülőtér kiszemelt területének előkészítésére legalább tízmilliót költött. Mindkét polgármester állítja, nem kaptak ígéretet a kidobott pénz megtérítésére. Ennek azonban ellentmond a fent idézett írásbeli válasz.

A magyar börtönök kihasználtsága a tavalyi összegzés szerint 129 százalékos, ami a dél-amerikai országok zsúfoltsági szintjének felel meg.

2010 óta összesen 1600 új férőhely létesült felújítások révén, a büntetőpolitika ugyanakkor szigorodott, az elítéltek száma majdnem háromezerrel nőtt éves átlagban. 2017-ben összesen majdnem 18 ezer hely volt a büntetés-végrehajtási intézetekben. A Magyar Helsinki Bizottság által kikért adatok szerint szeptember elején a Jász-Nagykun-Szolnok megyei intézet zsúfoltsága 156 százalékos volt, a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben minden száz helyen 150 rab élt, Baracskán 148, a Bács-Kiskun megyei intézetben 140, míg a Váci Fegyház és Börtönben 125.

A börtönök zsúfoltsága miatt a strasbourgi bíróság előtt lévő ügyek egy nagyobb csoportjáról december 8-án várható döntés. A Népszava szerint az sem zárható ki, hogy a kormány épp ennek az újabb nemzetközi határozatnak a függvényében akarja folytatni a börtönépítési tervek átalakítását.