Gyurcsány: minden rossz és csak egyre rosszabb lesz
Viharosan kezdődött a tavaszi ülésszak utolsó hete. Az ellenzéki pártelnökök egymás után szólaltak fel napirend előtt.
A napirend előtti felszólalásokat Ungár Péter kezdte azzal, hogy a tavaszi ülésszak utolsó napjai a jelzőhalmozási versenyről, az ellenfelei becsmérléséről szól. Szerinte az a leglátványosabb színház, amikor Magyarország és az Európai Unió viszonyáról van szó.
Az LMP társelnöke szerint ezek és ennek következményei eltereli a témát a fontos kérdésekről, a multik befolyása egyre nagyobb miközben az embereket egyre kevésbé érdekli a saját lakóhelyükön kívül eső történések. Az ellenzéki politikus úgy látja, sokan az Országgyűlést teszi felelőssé a világ sorsának alakításáért, miközben inkább vizsgálódni kellene és eldönteni, mi a fontos. Menczer Tamás válaszában arra tért ki, hogy az Országgyűlés olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek érdeklik a magyar embereket, számukra a legfontosabb a magyar érdek – összegzi a beszédeket az Index.
Tordai Bence felszólalásában azt mondta, új mondás van érvényben a kiábrándulófélben lévő fideszes szavazók körében:
„lopni lopnak, de kormányozni nem tudnak”.
Az utóbbi időben lemondott tisztségviselők esetéből is látszik, hogy nem áll stabil lábon a kormányzás. Közben az uniós pénzek továbbra sem érkeznek, Orbán Viktor „bolondot csinál magából”, míg több ügyben közvetlen veszteség éri a magyarokat és a Klímatervet is le kellett volna már adni. Dömötör Csaba a Párbeszéd társelnökének adott válaszában a kílmavédelemre reagált, elmondása szerint a kormány elkötelezett az ügyben. Az EU pénzek kapcsán jelezte, hogy Karácsony is csúnya ügybe keveredett – utalva a titkosszolgálati jelentésre, amely alapján több mint 500 millió forint jutott a 99 Mozgalomhoz.
A Mi Hazánk Mozgalom képviselője szerint zsákutcába vezet a nemzetgazdasági stratégia. Szerinte nem csak a baloldal, de a kormány is külföldről várja a pénzt, amelynek árár a magyarok fogják megfizetni. Fónagy János erre válaszolva úgy fogalmazott, hogy „az országnak alapvető érdeke, hogy a világgal együtt változzunk”. Szerinte „gyakorlatilag háborús állapotokat” örököltek a 2010 előtti vezetéstől, az ország, az önkormányzatok, a családok is eladósodtak. A helyreállítás 2–3 év alatt nem volt áldozatok nélküli, de nem véletlenül történt, és legyen erre tekintettel, amikor a jelenlegi helyzetet értékeli.
Z. Kárpát Dániel szerint rengeteg inaktív magyar van, akik megfelelő átképzéssel hasznos munkát tudna végezni – szerinte hiba, hogy a 2030-ig tervezett félmillió fővel növelt foglalkozatottak számát vendégmunkásokkal szeretné növelni a kormány, és nem látja nyomát a költségvetésben, hogy átképzési programokat terveznének. Szerinte a magyar adóforintokból a magyar családok boldogulását kellene támogatni. Fónagy erre úgy válaszolt, hogy a elsősorban a magyar embereknek akarnak munkát adni és vannak képzések a számukra.
Kunhalmi Ágnes a soroksári vegyi elosztóra hívta fel a figyelmet. Szerinte „nincsenek garanciák az önök kormányzása alatt arra, hogy azok a munkavédelmi, illetve környezeti szabályok, amelyek léteznek, be lesznek tartva.” Azt állítja, erőszakos iparosítás zajlik, amely nem tetszik a lakosságnak. Koncz Zsófia reagált az MSZP társelnökének, szerinte furcsa, hogy megváltozott az MSZP álláspontja ezzel kapcsolatban és rekordfoglalkoztatottságot értek el Magyarországon. Szerinte az akkumulátorgyárak kapcsán minden szabályt betartanak és hétről hétre hangulatkeltés zajlik az ügyben.
Gelencsér Ferenc szerint a kormányzat teljesen alkalmatlan, ha kisorsolnák a lottón a kormány tagjait, még akkor is jobb kezekben lenne az ország. Elégtelenre értékelte a kormány környezetvédelmi, egészségügyi, szövetségi politikai és nemzeti örökség kezelésében nyújtott teljesítményét, és a kormányat elárulta az országot. Menczer Tamás válaszában azt kifogásolta, hogy a Momentum elnöke nem említette, hogy békét szeretnének, mert a baloldal háborúpárti, különösen a Momentum.
Gyurcsány Ferenc úgy kezdte, hogy
„borzasztó évünk volt, a következő ennél is rosszabb lesz. Orbán Viktor radikális szélsőjobboldali kormánya eljátszotta az ország becsületét, felélte az ország tartalékait. Elfogytak a nagy tervek, nincsenek felvillanyozó álmok, közös nemzeti célok. Ami maradt, az a magány, a sodródás, a pangás. A kormányfő nemzetközi ámokfutásáról nem beszélek.”
Szerinte olyan Magyarország jött létre, ahol a nemet vagyonának egyharmadát a leggazdagabb egy százalék birtokolja, miközben a megélhetéssel küzdők viselik a közterhek nagyobb részét. Szerinte az infláció az „Orbán-kormány tehetségtelenségének, alkalmatlanságának a jele és az ára”. Hiányoznak a rendszerből tanárok, orvosok, szakápolók, és a kormány becsapta a magyarokat. Dömötör Csaba válaszában egyetértett azzal, hogy nehéz év van mögöttünk, de szerinte ezek más okokra vezethetőek vissza, mint amiket megnevezett a DK elnöke: szerinte a háború és az arra adott válaszok okozzák a nehézségeket.
Dömötör Csaba szerint „világos összehasonlítási lehetőségünk van, hogy milyen az, amikor önök kormányoztak, és milyen az, amikor ez az oldal kormányoz”. Arra kéri Gyurcsányt, hogy minden lehetésges eszközzel lépjen fel a baloldali pártok külföldi finanszírozása ellen, ne követelje a polgármestereitől, hogy hadakozzanak a kormány ellen és ne dolgozzanak az uniós pénzek hazahozatala ellen.
Vejkey Imre KDNP-képviselő szerint a szankciókkal nem tudták megállítani a háborút, Európa az amerikai érdekek mentén cselekszik, mert a brüsszeli bürökratáknak nem számít, hogy Európa térdre kényszerül. Dömötö Csaba erre válaszul megjegyezte, hogy ebben az időszakban is a családok segítése a legfontosabb.
Halász János az ellenzék kampányfinanszírozási ügyét emelte ki, szerinte ez az utóbbi harminc év legdurvább beavatkozása a magyar szuverenitásba. Menczer Tamás ezt kiegészítve úgy fogalmaz, „a baloldal mindig a magyar érdekkel szemben foglalt állást”, mert szerinte „meg vannak véve kilóra”.
(Kiemelt képünkön: Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. július 3-án. MTI/Illyés Tibor)