A kéknyelv-betegség miatt Magyarország is egyre nagyobb veszélyben van
Egész Európában sok gondot okoz a kéknyelv-betegség terjedése, amely ellen korlátozottak a védekezési lehetőségek.
Magyarországon egyelőre még nem azonosították, de hazai szakemberek számára sem ismeretlen a kéknyelv-betegség, amely Európa-szerte szedi az áldozatait - derült ki az InfoRádió műsorából, amelyről az InfoStart is beszámolt.
A műsor vendége volt Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, aki ismertette a jelenlegi járványhelyzetet, amely meglehetősen aggasztó. Az egész kontinensen veszélyben vannak a háztáji állatok, elsősorban a kérődzők. A betegség a szarvasmarhákat és a juhok szempontjából a legveszélyesebb, de egyéb haszonállatok, illetve a vadállomány esetében is figyelemmel kell kísérni a terjedését.
A betegség már több alkalommal is megjelent a térségben, és Magyarországnak mindig sikerült védettnek maradnia, ám mint azt a szakember ismertette, fel kell készülni arra, hogy a betegség bármikor továbbterjedhet.
A kéknyelv-betegség egész Európát fenyegeti
Wagenhoffer Zsombor arról is beszélt, hogy a kéknyelv-betegséget egy afrikai szúnyogfaj terjeszti, így a szakemberek sokáig úgy vélték, hogy egy ritka, egzotikus betegségről van szó, amelynek más kontinenseken, különösen Európában nincs esélye elterjedni.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. április 22., 12:50
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új szabályokat vezet be az állattenyésztést fenyegető járványok leküzdése érdekében. A hivatal kiemelte, hogy a szabálytalanságok szankciókat vonhatnak maguk után, beleértve a bírságokat is.
Gazdaság
2025. április 16., 10:33
Nem várt következményei lehetnek a járványnak, a hús-, illetve a tejipar is nagy bajban van.
Gazdaság
2025. április 8., 07:28
Szlovákia szerint a magyar intézkedések nem bizonyultak elegendőnek a száj- és körömfájásjárvány megfékezésére.
Azonban már 20-25 évvel ezelőtt észlelték a kontinensen, amely nem meglepő, hiszen a betegség terjedésének kedvezett a klímaváltozás, illetve az egyre nagyobb mértékű, országok közötti állatexport, és természetesen a turizmus is. A rengeteg utazás és szállítás során sokan behurcolták Európába ezeket a szúnyogokat, amelyek túlélését biztosította a klímaváltozás és az egyre melegedő éghajlat.
A betegség eközben mutálódott, mára 36 különböző vírustörzs különböztethető meg, amelyek közül most 3 terjedt el Európa-szerte, az Európai Bizottság összesen 26 vírustörzset regisztrált a hivatalos nyilvántartásába. Magyarország eddig szerencsés helyzetben volt, hiszen bár többször is észlelték a betegséget Európa számos országában, ám hazánk 2008-ban, 2014-ben és 2021-ben is kéknyelv-mentes státuszt kapott. Ez az állatok szállításának szabályozása szempontjából rendkívül lényeges. Korábban kereskedelmi szempontból is komoly károkat okozott a betegség, hiszen a fertőzött területekről nem fogadták a szállítmányokat a környező országok sem.
Mára létezik vakcina a betegség ellen, amely ugyan nem előzi meg a fertőződést, de a betegség lefolyása enyhébb lesz tőle, ezek használatát azonban csak most engedélyezték. A juhok esetében akár elhullást is okozhat a betegség, a szarvasmarháknál pedig fertőzöttség esetén azzal kell számolni, hogy az állat belázasodik, kevesebb tejet termel és legyengül. A kéknyelv-betegséget az állatok egymásnak nem képesek átadni, ám a szúnyogok továbbterjeszthetik azt. A tavaszi-nyári időszakban, a szúnyogok megjelenésével növekszik a betegség terjedésének esélye is.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
