Kéknyelv-betegség: Magyarország határainál a tünetmentesen fertőző súlyos kór
Egy, a szarvasmarhák körében jelentkező, súlyos következményekkel járó vírusfertőzés, a kéknyelv-betegség ismét megjelent Ausztriában, és több mint 240 gazdaságot érint.
A kéknyelv-betegség már a határ közelében lappang, és veszélyeztetheti Magyarország korábban megszerzett mentességi státuszát, amit 2021-ben ismert el az Európai Unió. Az első esetek 2024-ben bukkantak fel Németországban, Belgiumban és Hollandiában, most pedig a közvetlen szomszédos Ausztriában ütötte fel újra a fejét – számolt be róla az Infostart.
Járványtól tartanak Európában, újra terjed a kéknyelv-betegség
Az eredetileg Dél-Afrikából származó kórt egy, a törpeszúnyogok által terjesztett vírus okozza, és bár az emberre nem veszélyes, jelentős állategészségügyi és gazdasági következményekkel járhat.
A kéknyelv-betegség nem minden esetben jár látványos tünetekkel: a fertőzött állatok sokszor tünetmentesen átvészelik, és immunissá válnak. Súlyosabb esetekben azonban vérkeringési zavarokat, lázat, étvágytalanságot és a betegség nevét is adó jellegzetes kékszínű, duzzadt nyelvet okozhat, különösen juhoknál.
Márton Lázár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal állategészségügyi és állatvédelmi igazgatója a kéknyelv-betegség 2024-es megjelenése kapcsán azt nyilatkozta az Indorádiónak, hogy a betegség az elnevezését onnan kapta, hogy a vírus által okozott vérérfal károsító hatás miatt vérkeringési zavarok alakulnak ki a szervezetben, és így a nyelv is beduzzad, kékké színeződik, melyet az állatok gyakrabban kiöltenek. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a juhok esetében általában súlyosabbak a tünetek, mint szarvasmarháknál, és az is előfordulhat, hogy az állatok tünetmentesen vészelik át a betegséget. A legtöbb állat a betegséget átvészeli és pozitívvá, védetté válik.
Nagy István agrárminiszter már reagált is a jelenlegi fenyegetésre: rendelettervezetet nyújtott be, amely szerint a kéknyelv-betegség megjelenése esetén nem kell automatikusan leölni az érintett állatokat, és védőkörzetet sem szükséges kijelölni. A megfigyelési időt viszont 30 napról 60 napra emelik, és lehetővé válik a vakcinázás is.
A jelenlegi helyzet kulcskérdése, hogy sikerül-e megelőzni a vírus magyarországi behurcolását. Az állattenyésztők és hatóságok figyelme most ismét a határokra és a megelőzésre összpontosul. Bár a lakosság közvetlen veszélyben nincs, az állategészségügy számára a következő hetek döntő jelentőségűek lehetnek.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Fabian Sommer/dpa Picture-Alliance via AFP)