Magyarországon is megjelent a kéknyelv-betegség
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) állat-egészségügyi nemzeti referencialaboratóriuma kimutatta a kérődző állatokat megbetegítő kéknyelv-betegség előfordulását Csongrád megye déli részén. Mint ismert, szeptember végén a hatóság szigorított állat-egészségügyi intézkedéseket rendelt el, Csongrád és Békés megye egyes járásaiban megfigyelési zónát állított fel a Dél-Európából terjedő betegség felderítésére. A kéknyelvűséget terjesztő vírus kizárólag a kérődző állatokat betegíti meg, más állatfajokra és emberekre veszélytelen.
Két kisebb, Csongrád megyei gazdaság állataiban is kimutatta a kék nyelv vírusával való fertőzöttséget a NÉBIH laborvizsgálata. A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat és sokáig elhúzódhat. Nem kell elhullásokra számítani a kérődző vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kéknyelvűségre.
A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.
A betegség hazai megjelenése miatt a NÉBIH új védő- és megfigyelési zónát jelölt ki. A két érintett gazdaság húsz kilométeres körzetében lévő állattartó telepeken a járási állat-egészségügyi hivatalok állatorvosai vizsgálják kérődzőállat-állományt. Az e zónában elhelyezkedő gazdaságokban tilos az állatok mozgatása. A legalább száz, illetve százötven kilométeres sugárban megállapított védő- és megfigyelési zóna területéről kéknyelvűségre fogékony állatot kiszállítani csak hatósági engedéllyel lehet. Mivel a betegséget vérszívó szúnyogok terjesztik, a gazdáknak gondoskodniuk kell az állományok szúnyogellenes kezeléséről is.
