Gyurcsány Ferenc: „Hiszek a demokratikus szövetség létrejöttében”
Az egyéves Demokratikus Koalíció az Egyetem téren e percekben kezdi a nagygyűlését. A főszónok a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc lesz. A volt miniszterelnök a rendezvény előtt adott interjút a 168óra.hu tudósítójának, Sándor Zsuzsannának, aki azt is megkérdezte Gyurcsánytól: Bajnai Gordon visszatérése a honi politikába átrendezheti-e az erőviszonyokat a kormányváltó oldalon?
– Ha módjában állna tanácsot kérni Nagy Imrétől, mit kérdezne tőle?
– Az jut eszembe: amikor 1956. október 23-án Nagy Imre kiállt a Parlament erkélyére, hogy a tömeghez szóljon, s először elvtársaknak szólította az embereket, kifütyülték. És ő abban a pillanatban fölmérte a történelmi fordulat súlyát és a saját felelősségét is. Azonnal hangot tudott váltani. A mai politikai elitből azonban mintha teljesen hiányozna a belátás és a szemléletváltás képessége. Nagy Imrétől ezért azt kérdezném: mi az oka annak, hogy a jobboldal ennyire gyűlöli, a nemzet ellenségekének tekinti a baloldalt? Hogyan juthattunk odáig, hogy képtelenek vagyunk megérteni egymást? Mintha már nem is ugyanabban az országban élnénk.
– Nekem úgy tűnik, a demokratikus ellenzék vezetői sem képesek hangot váltani. Nem értik meg, hogy egymás kiszorítása helyett össze kellene fogniuk, ha valóban le akarják váltani az Orbán-kormányt.
– Tény, „ezen a térfélen” is sok sebet ejtettünk egymáson: mindenkinek van fájdalma, sérelme. Ki nehezebben, ki könnyebben viseli ezt. Őszintén mondom: bennem és a Demokratikus Koalíció tagjaiban nincs harag senki iránt. Ugyanakkor azt tehetetlenül figyelem, ahogyan tisztességes liberális demokraták, vagy legalábbis annak látszó emberek, nem képesek túltenni magukat a sértettségeiken. Sok mindenért lehet például kritizálni az MSZP-t. Én is ezt tettem, ki is léptem a pártból. De az fel sem vetődik bennem, hogy bármelyik szocialista képviselőtársam demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonjam. Nem tudom megérteni azokat, akik nem látnak érdemi különbséget a volt MSZP-kormányok és a Fidesz jelenlegi kormányzása között. A rendszerváltást követő húsz évben – a balliberális koalíciók idején is – sok hibával ugyan, de működött a jogállam. Ezt a 2010-es választások után Fidesz felszámolta. Demokrácia és önkényuralom között alapvető a különbség. Ám a Milla és az LMP mintha ezt nem tudná, vagy nem akarná észrevenni.
– Vagy csak félreértik egymást. Hiszen ők is a köztársaság újjáépítését hirdetik. A baj az, hogy a demokratikus oldal tagjai le sem ülnek egymással beszélni. Ehelyett élő tévéadásban veszekednek. Egyébként ön például beszélt „kamerákon kívül” Juhász Péterrel, a Milla vezetőjével?
– Elég rég, úgy egy éve magántársaságban találkoztunk. Péter akkor azt mondta nekem: a Milla nem akar önálló politikai szereplő lenni, csupán platformot nyújtanak a szerveződő civil erőknek. Bár azt is tudják, hogy fel kell adniuk majd ellenérzésüket a pártokkal szemben, hiszen nyilvánvaló: a parlamenti demokratikus ellenzéki pártok nélkül nem lehet leváltani a Fidesz-kormányt. Úgy látszik, Péter véleménye azóta megváltozott: aktív politikai erővé váltak. Ezzel nincs is semmi gond, a kérdés csupán az: segíteni vagy akadályozni akarják-e az összefogást? Integrálni szeretnék a demokratikus ellenzéki erőket, vagy még inkább megosztani őket? Mert az nem megy, hogy az egyik politikus megüzeni a másiknak, hol szerepelhet és hol nem. Vagy ha elmegy egy rendezvényre, lehet-e nála pártlogó: azaz vállalhatja-e nyíltan a pártidentitását vagy sem.
– A Milla mai rendezvényén jelenti be Bajnai Gordon: visszatér a politikába. Ez átrendezheti az erőviszonyokat a kormányváltó oldalon?
– Én akár Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltségét is támogatnám. Kizárólag azt kritizálom, hogy a Milla színpadán lép fel. Szerintem ez nem volt szerencsés döntés tőle, de ezen most már túl vagyunk. Arra számítok, hogy Gordon bejelenti: egyesülete, a Haza és Haladás, együttműködést köt a Millával és a Szolidaritással. És várják, hogy a többi demokratikus szervezet csatlakozzon hozzájuk.
– A DK csatlakozni fog?
– Ha hívnak minket, természetesen megyünk, és azt remélem, meg tudunk állapodni egymással. Szívesen részt veszünk a közös munkában, ám ehhez nyilván az is kell, hogy egyenrangú partnernek tekintsenek minket. Ne vegyenek egy kalap alá a Fidesszel. Én továbbra is hiszek a demokratikus szövetség létrejöttében. Első körben legalább abban meg kellene állapodnunk, hogy a kormányváltás után helyre kell állítani a 2010-es választások előtti alkotmányt. Amit később módosítani is lehet. Ám mindehhez persze kétharmados többséget kell szerezni a következő parlamenti választáson.
– Az új választási törvény szerint ez szinte lehetetlen.
– Erről más a véleményem. A Fidesz a „többségi elv” alapján úgy írta át a választási törvényt, hogy a győztes mindent vigyen, azaz könnyen szerezhessen kétharmadot. De ez vissza is üthet rájuk, ha legyőzzük őket. Nem szabad eltagadni a választók elől, hogy egyelőre még vita van köztünk számos szakmapolitikai kérdésben. Bajnai Gordon sem ugyanazt gondolja például a gazdaságról vagy az egészségügy reformjáról, mint, mondjuk, az MSZP és az LMP. Nem lesz könnyű összehangolni a különböző nézeteket. Azért is kell mielőbb megkezdenünk az egyeztetéseket, hogy az emberek tudják, milyen programokra szavazhatnak. Addig nem érdemes a hazáról szónokolni, amíg nem tudunk szót váltani egymással.
