Gyűlöletvadászok

Forradalmi pénzgyár – a Kuruc.info pénzügyei. Ezzel a címmel jelent meg több online portálon a néhány hónapja működő Athéna Intézet nagy vihart kavart írása. A független intézmény újságírói szerint a radikális honlapnak semmilyen magyarországi vagy amerikai jogi személyisége nincs, „tehát bármilyen bevételhez jut is, az után sem Magyarországon, sem az Egyesült Államokban nem fizet adót”.

Az Athéna munkatársai egy általuk kitalált személy – Varga-Kovács Zsombor, idős, erdélyi fafaragó – nevében hirdetést adtak fel a szélsőjobboldali portálon. A Kuruc.info egyik tagja elektronikus levélben közölte:
a hirdetési díjat dollárban utalják át Varga Béla kaliforniai bankszámlájára. Az Athéna szerint a kedvezményezett feltehetőleg azonos azzal a Kaliforniában élő borásszal, aki két éve az Egyesült Államokban regisztrálta a Kuruc.info domainnevet.

Ezután az Athéna újságírói arra kérték a portált, hadd fizessenek személyesen. E-mailben kapták az utasítást: a pénzt vigyék egy hatodik kerületi kisboltba, és mondják azt, hogy Juhász Rékának hoztak egy borítékot.

Az újságírók sem nyugtát, sem számlát nem kaptak. Az akcióról rejtett kamerás felvételt is készítettek. Az Athéna Intézet számítása szerint a Kuruc.info csoport vezetői havonta milliós adózatlan bevételhez jutnak.

Tiltsuk be!

A Kuruc.info törvényenkívüliségét bizonyította az Athéna Intézet gyűlöletcsoportok elleni első akciója. Ígérik, folyamatosan szemmel tartják a szélsőségeseket, beszámolnak viselt dolgaikról.

„Mi, akik azt gondoljuk, hogy a gyűlölködésből még soha nem jött létre semmi emberhez méltó” – írják a honlapjukon, ahol a Kuruc.info mellett eddig tizenhat úgynevezett gyűlöletcsoportot mutattak be. A Toroczkai és Budaházy fémjelezte Betyárseregtől a neonáci, szkinhed Blood and Honour szervezeten, a Magyar Nemzeti Arcvonalon és az állatkínzókkal brutálisan leszámoló Radikális Állatvédőkön át a Magyar Gárdáig számos csoportot feltérképeztek.

Gyűlöletcsoportnak nevezik azokat a szerveződéseket, amelyek „gyűlöletre alapozva bármely ideológia nevében verbális, szimbolikus vagy fizikai agressziót valósítanak meg”, vagy erre hívnak fel bizonyos emberek, illetve emberek egy jól meghatározható közössége ellen, többnyire – vélt vagy valós – nemzeti, faji, etnikai, vallási vagy szexuális hovatartozásuk miatt.

Domina Kristóf, az intézmény igazgatója szerint a közvélemény Magyarországon a gyűlöletcsoportokra általában úgy reagál: tiltsuk be, kriminalizáljuk őket!

– Ez önmagában soha nem lesz elég – állítja. – A gyűlöletcsoportok sajátossága, hogy gyorsan megtanulják, miként lehet adott jogszabályi keretek között úgy manőverezni, hogy ne sértsenek törvényt. Emellett a társadalom egy részében elterjedt romaellenesség, antiszemitizmus, a meleg közösségek elutasítása is segít abban, hogy ezek a csoportok újra- és újratermelődjenek. Ezért van szükség a nyilvánosságra.

Nyílt társadalom

Az igazgató pályáját a Külügyminisztérium Demokratikus Átalakulásért Intézeténél kezdte, majd több magyar kutatóintézetnél töltött be vezető pozíciókat. Az Athéna ötlete a Marshall Alapítvány ösztöndíjasaként, egy amerikai tanulmányút során fogant meg benne. A független magyar intézmény a Soros-féle Open Society Foundation, a holland és a brit nagykövetség, valamint Polgár András üzletember támogatásával jött létre.

Diskurzushiány

Jászberényi Sándor igazgatóhelyettes-újságíró szerint nem árt tisztázni: az általuk feltérképezett szélsőséges csoportok gyűlöletre, embercsoportok faji, vallási, szexuális megkülönböztetésére játszanak.

– Sokan hírportálként tekintenek a Kuruc.infóra, pedig nem az. A csoport arra szerveződött, hogy korcsoknak nevezze a cigányokat, zsidózzon, relativizálja a holokausztot, támadja a melegeket – magyarázza.

Az Athéna Intézet nem foglalkozhat személyes adatok gyűjtésével, így nem tudják, hogy kik lehetnek a szélsőséges csoportok tagjai.

Jászberényi azt mondja: a szélsőséges csoportok létrejöttének oka – a többi között – a magyar társadalom diskurzushiánya.

– De a gazdasági válság, az instabilitás is hozzájárul a gyűlöletcsoportok szaporodásához. A szorongás tárgy nélküli félelem. Ezek az emberek tárgyat keresnek a félelmüknek, legyen az bármilyen irracionális, így próbálják átvészelni ezt az időszakot – magyarázza.

A Political Capital Jobboldali Extremizmus Indexe szerint Magyarországon 2003 és 2009 között 10-ről 21 százalékra növekedett a szélsőjobboldali eszmékkel és politikával szimpatizálók aránya. Az emelkedésben meghatározó szerepe volt a demokratikus intézményekbe vetett bizalom megroppanásának.

Az elemzőintézet legfrissebb munkaanyaga szerint a rendszerellenesség, a demokratikus jogállam elutasítása és a félelem a 45–60 közötti korosztályra és az alapfokú végzettségűekre jellemző leginkább. A Dunától keletre mindenhol ötven százaléknál magasabb az előítéletesek aránya.

– A kereslet-kínálat összefüggése alapján a szélsőjobboldali csoportosulások nemcsak azonosulási lehetőséget, politikát kínálnak a polgároknak, de fel is erősítik a társadalomban a szélsőséges érzelmeket – magyarázza Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese.

A legfrissebb, 2009-es adatok alapján 34 százalék volt azoknak az aránya, akik az Országgyűlés és a politikusok iránt szélsőségesen bizalmatlanok. 2003-ban ez az arány csak 7 százalék volt. Érdekesség, hogy miközben valamennyi hazai demokratikus intézménybe vetett bizalom csökkent, a nemzetközi szervezetekkel szemben is elutasítóak lettek az emberek. Juhász szerint a hazai történéseket nem befolyásoló ENSZ munkájára a magyarok 14 százaléka gyanakvóan tekint.

– Kérdés, hogy a demokratikus politika iránti bizalmatlanság hosszú távon megváltozhat-e – mondja a PC elemzője.
Apró, de biztató jel azért akad.

Tamás Pál szociológus egy konferencián arról beszélt, hogy bár az utóbbi években egyre többen vallották jobboldaliaknak magukat, nem bővült azoknak a köre, akik a szélsőjobboldali témákban, így a romaügyben, a történelmi Magyarország vagy az árpádsávos zászló kérdésében tovább radikalizálódtak volna.

Juhász Attila szerint nem véletlen, hogy Orbán Viktor sokszor beszél arról: a 2010-es választás rendszerváltás volt. Az új alkotmány terve is részben arra irányul, hogy az általános bizalmatlanságra, kiégettségre, gyanakvásra szimbolikus orvosságot találjanak.

– De kockázatos az a mód, ahogy az alaptörvényt megváltoztatják. A kétharmados fideszes többség népszavazás vagy más szélesebb körű legitimációt eredményező technika nélkül akarja elfogadtatni az új alkotmányt. Így az a veszély fenyeget, hogy a kormány előbb-utóbb bekövetkező népszerűség-csökkenése ismét kivetülhet a rendszer egészére – állítja Juhász Attila.

Jóléti voksok

Kiszelly Zoltán politológus viszont úgy látja, a Fidesz inkább jóléti rendszerváltozást akar elérni. A Jobbik és a szélsőjobb ugyanis éppen azzal fogta meg az embereket, hogy az elmúlt húsz évben nem volt jólét Magyarországon.

Igaz, Orbán törekvése egyelőre csak a középosztálynak kedvez – meg a Fidesznek. Előbbinek több pénz jut, utóbbinak biztos szavazóréteg.

Kiszelly szerint a gyűlöletcsoportok ellen vagy a jóléti állam erősítésével lehet fellépni, vagy megfelelő szakpolitikával: például a gárda ellen a bűnüldözés korszerűsítésével. Mindez persze kormányzati hatáskör. A civil szférának marad a nyilvánosság.

A Political Capital szerint míg a homofób és/vagy bevándorlásellenes előítéletesség 2003-ban még csak a közvélemény 37 százalékát jellemezte, 2005-re 46, 2007-re 55 százalékra növekedett. Bár ez az érték 2009-ben enyhe visszaesést mutatott (52 százalék), a magyarországi – Törökország és Lettország után – Európa harmadik legelőítéletesebb közvéleménye.