Járattörlés margójára: igen, vissza kell téríteni a jegy árát

Járattörlés esetén a légiutasokat megilleti a vételár visszatérítése, ha nem tudnak elutazni vagy az átfoglalás az eredeti úti céljukra a legközelebbi járatra, esetleg egy olyan későbbi járatra, amely az utasnak is megfelel – közölte a Budapest Főváros Kormányhivatala.

2024. július 2., 10:20

Szerző:

A közlemény szerint a fővárosi kormányhivatal az idegenforgalmi főszezon alatt kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy betartassa a légitársaságokkal a járatkésések vagy éppen a járattörlés esetére vonatkozó szabályokat.

Ehhez kapcsolódóan tájékoztatják az utasokat arról, hogy milyen jogok illetik meg őket, ha a járatukat törlik, vagy annak indulása jelentősen – legalább 2 órát meghaladóan – késik, függetlenül a késés vagy törlés okától.

Mint írták, járattörlés esetén, ha az utas az átfoglalást választja, a légitársaságnak a várakozási idővel észszerű arányban ételt és frissítőket kell biztosítania (ellátási kötelezettség), valamint – amennyiben egy vagy többéjszakás ott-tartózkodás szükséges – gondoskodnia kell az utas szállásáról, illetve a szállásra és onnan vissza a repülőtérre történő transzferről (segítségnyújtási kötelezettség).

Járattörlés esetén akár 600 eurós kártérítés illeti meg az utast

Ha a járattörlést nem rendkívüli körülmény (például bizonyos technikai hiba, légitársaság alkalmazottjainak sztrájkja) okozza, az utasok a repülőút hosszától függően 250, 400, vagy 600 eurós kártalanításra is jogosultak lehetnek – tették hozzá.

Rendkívüli körülménynek minősülnek ugyanakkor például a repülésre veszélyes időjárási körülmények, a légiforgalmi irányítási döntések, madárrajjal történő ütközés következtében előforduló járattörlések – részletezték.

Úgy folytatták, hogy ha a gép indulása több mint 5 órát késik, a légitársaságnak fel kell ajánlania a repülőjegy árának visszatérítését (ha az utasnak az utazáshoz fűződő érdeke megszűnt) – tájékoztatott a kormányhivatal.

Hangsúlyozták, hogy a légitársaságoknak minden esetben különös figyelmet kell fordítania a csökkent mozgásképességű utasok és az őket kísérők, valamint a kíséret nélkül utazó gyermekek szükségleteire.

A kormányhivatal felhívta az utasok figyelmét arra, hogy amennyiben az ellátási és segítségnyújtási kötelezettségnek adott esetben a légitársaság nem tud eleget tenni, a várakozás miatt felmerült minden költésről számlát kell kérniük (étkezés, frissítő vásárlása, szállás, transzfer), és a számlával igazolt – észszerű – költségeik megtérítését a légitársaságtól kell kérni.

Amennyiben az utasok a végső célállomásukat jelentős (3 órát meghaladó) késéssel érik el – és rendkívüli körülmények nem állnak fel - szintén jogosultak lehetnek a repülőút hosszától függően 250, 400 vagy 600 eurós kompenzációra – fűzték hozzá.

Fontosnak nevezték, hogy jelentős járatkésések, illetve törlések esetén a légitársaságoknak tájékoztatniuk kell az utasokat a a jogaikról; ha a légitársaság az utasok megkeresésére nem válaszol vagy elutasító választ ad, a jogaik érvényesítését a fogyasztóvédelmi hatóságtól is kérhetik.

Botrány Ferihegyen: sokan lemaradtak az Eb-meccsről, rendőrt hívtak az utasokra

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, komoly feszültség alakult ki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren június 23-án, mivel sok szurkoló egy délutáni járattal indult volna Stuttgartba, hogy élőben nézhesse végig a skót-magyar csoportmérkőzést, ám a járat csak többórás késéssel szállt fel.

Az Eurowings Airbus A319 gépe délután 4 órakor indult volna el a budapesti reptérről, de több órát késett, emiatt a szurkolók között hatalmas feszültség alakult ki, mivel elmondásuk szerint egyáltalán nem kaptak tájékoztatást arról, hogy mire számíthatnak. Bár az utasok a gépen órákkal később elfoglalhatták a helyüket, de továbbra sem kaptak engedélyt a felszállásra. Mivel félő volt, hogy személyesen már biztosan nem érnek oda a meccsre, sokan közülük elhagyták a repülőgépet, hogy legalább a közvetítéseket láthassák.

A járat végül fél 9 után kapott engedélyt a felszállásra, de már jóval kevesebb utassal a fedélzetén indult el.

A Stuttgart-Budapest járat másfél óra alatt teszi meg a két város közti távolságot, de ilyen késői indulással már esélytelen volt odaérni a skót-magyar meccsre.

Rengeteg utas szóvá tette a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, hogy a késés rendkívül hátrányosan érinti őket, és a felfokozott hangulat miatt hangos szóváltásba keveredtek a reptéri személyzettel. Egy komolyabb incidens elkerülése érdekében a személyzet a rendőrség közbelépését szorgalmazta.

A stuttgarti járat késésével kapcsolatban a Budapest Airport utólag egy közlemény adott ki, amelyben arról tájékoztattak, hogy az Eurowings gépe 3 órával később, fél 7 előtt érkezett meg Budapestre, ami eleve hatalmas késést jelent.

A budapesti kiszolgáló személyzet a lehetőségekhez mérten viszonylag gyorsan felkészítette a gépet a visszaútra, így az utasok is megkezdhették a beszállást, csakhogy a résidő miatt 7 helyett fél 9 kilencre kapott felszállási engedélyt a gép.

Bár a résidő fogalmával sokan nincsenek tisztában, ám a nemzetközi repülőzésben ezt nagyon komolyan veszik. Egyrészt a nemzetközi légiforgalom irányításáért felelős Eurocontrol a légtér zsúfoltságának elkerülése érdekében, illetve a légiforgalmi irányítók terheltségének csökkentése miatt késleltetheti egy-egy járat indulását.

Másrészt maga a reptér is hivatkozhat a résidőre: ha egy gép bármilyen okból késik, meg kell várnia, amíg elérkezik egy olyan időpont, amikor a késésével nem akadályozza sem az induló, sem az érkező egyéb járatokat. Mindez a repülésbiztonságot szolgálja.

A Budapest Airport a közleményében így fogalmaz:

„Mivel a gépen szurkolók is utaztak a ma esti EURO2024-futballmeccsre, így számukra nyilvánvalóvá vált, hogy nem fognak Stuttgartba érni a mérkőzés kezdetéig, így inkább úgy döntöttek, hogy leszállnak a gépről, és elállnak az utazástól. Az ő poggyászaikat a gépből a földi kiszolgáló vállalat kiszedte, az utasok azt a gépnél felvehették, és a terminált a csomagokkal együtt elhagyták.”

Egyetlen utas miatt végül rendőrt kellett hívni a gépre, de végül az utas elindulhatott Stuttgart felé. Rajta kívül azonban másik 52 személy döntött úgy, hogy inkább Budapesten marad.

(Kiemelt kép: illusztráció. Fotó: AFP)