Forr a város

– Néha hülyeséget beszélek, nagyhangú vagyok, de a szakmaiság elkötelezett híve. Levelet írtam dr. Feldmájer Péternek, bocsánatot kértem tőle és mindenkitől az alpáriságomért. Nem értek egyet azzal, ahogy Székhelyi játszott a Himnusszal, de Villonban zseniális. Sajnos Nagy Bandónak van igaza: ezek a kifejezések benne vannak a közbeszédben. Mint anno a „szőrös talpú román” – kezdi Várkonyi György.

Ő az egri vagyonkezelő vezérigazgatója, aki a kulturális és idegenforgalmi bizottság tavaly szeptemberi ülésén „eszdéeszes büdös zsidó”-nak titulálta Székhelyi József színművészt. Az eseményről készült hangfelvétel árnyalja a képet, miképp azt Várkonyi úr is igyekszik tenni. Találkozónkra kronologikus összefoglalóval készült, kinyomtatott példányt kapunk, elején a tételmondatok: „1. Eger nem kirekesztő, nincs faji, politikai megkülönböztetés. 2. Magyarországon a közbeszéd pró és kontra az alpári és általánosító irányba halad. 3. Jól példázza, egérből hogyan lesz elefánt.”

A Székhelyi-ügy

Várkonyi és kolléganője, Pataki Zsuzsa, a vagyonkezelő cégcsoporthoz tartozó Művészetek Házának igazgatója szerint 2010 októberétől folyamatos vita zajlott a bizottság és a szakma, például az általa vezetett cég között arról, hogy ne a politika döntsön szakmai kérdésekben.

– Huszonhárom éve dolgozom a kultúrában, könyvtárban nőttem fel, hétévesen ismertem a katalógusrendszert. Mégis, a Művészetek Házának igazgatójaként a munkámba folyamatosan beleszóltak, pedig kft. vagyunk, nem önkormányzati intézmény. A tanácsnok asszony túllépte a hatáskörét – mondja Pataki Zsuzsa.

A tanácsnok Orosz Lászlóné, a bizottság Fidesz–KDNP-s elnöke, aki egy tavaly nyári napon Csákvári Antal képviselőtársával megcsörgette Patakit, s közölték: Egerbe Székhelyi nem jöhet. Elmondása szerint Pataki Zsuzsa kiakadt, felháborodott – és visszamondta a fellépést.

– Utalást tettek rá, hogy az állásommal játszom, ha nem engedek.

A tanácsnok Székhelyi ellen az egriek felháborodásával érvelt, akik nem akarják a városban látni, sem közpénzt áldozni a fellépésére.

– Nálam senki nem háborgott Székhelyi miatt, s még közpénz sincs a történetben – kontráz Pataki Zsuzsa. – Egy civil egyesület, az Egri Fiúk hívta meg, mi csak bevettük a középkori programsorozatba.

Eltelt a nyár, szeptemberben újabb önkormányzati ülés következett, amelyen a 2012-es programterv kapcsán megint a hatáskörökről ment a vita. Ekkor került elő újra Székhelyi. Oroszné példaként említette az ügyet arra, miért is kell szakmai kérdésekbe beavatkozni.

Várkonyi György úgy érvel, ő az értetlenségre robbant, mondván: ha Székhelyi eszdéeszes zsidósága miatt nem jöhet, noha „Villont baromira tudja”, akkor az politikai történet, amihez nincs köze a szakmának. Oroszné a zsidózásra jót nevetett, amúgy pedig annyit reagált: most megtehetik. Mármint a szelektálást. (Szerettünk volna találkozni Orosz Lászlónéval is. Telefonon kértük, reagáljon a vele kapcsolatban elhangzottakra. A lehetőséggel nem akart élni, majd többször elmondta: „Tény, hogy a bizottság tagjai, a képviselők közül senki nem zsidózott.” Na, ez épp stimmel: ők csak szépen, nyugodtan végighallgatták.)

Pataki Zsuzsa az ülésen ezután jött a listával: „A szakembernek tisztában kell lennie azzal, hogy egy adott művész a művészvilágban szakmai szempontból mit tett le az asztalra. Azzal viszont nem biztos, hogy tisztában kell lennie, hogy a politikában milyen szerepet tölt be. [...] Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat, hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nemkívánatosak Egerben.”

Irónia ez, vagy túlzott lojalitás? Ha egy nemkívánatos akad, az is sok, de komplett lista kell? Pataki pontosít: Székhelyié volt az egyetlen eset.

Ennek ellentmond Nádasi Erika története. A Prima és Domján Edit-díjas színművész tavaly szeptemberben hagyta ott az egri Gárdonyi Géza Színházat, miután megtudta, hogy a Blaskó Balázs vezette teátrum a következő évadban egyetlen szerep eljátszására tartja érdemesnek. Azóta a városban rossz szemmel nézett lakásszínházat működtet. Tavaly egy önkormányzati rendezvényen lépett volna föl, már a plakátok is elkészültek, de a rendezvény szervezője – a hírek szerint felsőbb nyomásra – visszamondta a felkérést. (Nádasi Erikával találkoztunk, utóbb nem járult hozzá beszélgetésünk közléséhez.)

És még egy eset, újfent Székhelyi Józseffel. A színészt a Művészetek Háza által fenntartott Zsinagóga Galériába se engedték be: legalábbis az ismert festőművész, Győrfi András itt tartandó kiállításmeghívóján nem szerepelhetett a neve. A festőt ezzel az ukázzal hívták fel. Ő is engedett.

Mi lett volna, ha Pataki Zsuzsa a telefonhívásokra nemet mond?

– Benne van a pakliban, hogy akkor most nem beszélgetünk. Remélem, ez tanulság lesz, hogy a politika ne szóljon bele a szakmába. Provokálni nem akarok, de eddig se néztem egy fellépő politikai pedigréjét, eztán se fogom.

Várkonyi hozzáteszi:

– Volt, aki ganénak nevezett engem, mások meg buzdítottak. Ez intelligencia kérdése.
Szerinte érdekesebb, miért épp most került elő egy ilyen régi történet. És hogyan. Mert bár az országos médiumok közül a Stop.hu hírportál állt elő a hangfelvétellel, az esetről helyben már sokan tudtak.

Csarnó Ákos közel s távol az egyetlen LMP-s képviselő Eger környékén. És újságíró, legalábbis övé az Egri Ügyek nevű portál, amely először rukkolt ki a botrányos jegyzőkönyvvel. Plusz ő a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnöke, amely grémiumot a polgármester felkérte az ügy kivizsgálására.

Ki lesz az áldozat?

Egy áprilisi napon névtelen állampolgár írt levelet Csarnó netes lapjának a hírhedt jegyzőkönyvről. Buzgó egri, aki hobbiból hivatalos iratokkal kel s fekszik? Nem életszerű, vetjük közbe.

Hosszas nógatásra kiderül, Csarnó ismeri a honfit, aki ugyan nem önkormányzati alkalmazott, de munkájához szükséges a nyilvános bizottsági jegyzőkönyvek forgatása, és így figyelt fel a történtekre. Ám állását félti, ezért az inkognitó, s csupán homokszemet akart szórni a hatalom gépezetébe.

Ám a gépezet működésére jellemző: a történet első olvasatban Várkonyi Györgyöt és Pataki Zsuzsát lehetetleníti el – a helyi Fidesz-közleményben őket, s nem az aczéli módon politikai utasításokat osztogató narancsos képviselőket szólította fel lemondásra.

Bár helyben az a hír járja, az áldozat mégis közülük fog kikerülni.

– Könnyen lehet, hogy Orosznét lemondatják a bizottság éléről, vagy akár az egyéni mandátumától is kénytelen lesz megválni – véli Pál György, a városi MSZP vezetője.

Szerinte Csákvári Antalt, a tanácsnok szövetségesét, a helyi polgári körök vezérét, aki „Nem, nem, soha” feliratú kopjafákat jár avatni, nem fogják beáldozni. Hiányozna az ötven-hatvan fős aktivista hálózata.

Mindazonáltal a polgármester két kormánypárti parlamenti képviselővel a hétvégén a fővárosba rándult, és személyesen biztosították Székhelyit arról, Egerben nincs kirekesztés.

Pál György szerint lehetséges, hogy a szivárogtatás jobboldali belharc eredménye.

– Habis László polgármester egri polgári családból származik, biztosan nem antiszemita, viszont túlságon is konszenzuskereső. Tart attól, hogy a közgyűlésben néhány őrült beszól neki, nem lesz, aki a szórólapját osztogatja. Merthogy bár 2014-ben inkább parlamenti képviselő akart lenni, Nyitrai Zsolt választókerületi elnökké való kinevezésével erről lemondhat. Viszont lehet, hogy Oroszné vagy Csákvári Antal a helyére pályáznak. Beszédes, hogy Pataki Zsuzsa nyíltan elmondta: a nyomásgyakorlás nem az önkormányzattól, hanem két képviselőtől jött.

Pál György dokumentumok sorával tudja bizonyítani, hogy Orosz Lászlóné hány ízben kamatoztatta pozícióját saját érdekében.

– A családnak szállodája és étterme van a Szépasszony-völgyben. A térségről készült turisztikai térképről a konkurens cég valahogy lemaradt.

A Középkori Piactér rendezvényeire a képviselő asszonyéktől rendelt ételt az önkormányzat. S az a terület is az övék, amelyen az önkormányzat a szelektív hulladékválogatást végzi. Ennek bérleti díja havi négyszázezer volt, ám az önkormányzat cége bejelentette: nem tud fizetni. Ezután az önkormányzat tizennégymilliós tőkeemelést adott a cégnek, hogy a tartozást kifizesse, egyben a bérleti díj egymillióra emelkedett.

Zakatol hát a gépezet, benne még egy furcsa fogaskerék: Saárossy Kinga alpolgármester civilben színész, munkáltatója a férje, Blaskó Balázs. Akinek színházát viszont Eger városa tartja fenn, így a kultúráért felelős alpolgármester ugyancsak munkáltatója férjének. Az összeférhetetlenségre többen is felhívták a figyelmet – hasztalan.

A hatalmi harcoknak itt még nincs vége: beszélgetőtársaink az önkormányzati és politikai játékosok között rendre emlegetik a pártok mellett az egri lokálpatriótákat és fertálymestereket. Előbbiek Eger befolyásos konzervatívjai, akik hol békét kötnek, hol harcban állnak a Fideszszel. Első vezetőjük, láss csodát, Várkonyi György volt (emlékeztetőül: ő a vagyonkezelő vezetője, aki zsidózással „védte” Székhelyit). S aki azóta a fertálymesterek első embere lett. Ők anno a lakosság és a magisztrátus közötti kapcsolattartók voltak a török időktől a múlt század közepéig. A szocialista Pál György magyarázza:

– Várkonyi civilben a hagyományőrző egyesület vezetője, köztudomásúan jobboldali. Januárban az egyik helyi újságban politikai hirdetést is közzétettek, hogy nem leszünk gyarmat.

Honlapjukon most is ott a kiáltvány, amelyben aláírást gyűjtenek, mert „önrendelkezésünk veszélybe került”, ezért „felhívással fordulunk a világ jóérzésű közvéleményéhez, hogy állítsuk meg a »gonoszt« a Teremtőbe vetett hittel, reménnyel és szeretettel”.

Az LMP-s Csarnó tovább színesít:

– Befolyásos „klán” a lokálpatriótáké, másik ilyen a fertálymesteré s a polgári köröké, aztán az összefonódások bonyolultak. Milyen sarzsi jár egy közműcégben, egy bizottságban vagy a városházán a politikai támogatásért, a kopogtatócédulákért, ki tudja? Machiavelli sokat tanulhatna itt, már csak a mérgezett tőr hiányzik.

A vizsgálat a héten elkezdődik, az első bizottsági ülés lapzártánk után lesz. (A Mazsihisz feljelentése nyomás vizsgálódik az ügyészség is.) A grémiumban öt főből három narancsos (Fidesz–KDNP, lokálpatrióták), egy szoci, egy „lehet más”. Az arány sokat sejtet. A helyi LMP számára Oroszné és Csákvári egyéni mandátumról való lemondása elfogadható lenne. Ha nem?

– Hivatali visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen lehet feljelentést tenni.
Ismeretlen?

– Persze. Ha elveszted, ne perelhessen rágalmazás miatt.

Az egri hangfelvétel: