Spekuláció és a várható hideg tél csak még tovább repíti a földgázárakat

A pandémia hatására 2020-ban világszerte történelmi mélypontra süllyedt a földgáz ára, azonban idén dinamikus növekedés után folyamatosan csúcsokat döntöget az energiahordozó költsége. Nem egyszerű felderíteni az okokat az elképesztő mértékű növekedés mögött, azonban az már látszik, hogy számos geopolitikai folyamat befolyásolhatta a piacot. Dr. Bank Dénes, a GKI Innova ügyvezető igazgatója szerint elsősorban a várakozások és a spekulációk miatt indult meg az Európai Unióban ez a növekedés, nem a járvány miatti visszaesés utáni keresletnövekedés miatt. 

„Amikor a szakértők azt mondják, hogy az árak növekedni fognak  a következő félévben, és hogy nagyon hideg telünk lesz, ezek mind-mind árfelhajtó erővel rendelkező várakozásokat teremtenek” – mondta. Arra a kérdésre, hogy az áremelkedések hatására számos szakértő által vizionált piaci összeomlás meg fog-e történni, Bank úgy reagált, ezt nem tartja valószínűnek.

Mélyen gyökerező problémák

A szakértő arról is beszélt lapunknak, hogy 2018-hoz képest a gázárak alakulása közel sem volt olyan drasztikus az év közepéig,  az elmúlt hónapokban azonban valóban nagyon megemelkedtek az árak. Hozzátette: ehhez a szén és az olaj emelkedő világpiaci ára is hozzájárult, ugyanis mindkét energiahordozó befolyással van a földgázárak alakulására. Azonban itt még nincs vége a sornak, az okok ugyanis mélyebben gyökereznek.

Egyrészt az elsősorban Amerikából érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) ezidáig plafont biztosított a földgázáraknak, azonban az európai helyett az ázsiai piac szívta fel az elérhető szállítmányokat. A palagáz kitermelése és szállítási lehetőségei is csökkentek. Ez a fajta felső árszintet biztosító rugalmasság tehát eltűnt, ami fontos tényezője a mostani magasabb földgáz áraknak. Az orosz Északi Áramlat földgáz vezeték körüli bizonytalanság szintén árfelhajtó hatású. Emellett az Európai Unió is erős nyomást gyakorolt az európai importőrökre, hogy a beszállítóikkal kötött hosszútávú szerződések helyett a piaci árra támaszkodjanak. Az úgynevezett "spot ár" azonban az év eleje óta  többszörösére emelkedett. A szakértő emiatt biztosra veszi, hogy az EU-s döntésnek lesznek nemzetgazdasági következményei, főleg az olyan országokban, ahol nagyobb a földgáz-kitettség egyes ágazatokban. 

Dr. Bank Dénes kifejtette: azzal, hogy az Európai Unió zöldülési irányba fordult, egy időben az azt elősegítő szén-dioxid kvóták ára is megemelkedett – csak az elmúlt egy évben több mint duplájára. Ezt a kvótát ugyanis a különböző befektetők kereskedelmi termékként használják – amellyel hihetetlen profitokat érnek el –, ami azt eredményezte, hogy a kvóta elszakadt az eredeti funkciójától, miszerint a kibocsátáshoz közvetlenül kötődik. "Kereslet márpedig gazdasági értelemben mindenképp lesz rá, ugyanis a kvóták kötelezőek az Európai Unióban – ugyanez a helyzet a földgázzal is: bizonyos mennyiséget mindenképp megvesznek a tagállamok” – mondta. 

Hogy lábal ki ebből az EU?

A képlet tehát nem egyszerű, az viszont biztos, hogy az Európai Uniónak lépnie kell. A szakértő szerint ugyanis amennyiben az EU rövidtávon nem tesz semmit azért, hogy az árak mérséklődjenek, akkor középtávon már nagyon elszaladhatnak az árak, ez pedig semmiképp nem érdeke az EU-nak. 

„Az Európai Unió nincs könnyű helyzetben, ugyanis az árak mérséklésére tett erőfeszítéseikkel egy időben végig kell gondolniuk azt is, hogyan tudják elérni azt, hogy a zöld célok elérése mellett ne romoljon az ellátásbiztonság, továbbra is teljesüljenek a szabad piaci feltételek, és hogy mindeközben a nemzetközi gazdasági versenyképességük se romoljon. Valószínű, hogy új szabályozásokat kell kitalálniuk és célzott támogatásokat kell bevezetniük, hogy megoldják ezt a krízist” – jelentette ki Dr. Bank Dénes. Ezt több EU-s tagállam vezetője is hasonlóan látja, a V4-országok közül például Orbán Viktor magyar-, és Andrej Babis cseh kormányfő is minél előbbi beavatkozást sürget. 

Mit fogunk érzékelni ebből mi, magyarok?

A probléma Kelet- és Közép-Európát is érinti, igaz úgy tűnik, Magyarországon a hideg tél ellenére sem kell tartani attól, hogy elfogyna a gáz. Idehaza nagyjából 5 milliárd m3 fölött van a tartalék, ami akár több mint egy évig is fedezni tudná a lakossági igényeket- mondta Dr. Bank Dénes. Az orosz-magyar gázszerződés részleteiről viszont nincsenek információink. Nagy valószínűséggel azonban az áremelkedés a magyar gazdaság egyes ágazatait is kellemetlen helyzetbe hozza majd. Ilyen például a műtrágya-piac, amelynek hatalmas a kitettsége a földgázáraknak. Nem véletlen, hogy az Európai Unióban több ilyen üzemet is bezártak, jegyezte meg a szakértő. 

Magyarországon 2013 óta sokszor ismételgetett fordulat a rezsicsökkentés, amelynek lényege, hogy a lakossági áraknak plafont állítottak. Ennek sikeréhez azonban számos szakértő szerint az járult hozzá elsődlegesen, hogy a földgáz és a villamosenergia árai világpiaci szinten is alacsonyan voltak. Kérdésünkre, miszerint veszélybe kerülhet-e az olcsó lakossági fűtés és áramfogyasztás, Dr Bank Dénes úgy reagált, ez csakis attól függ, hogy a világpiaci árak emelkedésével járó veszteséget meddig hajlandó elfogadni az MVM csoport - valamint annak tulajdonosaként a magyar állam. Ez száz százalékig politikai döntés - tette hozzá. 

Az EU Klímacsomagjának egyik irányelve szerint hosszú távon a villamos energia és földgáz lakossági árakat is a piaci árakhoz javasolt rögzíteni, ez alól azonban kivételt képezhetnének az adott tagország által kijelölt azon „energiaszegény” csoportok, melyeket jelentősen megterhelne egy ilyen árnövekedés. Jelenleg nincs egységes elképzelés arra, hogy kik tartozhatnak az „energiaszegény” kategóriába, de nagy valószínűséggel a lakosság esetében szociális alapon fogják differenciálni a villamosenergia és a földgáz árát is. Néhány EU-s országban már van erre gyakorlat, így pl. Franciaországban, vagy éppen Szlovákiában is. „Végső soron a rászoruló háztartások vonatkozásában akármeddig fenntartható a rezsicsökkentés, ugyanis ez egy politikai döntés, ami viszont érint minden adófizetőt is, hiszen a költségvetés az adófizetők pénzéből fogja finanszírozni ezt” – jelentette ki Dr. Bank Dénes, a GKI Innova ügyvezető igazgatója.

(Kiemelt kép: Vecsés, 2017. január 10. Egy dolgozó az FGSZ Földgázszállító Zrt. vecsési üzemében 2017. január 10-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)