Fleck: "A választó nem látja, hogyan zilálják szét a büntetőjogot"

„A demokratikus jogállam magyar híveit növekvő aggodalommal tölti el, hogy az országgyűlési választás nyertesei a kormányváltást forradalomnak tekintik, a politikai ellenfél választási vereségét pedig alkalomnak az ellenféllel való leszámolásra. Az elszámoltatás fogalmában összemossák a bűncselekményekért való jogi felelősségre vonást a másfajta politika egzisztenciális szankcionálásával, s ez jogállamban megengedhetetlen” – áll a nyilatkozatban.

„A Fidesz frakcióvezetőjének korábbi nyilatkozatát követően most Kövér László fenyegetőzött Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök elleni eljárással, a politikai ellenfélnek a közéletből való erőszakos eltávolításával. A negyvenes évek végén is így kezdődött a demokrácia felszámolása, és nem lehet kétségünk afelől, hogy a politikai ellenfélnek a közéletből való eltávolítása ezúttal is hasonló célt szolgál. A demokratikus jogállam magyar híveiként tiltakozunk a Fidesz elszámoltatási kampánya, a vezető Fidesz-politikusok fenyegető nyilatkozatai ellen, és felhívunk mindenkit a szabadság védelmére.”

Pedig Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: ők „alkotmányos és törvényes elszámoltatásra készülnek, nem pedig leszámolásra” – zárul a szöveg.

– Ez önmagában nem jelent semmit, nyilatkozni bármit lehet – véli Fleck Zoltán jogszociológus, aki szintén az aláírók között szerepel. – Az nem vállalható, hogy az alkotmányos értékeket és szabályokat zárójelbe akarják tenni. Minden más, tartalmibb nyilatkozat ebbe az irányba mutat.

A szakember hozzáteszi: az ’alkotmányos’ kifejezés ráadásul többféleképpen értelmezhető, hisz sok definíciója van. - Ha azt gondolják, alkotmányos eszközöket használnak, de előtte úgy alakítják át az alkotmányt, ahogy nekik megfelel, akkor ebbe sok minden belefér.

Kérdés, vajon az elszámoltatás mit jelent? – Már önmagában az furcsa, hogy a kifejezés politikai környezetbe kerül, és olyasmiről szól, amely esetekben az igazságszolgáltatás intézményeinek – a rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak – a kormányzati hatalom jellegétől és minőségétől függetlenül kellene eljárnia – magyarázza Fleck. – Nem értjük, hogy egy kormány vagy a politika mégis mit tud hozzátenni a korrupciós jellegű bűncselekményekhez, és ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás jobban működjön.

Fleck szerint a kampány időszaktól kezdve valamennyi, az elszámoltatásról szóló megnyilatkozást csak úgy lehetett érteni, hogy politikai szándék és kezdeményezés kell ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás intézményei működjenek.

– Amikor a volt miniszterelnök vagy egyik miniszterének a felelősségre vonásáról van szó, egyértelmű, hogy a politikai jellegű felelősséget akarják büntetőjogiasítani, amit nem lehet alkotmányossá tenni – véli Fleck. – Itt az elvek összekeveredéséről van szó, nyilatkozatunk erre próbálja felhívni a figyelmet. Ahogy én és valószínűleg az aláírók többsége is úgy értette, nem konkrét személyek vagy politikai irányzatok, azaz nem Gyurcsány Ferenc és a baloldal, hanem a jogállami intézmények védelméről van szó. Hosszú távú hatása lehet ugyanis annak, ha a politikai küzdelemben a büntetőjog eszközeit próbálják ilyen módon érvényesíteni.

Lázár nyilatkozta szerint viszont az új kormány „addig nem kezdheti el a munkáját, amíg ki nem derül, hogy kik felelősek az ország szétlopásáért”. – Ez teljesen más történet. Az ügyek feltárása és az igazságügybe való bekerülése részben más korábban elkezdődött.

A jogszociológus úgy látja, a kampány nem ért véget ér azzal, hogy az új kormány megalakult. A Büntető Törvénykönyv módosítása ugyanis azt jelzi, hogy a szlogeneket sajnálatos módon most intézményi változásokká formálják, aminek olyan hosszú távú következménye lesz. – A választó talán most még nem látja, ezek milyen módon zilálják szét a büntetőjogot, amelynek a területén a politika tényleg nagy károkat tud tenni, hisz teljesen szétzilálhatja a jogrendszert. Olaszországban is így volt, és más országokban is próbálkoztak vele.

Fleck és az aláírók sérelmezik azt is, hogy a választás nyertesi a kormányváltást forradalomnak tekintik. – Ha van bármi, amihez ragaszkodnunk kellene, az a rendszerváltás alkotmánya. Ha ezzel kapcsolatban forradalmat emlegetnek, akkor ezt a húsz éves alkotmányos fejlődést próbálják meg kidobni, amihez egyébként, tudomásom szerint, egyetlen komoly közjogi tekintély nem adná a nevét.

S ha az elszámoltatás „csupán” retorikai fogás? – Nem maradt a retorika szintjén a három csapás törvény vagy a BTK szigorítása sem. Magyarországon még mindig lehet olyan politikai és jogi helyzetet teremteni, az ügyészség mostani állapotával különösen, hogy ezek a tervek akár meg is valósuljanak. Egyáltalán nem veszélytelen a játék. Itt nem arról van szó, hogy egy ötven-nyolcvan éve függetlenül és demokratikusan működő ügyészség és bíróság mindezt alapból visszautasítja. Láttunk már olyan viszonylag régi jogállamokat, ahol a politika komolyan megpróbálta kikezdeni az intézményeket, mint például Olaszországban. De itthon sem tesz túl jót a bíróságnak, ami éppen most fogalmazta meg, mely területen kellene szervezeti változásokat létrehoznia ahhoz, hogy jól működjön. De rá van utalva egy kétharmados parlament jóváhagyására.