Fleck: "A választó nem látja, hogyan zilálják szét a büntetőjogot"

Több mint száz politikus, író, tudós nyilatkozatban tiltakozott a Fidesz „elszámoltatása” ellen. Az aláírók között szerepel Bokros Lajos, Bauer Tamás, Kuncze Gábor, Heller Ágnes filozófus, Kenedi János történész, Konrád György író és Farkasházy Tivadar humorista is.

2010. június 29., 12:32

„A demokratikus jogállam magyar híveit növekvő aggodalommal tölti el, hogy az országgyűlési választás nyertesei a kormányváltást forradalomnak tekintik, a politikai ellenfél választási vereségét pedig alkalomnak az ellenféllel való leszámolásra. Az elszámoltatás fogalmában összemossák a bűncselekményekért való jogi felelősségre vonást a másfajta politika egzisztenciális szankcionálásával, s ez jogállamban megengedhetetlen” – áll a nyilatkozatban.

„A Fidesz frakcióvezetőjének korábbi nyilatkozatát követően most Kövér László fenyegetőzött Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök elleni eljárással, a politikai ellenfélnek a közéletből való erőszakos eltávolításával. A negyvenes évek végén is így kezdődött a demokrácia felszámolása, és nem lehet kétségünk afelől, hogy a politikai ellenfélnek a közéletből való eltávolítása ezúttal is hasonló célt szolgál. A demokratikus jogállam magyar híveiként tiltakozunk a Fidesz elszámoltatási kampánya, a vezető Fidesz-politikusok fenyegető nyilatkozatai ellen, és felhívunk mindenkit a szabadság védelmére.”

Pedig Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: ők „alkotmányos és törvényes elszámoltatásra készülnek, nem pedig leszámolásra” – zárul a szöveg.

– Ez önmagában nem jelent semmit, nyilatkozni bármit lehet – véli Fleck Zoltán jogszociológus, aki szintén az aláírók között szerepel. – Az nem vállalható, hogy az alkotmányos értékeket és szabályokat zárójelbe akarják tenni. Minden más, tartalmibb nyilatkozat ebbe az irányba mutat.

A szakember hozzáteszi: az ’alkotmányos’ kifejezés ráadásul többféleképpen értelmezhető, hisz sok definíciója van. - Ha azt gondolják, alkotmányos eszközöket használnak, de előtte úgy alakítják át az alkotmányt, ahogy nekik megfelel, akkor ebbe sok minden belefér.

Kérdés, vajon az elszámoltatás mit jelent? – Már önmagában az furcsa, hogy a kifejezés politikai környezetbe kerül, és olyasmiről szól, amely esetekben az igazságszolgáltatás intézményeinek – a rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak – a kormányzati hatalom jellegétől és minőségétől függetlenül kellene eljárnia – magyarázza Fleck. – Nem értjük, hogy egy kormány vagy a politika mégis mit tud hozzátenni a korrupciós jellegű bűncselekményekhez, és ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás jobban működjön.

Fleck szerint a kampány időszaktól kezdve valamennyi, az elszámoltatásról szóló megnyilatkozást csak úgy lehetett érteni, hogy politikai szándék és kezdeményezés kell ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás intézményei működjenek.

– Amikor a volt miniszterelnök vagy egyik miniszterének a felelősségre vonásáról van szó, egyértelmű, hogy a politikai jellegű felelősséget akarják büntetőjogiasítani, amit nem lehet alkotmányossá tenni – véli Fleck. – Itt az elvek összekeveredéséről van szó, nyilatkozatunk erre próbálja felhívni a figyelmet. Ahogy én és valószínűleg az aláírók többsége is úgy értette, nem konkrét személyek vagy politikai irányzatok, azaz nem Gyurcsány Ferenc és a baloldal, hanem a jogállami intézmények védelméről van szó. Hosszú távú hatása lehet ugyanis annak, ha a politikai küzdelemben a büntetőjog eszközeit próbálják ilyen módon érvényesíteni.

Lázár nyilatkozta szerint viszont az új kormány „addig nem kezdheti el a munkáját, amíg ki nem derül, hogy kik felelősek az ország szétlopásáért”. – Ez teljesen más történet. Az ügyek feltárása és az igazságügybe való bekerülése részben más korábban elkezdődött.

A jogszociológus úgy látja, a kampány nem ért véget ér azzal, hogy az új kormány megalakult. A Büntető Törvénykönyv módosítása ugyanis azt jelzi, hogy a szlogeneket sajnálatos módon most intézményi változásokká formálják, aminek olyan hosszú távú következménye lesz. – A választó talán most még nem látja, ezek milyen módon zilálják szét a büntetőjogot, amelynek a területén a politika tényleg nagy károkat tud tenni, hisz teljesen szétzilálhatja a jogrendszert. Olaszországban is így volt, és más országokban is próbálkoztak vele.

Fleck és az aláírók sérelmezik azt is, hogy a választás nyertesi a kormányváltást forradalomnak tekintik. – Ha van bármi, amihez ragaszkodnunk kellene, az a rendszerváltás alkotmánya. Ha ezzel kapcsolatban forradalmat emlegetnek, akkor ezt a húsz éves alkotmányos fejlődést próbálják meg kidobni, amihez egyébként, tudomásom szerint, egyetlen komoly közjogi tekintély nem adná a nevét.

S ha az elszámoltatás „csupán” retorikai fogás? – Nem maradt a retorika szintjén a három csapás törvény vagy a BTK szigorítása sem. Magyarországon még mindig lehet olyan politikai és jogi helyzetet teremteni, az ügyészség mostani állapotával különösen, hogy ezek a tervek akár meg is valósuljanak. Egyáltalán nem veszélytelen a játék. Itt nem arról van szó, hogy egy ötven-nyolcvan éve függetlenül és demokratikusan működő ügyészség és bíróság mindezt alapból visszautasítja. Láttunk már olyan viszonylag régi jogállamokat, ahol a politika komolyan megpróbálta kikezdeni az intézményeket, mint például Olaszországban. De itthon sem tesz túl jót a bíróságnak, ami éppen most fogalmazta meg, mely területen kellene szervezeti változásokat létrehoznia ahhoz, hogy jól működjön. De rá van utalva egy kétharmados parlament jóváhagyására.