Éhbérrel felérő fizetés jár a kormányhivatalnokoknak
Az elmúlt öt évben a kormányzati vezetői fizetés szépen nőtt, miközben a ranglétra alján lévő kormány- és köztisztviselők illetményét mindössze egyszer emelték.
Miközben 2018 óta évről évre látványosan emelkedik az államtitkári, miniszteri és nem utolsósorban a miniszterelnöki fizetés, addig az elmúlt években folyamatosan reálkereset-csökkenést szenvedtek el az államigazgatást működtető kormánytisztviselők és a köztisztviselők. Körükben 2018 óta csak egy ízben, a 2022-es parlamenti választást megelőzően történt egy átlagosan 10 százalékos illetményemelés.
A területi közigazgatásban körülbelül 29 ezer munkavállaló dolgozik, egyebek közt a kormányhivatalok, a kormányablakok és a földhivatalok, valamint a munkaügyi hivatalok, a nyugdíj-, és közegészségügyi hatóságok munkatársai tartoznak ide. További, mintegy 27 ezer közszolga az önkormányzati közigazgatásban dolgozik.
„Jelenleg ebben a közel 60 ezres munkavállalói csoportban a túlnyomó többség havi fizetését továbbra is a garantált bérminimum szintjén (jelenleg bruttó 326 ezer forint) tartják”
– hívta fel a 24.hu figyelmét Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.
Bár a kormánytisztviselőkre, közszolgálati tisztviselőkre bértábla vonatkozik, mely besorolási fokozattól függően az átlagbérnél magasabb, felső határként akár milliós nagyságrendű illetményeket határoz meg, az érdekképviseleti vezető szerint ez a rendszer leginkább arra alkalmas, hogy elfedje azt: a munkatársak oroszlánrésze nettó 210–220 ezer forint körüli fizetésen tengődik.
A köz- és kormánytisztviselők körében ráadásul nem jellemző, hogy az alapfizetés mellett pluszjuttatásokat kapnának. Kivétel a munkába járás költségtérítése, de az állam ennek esetében is csak a 18 forint/kilométeres minimumot hajlandó megfizetni, miközben a dolgozók akár kilométerenként 30 forintot is kaphatnának adómentesen. Boros Péterné megemlítette még, hogy a csekély illetményekhez a megbecsülés hiánya társul, a dolgozók nemhogy ajándékban, még üdvözlőlapokban sem részesülnek. A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja 2017 óta hivatalosan nem munkaszüneti nap, a dolgozók jelentős részének akkor is munkába kell állnia.
„A rendkívül alacsony fizetésben részesülő, gyakorta két-háromdiplomás emberek számára nem alternatíva, hogy Ausztriába menjenek konyhai kisegítőnek. Sokan küzdenek megélhetési problémákkal, és leginkább csak szégyenkezni tudnak amiatt, hogy ilyen helyen dolgoznak”
– kommentált Boros Péterné.
A fizetés mellett a dologi kiadás is probléma
Emellett a dologi kiadásokat nézve is lépten-nyomon tetten érhető a nadrágszíjhúzás az államigazgatásban. Bár a kormányhivatalokat uniós támogatásból felújították az elmúlt években, a kirendeltségeken dolgozók rendszeresen szembesülnek azzal, hogy nincs WC-papír a mellékhelyiségben, és egy-egy kiégett villanykörte cseréjéért is „kunyerálni” kell.
Emellett úgy látja, hogy a közigazgatási munkahelyeken a kiemelt fizetésért dolgozó vezető tisztviselőket politikai alkalmasság alapján válogatják ki, ők pedig munkafelügyelőként viselkednek, és büntetik azokat, akik a gondjaikat szóvá merik tenni.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Kormányabalak Facebook csoport)