Fillérekért vásárolja fel a MÁV a vasútépítéshez szükséges ingatlanokat

Kisajátítás zárt ajtók mögött: fillérekért vásárolja fel a MÁV a Budapest-Belgrád kínai vasútépítéshez szükséges ingatlanokat, Van, ahol néhány száz forintot adnak a kisajátított erdő négyzetméteréért, és ahol csak lehet, titkolóznak – írja a Népszava.

A lap szerint több száz olyan ingatlan van, amelyek megszerzését a Budapest-Belgrád vasút megvalósítása érdekében kisajátításra jelölt ki a kormány. Az ingatlanok „megszerzését” a MÁV Zrt-re bízta a kabinet. Az idevágó 2021-es kormányrendelet mellékletében rengeteg ingatlant sorolnak fel, de Berecz Julianna, a MÁV Zrt. vagyongazdálkodási igazgatója a kelebiai vasútfejlesztésről szóló szeptemberi lakossági fórumon Taksonyban azt mondta: a listán szereplőknek csak egy részét veszi meg végül az állam.

Az eljárásokat a Juharos ügyvédi irodára bízta a MÁV. A kisajátítás törvényi menetrendje szerint az iroda először igazságügyi szakértő kirendelését kezdeményezi az illetékes kormányhivatalnál, akik megállapítják az ingatlanért fizetendő kártalanítási összeget. Ez alapján az ügyvédi iroda ajánlatot tesz az ingatlan tulajdonosának. Ha elfogadják, akkor a szerződés aláírása és a vételár kifizetése után 60 napon belül ki is kell költözniük, ha a telken nincs lakóház, akkor 15 nap a határidő. Ha a tulajdonos nem fogadja el az árat, akkor kisajátítási eljárás indul.

A megajánlott árral elégedetlen ingatlantulajdonos új szakértő kirendelését kérheti, ennek költségét azonban neki kell megelőlegeznie és a végén is csak akkor kapja vissza a pénzt, ha az új szakvéleményt elfogadja a kormányhivatal és határozatot hoz a megtérítéséről. Ha nem, akkor az eljárásban a hivatal ugyanazt az árat fogja meghatározni, mint amit az ügyvéd is ajánlott. De az se sokat változtat, ha a második szakvélemény az elsőnél nagyobb összegről szól - előfordult már kétszeres ár is –, mivel ebben az esetben is a Fideszhez lojális vezetővel bíró kormányhivatalon múlik, melyiket fogadja el. Ha a kormányhivatal mégis a magasabb kártalanítási összeg mellett döntene, akkor pedig a MÁV támadja meg a bíróságon a határozatot – közölte a MÁV vagyongazdálkodási igazgatója. Természetesen az ingatlan tulajdonosa is bírósághoz fordulhat. „De ha a kisajátítás jogcíme helytálló, tehát ehhez a projekthez kapcsolódóan szerezzük meg az ingatlant, akkor senki nem tudja akadályozni a projekt megvalósítását azon oknál fogva, hogy nem találja megfelelőnek a kártalanítási összeget” – oszlatott el minden kételyt Berecz Julianna.

Taksonyban egyébként a 154 érintett ingatlanból szeptemberre 31 tulajdonos utasította vissza a MÁV ajánlatát – írja a lap.

Némi támpontot ad a kártalanítási összegekről Kelebia község idén márciusi testületi ülésének jegyzőkönyve, amikor a képviselők arról döntöttek, hogy elfogadják a MÁV Zrt. által a Juharos ügyvédi iroda útján megajánlott árat a kisajátítandó öt ingatlanra.

A község csaknem 3000 négyzetméter erdőért összesen 1,316 millió forintot kapott, vagyis négyzetméterenként 440 forintot.

A kisajátításkor ajánlott vételárakról, az eddig megszerzett ingatlanok számáról, méretéről és ezek összértéke kapcsán megkereste a lap a MÁV Zrt-t is, de válasz helyett csupán annyit közöltek, hogy a „Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény alapján kiemelten közérdekű beruházásnak minősül”.

(Képünk illusztráció. Forrás: MTI/Máthé Zoltán)