Fideszes közbiztonság: böribe a lurkókkal
A Kormány közbiztonság javítását célzó törvénycsomagja átgondolatlan, indokolatlan szigorításokat tartalmaz, és ellentétes Magyarország nemzetközi szerződésekbe foglalt kötelezettségvállalásaival a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetek szerint. A két szervezet ezért a törvényjavaslat visszavonását kéri a Kormánytól.
A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/580. számú törvényjavaslattal kapcsolatos komoly aggályait fogalmazta meg a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ. A javaslat folytán hatályba lépő szabályozás egyes szabálysértések esetében gyökeresen átalakítaná a szabálysértési jog szankciórendszerét és jelentős szigorításokat vezetne be. A javaslat által bevezetni kívánt megoldások alkalmatlanok a kitűzött célok elérésre, több ponton Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaiba ütköző módon, hatályos nemzetközi szerződéseket sértenek. A jogvédő civil szervezetek véleményét összefoglaló anyag főbb kifogásai az alábbiak.
1. A szabálysértési jog nem lehet szigorúbb, mint a büntetőjog.
A Javaslat felborítja az összhangot a szabálysértési és a büntetőjog között, a szabálysértési jogot bizonyos tekintetben kvázi büntetőjogi szintre emelve, ugyanakkor nem alkalmazza az elkövetők és a sértettek közötti közvetítői eljárásokat, noha az a büntetőjogban egyébként bevett megoldás.
2. Szabálysértések esetén az elzárás széles körben való alkalmazása indokolatlan és átgondolatlan.
A törvényjavaslat tulajdon elleni szabálysértések és a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel esetén bevezeti az elzárás alkalmazhatóságát. A szabadság megvonása néhány ezer forint kárértékű szabálysértéseknél szükségtelen és aránytalan. Az elzárás a legdrágább szankcióforma. A hazai börtönök jelenleg is túlzsúfoltak, a javaslat módosításai a büntetés-végrehajtási intézményeket megoldhatatlan feladat elé állítják. Ezek az átgondolatlan szigorítások szakmailag indokolatlanok.
3. A fiatalkorúak elzárása a nemzetközi jogba ütközik és elfogadhatatlan.
Ellentétes a gyermekjogi egyezménnyel és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival, ha a 18 év alatti gyermekeket kis kárértékű szabálysértések miatt főszabály szerint elzárással sújtják, illetve ha semmilyen alternatív szankció nem alkalmazható a szabálysértést elkövető fiatalkorúak esetében. A szabálysértést elkövető fiatalkorúaknak segítségre és nevelésre van szükségük, nem pedig arra, hogy kis súlyú cselekményükért több hétre megfosszák őket szabadságuktól.
4. A bírósági titkárok nem vehetnek át bírói feladatokat.
Az, hogy bírói kinevezéssel nem rendelkező személy dönthetne adott esetben a szabálysértők elzárásáról, sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglaltakat, mely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság bírálja el. A bírói kinevezéssel nem rendelkező bírósági titkár nem minősül törvény által felállított, független bíróság tagjának; a titkárok nem rendelkeznek a bírói függetlenség alkotmányos követelményével. Az a tény, hogy a Kormány ezt az alkotmányossági aggályt az Alkotmány módosításával készül megoldani (ld. T/579. törvényjavaslat), nem teszi a bírósági titkárok jogkörébe utalt szabálysértési határozathozatalt elfogadhatóvá.
