Ki lesz az új államfő? Az alaptörvény szerint bárki lehet, aki elmúlt 35 éves

Novák Katalin államfő szombaton egy televíziós beszédben jelentette be a lemondását, de a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény szerint ez csak akkor válik hivatalossá, amikor távozásának szándékát írásban is közli az Országgyűléssel. Ez meg is történt. "Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy köztársasági elnöki megbízatásomról lemondok a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 2. §-a alapján" – írta Novák Katalin 2024. február 11-én, vasárnap az Országgyűlés honlapján megjelent dokumentum szerint. Az alaptörvény határozza meg, miként választhat a parlament új köztársasági elnököt.

A hatályos hazai törvények szerint két választási lehetősége volt Novák Katalinnak. Az egyik, hogy megjelöli, mikortól hatályos a lemondása. Ez nem lehet hamarabb, mint az írásos nyilatkozatának parlamenti kézhezvételétől számított 15 nap. A másik, hogy nem írja bele a nyilatkozatba a távozása pontos időpontját, ez esetben az Országgyűlés dönt róla, a dokumentum megérkezése után, 15 napon belül. Ez utóbbira kerül sor ezután – írta az InfoStart.

Novák Katalin lemondása után egy átmeneti időszak következik, amelyben ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át az államfő feladatait. Kövér Lászlót ebben a néhány napban valamelyik alelnöke helyettesíti majd a parlamentben. Ez történt 2012. április 2. és május 9. között is, amikor Schmitt Pál mondott le a köztársasági elnökségről. Kövér László csak korlátozott jogkörökkel rendelkezik majd, az Országgyűlés például nem oszlathatja fel.

Az új államfőt az Országgyűlés választja meg az előző elnök megbízatásának megszűnése után, 30 napon belül. Ezt egy jelölési időszak előzi meg.

A jelöltállításhoz az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.

Az alaptörvény szerint bárki lehet köztársasági elnök, aki magyar állampolgár és betöltötte a 35. életévét.

A parlament kétharmados többséggel választja meg az új államfőt. Ha viszont az első szavazás esetleg eredménytelen lenne, akkor a másodikon a legtöbb voksot kapott két jelölt indulhat el, és közülük az lesz a Sándor-palota lakója, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az új államfő a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, és legfeljebb egyszer választható újra.

A rendszerváltás óta hat államfő volt hivatalban, ha az ideiglenesen megbízott államfőket nem számítjuk (egyszer Szűrös Mátyás, kétszer Kövér László). Az első Göncz Árpád volt (1990-2000), a második Mádl Ferenc (2000-2005), a harmadik Sólyom László (2005-2010), a negyedik Schmitt Pál (2010-2012), az ötödik Áder János (2012-2022), s a hatodik Novák Katalin (2022-2024).

A Mi Hazánk már bejelentette, hogy Csath Magdolnát jelöli államfőnek. A 80 éves közgazdász, egyetemi tanár tavaly kapta meg a Magyar Érdemrend középkeresztjét. „Személyével egy pártok felett álló, életpályájával már bizonyított köztársasági elnöke lenne Magyarországnak, ezért bízunk abban, hogy professzorasszony jelölését más pártok is támogatni fogják”  – írták közleményükben.

A Momentum és annak frakciója nem vesz részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában. „Az állampártnak háromból kettő köztársasági elnöke megbukott, mi pedig nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy újabb aláírógépet ültessenek a Sándor-palotába” – indokolták a döntést.

A leendő köztársasági elnök személyét illetően számos találgatás jelent meg a sajtóban, de konkrét javaslattal eddig csak a Mi Hazánk állt elő.

(Kiemelt kép: Sándor-palota. Forrás: sandorpalota.hu)