Feljelentették a Debreceni Egyetem hamis pecsétet használó és dupla fizetést felmarkoló orvosszakértőit
A Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetében zajló számlázási gyakorlat miatt feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara egyik tagja – írja a 24.hu.
A portál írta meg először nyáron, hogy a debreceni Orvostani Intézetének munkatársai az egyetem által folyósított közalkalmazotti bérük mellett zsebre tették a hatósági kirendelésekért az intézetnek járó díjakat is. Vállalkozóként kiszámlázták a munkahelyükön, munkaidőben elvégzett szakértői munkákat, így gyakorlatilag éveken át kétszeres fizetéshez jutottak. Ráadásul szinte mindenki hamis vállalkozói pecsétet használt, így mosták össze saját cégüket az egyetemmel.
A feljelentő szerint a debreceni orvosszakértők tevékenysége felveti a költségvetési csalás, a közokirat-hamisítás és a hamis tanúzás bűntettének gyanúját, valamint azt, hogy az elkövetés folytatólagosan, hosszú időn keresztül, a törvényben meghatározott legmagasabb, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben valósulhatott meg.
A kamarai tag szerint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján tény, hogy szakértők a vizsgálatokat és a szakvéleményeket munkaidejük alatt, a munkahelyükön, a munkahelyük erőforrásait használva végezték. Ezt bizonyítja az, hogy a díjak kisebbik részét kitevő költségátalányt mindig az intézetnek kérték, valamint, hogy a vizsgálatok elkészítésében az intézet alkalmazásában álló adminisztrátorok működtek közre.
A hatóságok a kirendeléseket mindig a DE KK Igazságügyi Orvostani Intézet címére küldték, ahol a beérkezés után iktatták a dokumentumokat. Az egyetemi iktatószám alatt futó szakvéleményekért azonban a díjjegyzéken már a szakértők saját vállalkozásainak számolták el a pénzt.
A Debreceni Egyetem közleményt adott ki, amelyben megvédte az alkalmazásában álló szakértőket. Az intézmény sajtóirodája szerint a pecsétekkel minden rendben van, és azok használata is jogszerűen történt. Az egyetem azt állítja, hogy a bélyegzők a szakértők azonosítására használt bélyegzők voltak. A valóságban azonban olyan pecséteket használtak, amelyen az egyes szakértők neve mellett az egyéni vállalkozói adószámokat és a vállalkozások számlaszámát is feltüntették, miközben a cég valós székhelye helyett az egyetem címét jelölték meg.
