Fantomkonzervgyár a homokon – Egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás rejtélyei
A kecskeméti székhelyű Gladiolus Kft. 18 éve tevékenykedik a hazai vegyiáru-nagykereskedelmi piacon, éves nettó árbevétele 2018-ban kiugróan magas, 2 milliárd 266 millió forint volt. A cég intézményeknek, önkormányzatoknak, kormányzati szerveknek szállít alapvetően saját márkás háztartási papírárut, különböző higiénés, valamint tisztítószereket. A Gladiolus a napokban azért került reflektorfénybe, mert az országos tiszti főorvos rendelete alapján kivonták a forgalomból a Glady-SEPT nevű kéztisztítójukat, mivel – a reklámszöveggel ellentétben – nincs fertőtlenítő hatása, ezért használata jelentős járványügyi és közegészségügyi kockázatot jelent.
A cég fő tulajdonosa a 49 éves, Kecskeméten élő Bajáki Ede, aki ellen 2016-ban emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, valamint más bűncselekmények miatt. Az eljárás jogerősen a múlt évben fejeződött be. A Szegedi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú ítélet. Bajáki két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ítélőtábla egyben előzetesen mentesítette a büntetett előélet hátrányos következményei alól.
A Gladiolus Kft. ellen 2019. december 20-án végrehajtást jegyeztek be, ez jelenleg is hatályos. Bajáki másik cége, a 2013-ban alapított Hírös-Vitál Zrt. ugyancsak végrehajtás alatt van. A cégbe 25 százalékban betársult a PGM FMC Kockázati Tőkealap, amelynek tulajdonosa a hazai egyházi szervezetek pénztermelője, a Portus Buda Group Zrt.
A Hírös-Vitál néhány éve elkezdte felvásárolni a Kecskemét melletti Kerekegyháza külső területeit. A helybelieket meglepte, hogy gazdára találtak az értéktelen, sivár földek, hiszen ott korábban még a kutak is kiapadtak. Ez már alapból megdrágítja a tervezett ásványvízgyártást, mert a beadott vízjogiengedély-kérelmük szerint egy csaknem kétszáz méteres talpmélységű kút vizét akarják a helyszínre juttatni, mintegy három kilométeres vezetéken át.
Az állam mindenesetre hitt az óriásberuházásban, és a 90/2017. (IV. 10.) kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a vállalkozást. Azt is kimondta, hogy a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek soron kívüliséget élveznek. A vezérigazgató, Bajáki Ede magabiztosságát mi sem szemlélteti jobban, hogy még a kormánydöntés előtt, 2017. március 21-én írásban értesítette a kerekegyházi képviselő-testületet, hogy cégcsoportja a település mellett „jelentős befektetéssel járó zöldmezős beruházást hajt végre, amelynek keretében almahűtő és csomagolóépületek, ásványvíz-palackozó, papírgépgyártó üzem, fagyasztóépület, csonthéjas- és szamócahűtőház, lekvárkészítő üzem, készáru- és egyéb raktárépületek létesülnek. A tervezett beruházás 2018-ban kerül kivitelezésre és befejezésre, a helyi munkaerőpiac számára közel 650 új munkahely teremtését teszi lehetővé.” Miután pedig a beruházás a Piarista Rend Magyar Tartománya részbeni támogatásával valósul meg, Bajáki az iparterületet – az egyházi birtokokhoz hasonlóan – Kereki Kusztódiátusnak, az odavezető utat pedig Szentiványi Béla útnak szerette volna elnevezni. (A Kusztók egykoron a Szent Korona, valamint a koronázási jelvények őrzői voltak, Szentiványi pedig 1930-tól 1940-ig a rend mennyei központú birtokának első agráregyetemi végzettségű jószágkormányzója volt.)
2017-ben a külgazdasági és külügyminiszter irányítása alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség több mint hétmilliárd forinttal támogatta a kerekegyházi élelmiszeripari beruházást. Az óriásprojekt híre és lendülete megijesztette a térség élelmiszer-feldolgozó cégeinek — Univer Product Zrt., a Kecskeméti Konzervgyártó Kft., a Bonduelle Central Europe Kft. és a Nagykőrösi Konzerv Kft. — vezetőit. A nagyrészt magyar tulajdonosok elég értetlenül fogadták, hogy a kormány miért támogat egy ekkora mértékű zöldmezős élemiszeripari projektet. Egyelőre azonban nem fenyegeti őket válság, mert a kerekegyházi óriásberuházás üzemcsarnokai üresen konganak, termelés nem zajlik, márkanevek feliratai sem találhatók rajtuk. Mindeközben a cég honlapján a következő szerepel: „A fejlesztés keretein belül a Hírös-Vitál Zrt. akár 3000 hektár területen megtermelt alapanyag feldolgozásának a lehetőségét teremti meg, mely kapcsán Magyarország legnagyobb gyümölcsfeldolgozójává válik. A feldolgozott és előállított termékek több mint 80 százaléka exportpiacokon kerül értékesítésre. A fejlesztés keretein belül a következő üzemegységek valósulnak meg: ásványvízüzem, szamócaüzem, almaüzem és almahűtő, készáruraktár, csonthéjasüzem, lekvár- és befőttüzem, chipsüzem, mirelitüzem, zöldségfeldolgozó üzem, laboratórium.” Csakhogy a cég ha tudná sem gyárthatná mindezt, mivel a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a Hírös-Vitál Zrt. csak ásványvíz-palackozásra, valamint lekvár-előállításra kért és kapott engedélyt.
A projektről megkérdeztünk szakembereket, akik nem értik, mire alapozhatták a befektetők az üzleti tervet, honnan akartak ekkora mennyiségben nyersanyagot vásárolni. Az utóbbi évtizedben ugyanis a mezőgazdasági vállalkozások leépítették a termelést, kivágták a gyümölcsösöket, amelyik pedig még termel, az vagy kicsiben, vagy pedig szerződéssel, valamelyik feldolgozót látja el. Szabad kapacitás nincs – nyilatkozta röviden egy konzervipari szaktekintély. A legtöbben arra hívták fel a figyelmet, hogy ekkora beruházást csak oda szabad építeni, ahol munkanélküliség van. Kecskemét és térsége viszont nagyon súlyos munkaerő-hiánnyal küzd a Mercedes-gyár, valamint a beszállítói miatt, hiszen azok a mezőgazdaságból is elszívták a szak- és idénymunkásokat. (Az alföldi mezőgazdasági helyzetről és a periférián élő emberek kizsákmányolásáról szóló riportunk a 168 Óra 2018. május 24-i számában jelent meg.)
A Hírös-Vitál Zrt. egyik tagja, Svastits Géza Ferenc, a Piarista Rend Magyar Tartományának (PRMT) forrásszervezési igazgatója lapunknak azt mondta: a PRMT közvetlenül nem tulajdonos a Hírös Vitál Zrt.-ben, közvetve viszont érdekeltek benne, hiszen egy hozzájuk kötődő tőkealap-kezelő vállalkozás még 2014-ben üzletrészt vásárolt a Hírös-Vitál Zrt.-től. Azért fontos ez a megkülönböztetés – mondta –, mert az alapkezelő nem a saját, illetve a tulajdonosai pénzét kezeli, hanem az alapét, mégpedig igen szigorú szabályok szerint. A tőkealap-kezelő zártkörű részvénytársaság igazgatósági elnöke, Eszter Elemér közölte, hogy a befektető a tőkét a Hírös-Vitál Zrt. által tervezett új szénsavas és szénsavmentes ásványvizet gyártó és értékesítő egység megvalósításához adta. Hozzátette: a cég ezzel párhuzamosan több termelőegységet épített fel, és a termelés/értékesítés felfutásával ezek meghatározó jelentőségű egységet alkotnak majd. Ilyen volumenű és összetett zöldmezős fejlesztés esetén előfordulhatnak csúszások az eredetileg tervezett határidőkhöz képes, de szerinte folyamatban van az egyes termelési vonalak beindítása. Arra nem kaptunk választ, hogy mekkora összeggel szálltak be a gigaberuházást tervező cégbe. A vállalkozás tartozásairól annyit mondott, hogy az alapkezelő nem vesz részt a társaság operatív irányításában és működtetésében, ezért irányított bennünket Bajáki vezérigazgatóhoz, aki viszont egyetlen írásbeli kérdésünkre sem válaszolt.
Megpróbáltunk fotókat készíteni a telephelyről, de a biztonsági őrök elzavartak a terület mellől, ezért a légi fotók mellett döntöttünk. Tavaly egyébként jelentkeztünk a kerítésen lévő álláshirdetéshez tartozó telefonszámon azzal, hogy konzervgyári szakmunkás tapasztalattal rendelkezünk. Ennek megörültek a vonal végén, de visszahívást azóta sem kaptunk. Kérdés, így miként teljesítik a 650 fős munkahely létesítésre vonatkozó vállalásukat.
Kérdéseket juttatunk el a Külügyminisztériumnak is, hogy megtudjuk, vajon a Nemzeti Befektetési Ügynökség milyen feltételekkel és határidőre adott több mint hétmilliárdos támogatást, és mi van akkor, ha ezt nem sikerül teljesítenie a cégnek. A sajtóosztály egyelőre nem válaszolt.
A pénz sorsa különösen érdekes ebben a projektben. A saját tőkét, az állami támogatást, valamint az egyházi pénzt összegezve ugyanis egy jóval több mint tízmilliárdos beruházásról van szó, miközben még az üzemcsarnokok árát sem fizették ki. A kivitelező – hosszas egyezkedések után – pert indított a Hírös-Vitál Zrt. ellen 1,7 milliárd forintnyi tőke- és kamattartozásai rendezése érdekében. A tárgyalást még nem tűzte ki a Kecskeméti Törvényszék.
Hab a tortán, hogy mielőtt a Gladiolus Kft., valamint a Hírös-Vitál Zrt. a székhelyét áttette volna a kerekegyházi beruházás helyszínére, Kecskeméten, a Kiskőrösi úton található iparterületen volt bejegyezve. Ez jelenleg papíron egy zöldség-gyümölcs nagykereskedelemmel foglalkozó cég, a Horizonfood Kft. székhelye, a tulajdonosa pedig Bajáki Ede bátyja. A Horizonfood.hu honlapja orosz nyelvű, a címlapképen visszaköszön a kerekegyházi gigaberuházás légi fotója, mellette képek láthatók csemegekukorica és csemegeuborka gyártásáról. A gyártógépeken viszont az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatói projekttáblája látható, ami legalább 15 éves. Kiderítettük: a képek a Szatmári Konzervgyárban készültek Tyukodon. A cég kecskeméti címén egy lakatlan kis iroda áll, a Horizonfood nincs feltüntetve, csak egy másik vállalkozásuk, a Gladiolus Invest Kft. neve.
Annyi biztos, az interneten már-már zavarba ejtő az élelmiszereknek az a bőséges kínálata, amit ezek a családi vállalkozások produkálnak. Jóllakni azonban belőlük aligha fog a közeljövőben bárki.
