"Ez nem más, mint egy nagy kormányzati lopás"
Budai Gyula szerint azok az iratok, amelyeket kedden átadott a Központi Nyomozó Főügyészségnek, két ember felelősségét alapozzák meg a sukorói kaszinóberuházás telekcsere-szerződésével kapcsolatban: Tátrai Miklósét, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatójáét és Benedek Fülöpét, aki a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese. "Sukoró továbbra is nem más, mint egy nagy kormányzati lopás" - fogalmazott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója, miután átadta a főügyésznek a birtokában lévő iratokat.
Budai Gyula közölte: a dokumentumokban olyan utasítások vannak, amelyek alapján mind Tátrai Miklósnak, mind Benedek Fülöpnek tisztában kellett volna lennie azzal, hogy amikor a csereszerződést megkötik, szándékosan megszegik a szabályokat.
A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője október 1-jén közölte, hogy valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek – írta az MTI.
Budai Gyula keddi tájékoztatása szerint egy Oszkó Péter részére írt belső, pénzügyminisztériumi levélből kiderül: a tárcavezetőnek azt javasolták a minisztériumban, hogy azonnali hatállyal álljanak el a szerződéstől, másodlagos megoldásként pedig azt vázolták, hogy semmisség miatt támadják meg a szerződést.
Ebben a feljegyzésben az is szerepelt - folytatta a magoszos szövetségi igazgató -, hogy az izraeli befektető pilisi és albertirsai területein APEH-végrehajtási jog van, vagyis köztartozása van a befektetőnek; ennek alapján pedig a vagyonkezelő elállhat a szerződéstől. Ezt a feljegyzést október 5-én írták alá, tehát még azelőtt, hogy Oszkó Péter azt mondta az újságíróknak, hogy 30 napot adott az MNV-nek a befektetővel való egyeztetésre. Azaz a pénzügyminiszternek tudomása volt arról, hogy köztartozás van a pilisi és albertirsai ingatlanokon - fejtette ki Budai Gyula.
Arra a kérdésre, hogy az ügyészségnek átadott iratok mit tartalmaznak, a politikus kifejtette: a koncessziós szerződést, a Pénzügyminisztérium titkos belső levelezését az izraeli befektetővel, az MNV belső utasításait, amelyek alapján nem köthettek volna csereszerződést, valamint tanácsi döntéseket.
