Ez az izraeli valóság

Alig telt el egy év, és ismét választások lesznek Izraelben. Méghozzá négy éven belül az ötödik, ami Európából nézve különös, de Izrael számára ez jelenti a demokráciát. Többek között erről a jelenségről kérdeztük Yacov Hadas-Handelsmant, az ország budapesti nagykövetét.

2022. július 14., 09:37

Szerző:

 

Izrael alig négy éven belül az ötödik választásra készül. Ez külső szemmel nézve szokatlannak. Miért tartanak ilyen gyakran választásokat Izraelben?

Ennek sok oka van. Először is, az izraeli választási rendszer, ami a magyarországival ellentétben az arányos képviselet és a közvetlen választás kombinációja helyett csak az arányos képviseletet alkalmazza. Annak ellenére, hogy néhány éve megemelték a bejutási küszöböt, még mindig sok párt képviseli magát az izraeli parlamentben. Másodszor: az izraeliek véleményét sok párt reprezentálja. Sarkítva ugyan, de az izraeli országgyűlés valójában két politikai tömbből áll. Az egyik blokk a jobbközép, a másik pedig a balközép. Viszont amíg egyik sem hajlandó együttműködni a másikkal, addig ez több okból kifolyólag olyan helyzetet teremt, ami miatt folyamatos a választási kampány. Ez az izraeli valóság. Valamint számos olyan kérdés van, amik szintén elősegítik ezt az instabilitást. Például ott van a volt miniszterelnök, Benjamin Netanjahu, aki a Likud párt élén áll, annak ellenére, hogy jelenleg bírósági eljárás folyik ellene korrupció vádja miatt. Az izraeli rendszerben viszont teljesen legális, hogy valaki elinduljon a miniszterelnöki pozícióért és kampányoljon, miközben egy bírósági eljárás folyik ellene. Ugyanis az izraeli rendszer szerint ő mindaddig ártatlan, amíg a bíróság nem találja őt bűnösnek. Erre szokták kérdezni, hogy „rendben, de mi van az erkölcsi értékekkel? Hogy lehet valaki politikus úgy, hogy bíróság elé kell állnia?” Ez már egy ideje része az izraeli belpolitikai vitáknak, ugyanis, ha valami nem világos, az az izraeli jogrendszer. De végső soron az izraeli politika is bonyolult, hiszen most volt egy kormányunk, amely mindössze egy évig maradt fent. Ez a kormány nyolc különböző pártból állt, szélsőjobboldaltól kezdve, a szélsőbaloldalon át, egészen az izraeli iszlám mozgalomig mindenki jelen volt. Ez egy bizarr kombináció, de Izrael ilyen. Ilyen a demokrácia.

Izrael és Törökország kapcsolata eléggé hullámvölgyesnek mondható. Viszont Isaac Herzog izraeli államfő idén Ankarába látogatott, ami határozott előrelépésnek tekinthető a két ország közötti kapcsolat javításának érdekében. Mire számíthatunk a jövőben, ami az izraeli-török viszonyt illeti?

Úgy gondolom, hogy Izrael és Törökország két nagyon fontos állam a térségben, és mindkettő elismeri a másik jelentőségét, stratégiailag is. Sajnos az elmúlt években tényleg hullámvölgyben volt a két ország kapcsolata, viszont Herzog látogatása után hirtelen megsokszorozódott a Törökország és Izrael közötti párbeszéd. Pár héttel ezelőtt Jaír Lapid Törökországba repült, hogy megköszönje török kollégájának (ekkor Lapid még Izrael külügyminisztere volt – a szerk.) és a hatóságoknak a határozott fellépést és együttműködést, amivel megakadályoztak egy iráni terrorcselekményt az Isztambulban tartózkodó izraeli turisták ellen. A két országnak sok közös érdeke van, ami az elmúlt harmincöt évben nem változott jelentősen – úgy gondolom, hogy sokkal több közös bennük, mint ami elválasztja őket.  Remélem, hogy innentől kezdve a két ország kapcsolata csak felfelé fog ívelni. Ez mindkét fél számára fontos lenne.

Az Európai Zsidó Szövetség júniusban tett közzé egy felmérést, amelyben azt kutatták, hogy mely európai országok a legjobbak a zsidók számára (a jelentés címe “Europe and Jews, a country index of respect and tolerance towards Jews”). A zsidók életminőségére vonatkozóan Magyarország a második legjobb európai ország. Viszont, ha a kormányok zsidóság érdekében tett erőfeszítéseit nézzük, akkor Magyarország csak a hatodik lett. Ön elégedett az elért eredménnyel?

Magyarország a második lett az összesített eredményben. Magyarország egy olyan ország, ahol a zsidók biztonságban érezhetik magukat. Sok zsidót lehet látni hagyományos öltözékben, ugyanis nem érzik úgy, hogy zaklatnák, vagy megtámadnák őket a hitük miatt. A zsidó közösség itt virágzik, a magyar kormány pedig támogatja. Más európai országokban sajnos nem úgy mennek a dolgok, mint itt, ezért ez egy nagyon pozitív jelentés Magyarország számára.

A teljes interjú a 168 Óra hetilap 2022. július 14-én megjelent lapszámában olvasható.

(Kiemelt kép: Yacov Hadas-Handelsman, Izrael budapesti nagykövete. Fotó: Bielik István)

10:03

Pénteken időjárási szempontból is kettészakad az ország. A Dunántúlon heves viharokra, jégesőre kell számítani, az ország déli és középső tájain pedig 40 fokos hőség várható.