Extrém időjárás: fokozódik a hőség
Greenpeace aktivisták csütörtökön délben, a legnagyobb hőség idején, szódát osztottak a Stadionoknál a piros lámpánál megálló autósoknak, hogy így segítsenek elviselni a forróságot. Az akció során transzparensekkel kívánták felhívni a figyelmet a hőségriadó és a klímaváltozás kapcsolatára, valamint az egyes ember felelősségére, lehetőségeire. A szóda mellett olyan füzeteket is adtak az autósoknak, amely mindenki számára könnyen teljesíthető, energiahatékonysági lépéseket tartalmaz, egyben megmutatja, mit tehetünk a mindennapi életünkben a klímaváltozás ellen.
Az éghajlatváltozás a tudósok egybehangzó véleménye szerint elsősorban az időjárási szélsőségek gyakoribbá válását jelenti - írta a Greenpeace sajtóközleménye. Évről évre egyre riasztóbb előrejelzések látnak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy milyen hatásokkal kell nekünk és unokáinknak szembenézniük, amennyiben nem teszünk globálisan sürgős lépéseket megfékezésére. A jövőbeni hatásokat még elkerülhetjük, azonban ami most zajlik, ahhoz már csak alkalmazkodni tudunk.
Stoll Barbara, a Greenpeace kampányfelelőse elmondta: „az átfogó meteorológiai mérések létezése óta globálisan a legutóbbi tél volt a legmelegebb, és soha nem volt még olyan forró az április, mint ebben az évben. Soha annyi eső nem esett május-júniusban Magyarországon, mint idén. Pár héttel később pedig, a maihoz hasonló hőségnapok következtében a földeket már locsolni kell, úgy kiszáradtak.”
Ebben a helyzetben, akik szerint az éghajlatváltozás nem létezik, a Föld laposságát hirdetőkhöz hasonlítanak. A felelősségünk, kötelezettségünk a cselekvésre nyilvánvaló.
Egy a közelmúltban napvilágot látott MTA tanulmány szerint (Környezeti jövőkép - Környezet- és klímabiztonság) az elkövetkezendő 20 évben mintegy 14 nappal is emelkedhet éves szinten a hőségriasztások időtartama. A hőségnapok nagyon megterhelik az emberi szervezetet, ilyenkor gyakoribbá válnak a halálesetek és a járványok is gyorsabban terjednek, valamint
növekszik a szív- és érrendszeri megbetegedések, az embóliák és az agyvérzések száma is. A melegedéssel egyidejűleg kevesebb lesz a csapadék mennyisége, és Magyarországon általános szárazodás lesz megfigyelhető.
A klímaváltozás ellen nem nagy szavakkal kell tenni, hanem gyors, konkrét és bátor lépésekkel. A klímaváltozás elleni legfontosabb lépés a CO2 kibocsátásunk csökkentése, ugyanakkor nagyon fontosak a mindennapi emberek cselekedetei is. Sok apró lépés egy környezet-és klímatudatosabb élet felé nagy hatással lehet, és mindannyiunk részéről szükségszerű lesz. Stoll Barbara szerint nyilvánvalóvá vált: felelős politikus nem gondolkodhat újabb szénerőművek nyitásáról, nem tervezhet több fosszilis energiaforrással, annál is inkább, mert ezek az energiaforrások kifogyóban vannak a világban. A megújulók viszont mindig rendelkezésre fognak állni, ezért minden eszközzel el kell hárítani a terjedésük előtt álló akadályokat, az energiahatékonyságunkat pedig jelentősen fejlesztenünk kell.
2021-2040 között a hőmérsékletváltozás az Alföldet sújtja majd a leginkább, s a legnagyobb emelkedés (1,4 Celsius-fok) az őszi hónapokban várható. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé, s akár 12-15-vel is csökkenhet azon napok száma, amikor a hőmérő fagypont alatti hőmérsékletet mutat, az enyhébb téli időjárás következményeképpen viszont elszaporodhatnak a kártevők.Az Alföld egyes térségeiben 14 nappal is emelkedhet éves szinten az I-es fokozatú hőségriasztások időtartama, ami jelentős egészségkárosító hatással jár. A tartósan meleg időjárás ugyanis próbára teszi az emberi szervezetet, a nyári melegben a járványok is könnyebben terjednek, a hőségriasztások idején pedig növekszik a
halálesetek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések, embóliák, agyvérzések száma. A melegedés mellett érzékelhetően kevesebb lesz a csapadék. Bozó László azt emelte ki, hogy a csapadék szempontjából a Kárpát-medence választóvonal lesz: északabbra több lesz belőle, délebbre viszont kevesebb. Magyarországon a legnagyobb szárazodás télen várható, de
mérséklődhet a tavasszal és nyáron lehulló csapadék mennyisége is. Ezzel együtt lesznek extrém események, mint történt ez májusban. "Az elmúlt 140 évben, amióta vannak feljegyzéseink, ez volt a legcsapadékosabb május" - hangsúlyozta Boza László.
Magyarország a medence-hatás miatt a globális átlagnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben van, a várható felmelegedés a világátlag 2 fok helyett nálunk 4-5 fokot jelenthet.
