Ennyivel emelkedhet a nyugdíj novemberben

Kiderült, milyen mértékű lehet az inflációt követő nyugdíjemelés. Az arányos, a kapott nyugdíj százalékában kifejezhető emelés azonban nem segít a legszegényebb nyugdíjasok anyagi helyzetén. 

2023. szeptember 6., 07:27

Szerző:

A legutóbbi bejelentések tükrében már a kormányzat is 17,5 százalékos inflációval kalkulál a 2023-as évre. A nyugdíjas infláció mértéke még nem ismert, azonban ettől az értéktől nagy eséllyel felfelé eltér. Eddig minden hónapban magasabb volt a nyugdíjasok fogyasztói kosarával számított árindex az általánosnál. Ennek elsődleges oka, hogy a nyugdíjas háztartásokat az élelmiszerárak és a háztartási energiaárak emelkedése az átlagosnál jobban érinti – fogalmazott Farkas András a NyugdíjGuru News alapítója a novekedes.hu-nak.

A Központi Statisztikai Hivatal szeptemberben teszi közzé az augusztusi inflációs adatokat is tartalmazó gyorstájékoztatóját, amely a nyugdíjasinfláció kiszámításához szükséges tényadatokat is tartalmazza. Az augusztusi adatok alapján a kormányzat becslést készít majd a nyugdíjas infláció mértékéről és amennyiben előbbi meghaladta az általános inflációt, úgy az alapján határozhatják meg a pótlólagos nyugdíjemelést – ismertette a részleteket a nyugdíjszakértő.

„Én a saját kalkulációim alapján úgy vélem a nyugdíjas infláció elérheti a 18 százalékot, adott esetben akár 18,5 százalékig is emelkedhet. Januárban 15 százalékkal emelték a nyugdíjakat, így

a kormány által előrejelzett infláció alapján 2,5 százalékkal, míg a nyugdíjas infláció alapján akár 3-3,5 százalékkal is emelkedhet a nyugdíjak összege”

– becsülte meg az emelés mértékét a lapnak Farkas.  

Mindez azt jelenti, hogy novemberben már az emelt összeget folyósíthatják a nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek, továbbá visszamenőlegesen az év elmúlt 10 hónapjára, illetve a 13. havi nyugdíjra is megkapják a pótlólagos nyugdíjemelési különbözetet – sorolta a nyugdíjemelés várható menetét a szakértő. 

A nyugdíjak elértéktelenedésével kapcsolatban Farkas András elmondta:

Magyarországon az utóbbi évtizedben is a relatív elszegényedés folyamata zajlott a nyugdíjasok körében.

Ennek oka, hogy csupán az infláció mértékével megegyezően emelkedtek a nyugdíjak, miközben a nemzetgazdasági átlagkeresetek növekedési üteme minden évben meghaladta az inflációét. Így a frissen megállapított nyugdíjak a valorizációs eljárás következtében képesek lekövetni a keresetek növekedését, ám ezt követően évről évre kisebb mértékben nő egy nyugdíj az átlagkeresetnél, ezért automatikusan elindul egy relatív elszegényedési folyamat. Ezt a jelenlegi nyugdíjrendszer nem tudja kezelni, így legfeljebb az előttünk álló nyugdíjreform adhat választ erre a problémára – mutatott rá a szakértő. Ez egyre több nyugdíjast érint – tette hozzá.

Egy 2020-as KSH kimutatás alapján a vizsgált 1 millió 562 ezer nyugdíjas háztartás közül a legszegényebb ötödbe 114 ezer, míg a második legszegényebb kvintilisbe pedig 307 ezer nyugdíjas háztartás tartozik. Ez alapján a nyugdíjasok több mint negyede a legalsó két kvintilisbe tartozik a jövedelmeik alapján.

Sajnos a legkisebb jövedelmű nyugdíjasok helyzetét a jelenleg alkalmazott emelések nem javítják, hiszen mindenki a saját nyugdíja összegének az egységes százalékos mértékében kapja az emelést.

(Kiemelt képünk: Postás dupla nyugdíjat kézbesít egy nőnek a főváros XIII. kerületében 2023. február 8-án. Fotó:  MTI/Bruzák Noémi)