Ennyi lesz a nyugdíja, ha Ausztriában (is) dolgozik

Az osztrák nyugdíjrendszer alapelve, hogy az állami nyugdíjnak biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára.

2024. augusztus 30., 12:58

Szerző:

Az osztrák nyugdíjrendszer alapelve, hogy az állami nyugdíjnak biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Ezt a célt a 80/45/65 szabály alkalmazásával kívánják elérni: 80 százalék legyen a bruttó helyettesítési ráta (az első nyugdíj bruttó összege érje el az utolsó aktív bruttó kereset 80 százalékát), ha az érintett nyugdíjas legalább 45 évi biztosítási idővel rendelkezik a 65 éves korhatára betöltésével – írja a Nyugdíjguru.

Az állami nyugdíjrendszer az egyéni nyugdíjszámlákra épül, amelyeken a bruttó járulékalap 1,78 százalékát írják jóvá évenként. Ebbe a bruttó járulékalapba beleszámít minden kereset, ami után járulékot fizettek és minden olyan ellátás, amelyet a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakra törvényben határoznak meg.

A nyugdíj jóváírása

A jóváírásokat a tényleges nyugdíjigénylés időpontjáig a bruttó keresetek növekedési rátáját figyelembe véve minden évben valorizálják. Így minden évben pontosan látható az adott évben érvényes teljes jóváírás összege. Az egyéni nyugdíjszámlák következtében áttekinthető, kiszámítható, egyszerű a rendszer, minden érintett minden évben pontosan látja, az adott pillanatban mennyi nyugdíjra számíthat a felhalmozott nyugdíj jóváírásai alapján.

Érvényesül az egyenértékűség (ekvivalencia) elve, amely szerint a biztosított személy által élete során fizetett járulékok nagyságának kiszámítható módon tükröződnie kell a nyugdíja összegében, és a korábban már megszerzett nyugdíjjogosultságokat később hozott szabályok nem tehetik semmissé. Plusz előny, hogy a nyugdíj megállapítása során már nem kell külön számolni a biztosítási idő hosszával.

Hogyan néznek ki a nyugdíjszámlák?

A nyugdíjszámlák rendszere azt is lehetővé teszi, hogy a szülők osztozzanak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok során a dolgozó szülő által szerzett jóváíráson, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzott mértékben. Az a szülő ugyanis, aki nem marad otthon a gyermekét nevelni, hanem dolgozik, az átadhatja az ebben az időszakban a járulékfizetése alapján járó jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon. A megosztásra irányuló döntés nem vonható vissza (még a házasság felbontása esetén sem).

A nyugdíjjogosultság szempontjából a gyermekneveléssel a születéstől számított legfeljebb 48 – járulékfizetés nélküli - naptári hónap számítható be. (ikerszülések esetében legfeljebb 60 naptári hónap számítható be.) Így nem kell számolgatni, mint itthon, hogy melyik gyerek után milyen támogatást, milyen értékben és milyen tartamban kapott a szülő.

Az osztrák öregségi nyugdíj a korhatár betöltésével és legalább 180 havi (15 évi) biztosítási idő megszerzése esetén igényelhető, amelyből legalább 84 hónapot (7 évet) munkával szerzett biztosítási időnek kell kitennie, a többit gyermekneveléssel, katonai szolgálattal, rokonápolással, és hasonló módokon lehet megszerezni. A nyugdíjkorhatár férfiak számára 65 év, a nők esetében fokozatosan nő 60 évről 65 évre (2033-ban éri el a 65 évet).

Ha további részletekre kíváncsi az ausztriai nyugdíjjal kapcsolatban, keresse fel a Nyugdíjguru oldalát.

(Kiemelt képünk forrása: Frank Hammerschmidt / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)