Ennyi lesz a nyugdíj 2025-ben
A nyugdíjak leszakadása a fizetésektől tovább folytatódik.
Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádiónak adott csütörtöki interjújában elmondta, hogy 2024-ben 3,7 százalékos inflációval számolnak, jövőre pedig 3,2 százalékkal – írja a Portfolio. A kormány tavasszal még 4,2 százalékos átlagos inflációt várt 2024-re, 2025-re pedig 3,6 százalékot. A nyugdíjt viszont ezek a számok nem érntik.
Hivatalosan novemberben nyújtja be a költségvetést a kabinet, melyben szerepel majd a legújabb GDP-növekedési és inflációs előrejelzés, és akár még a 3,2 százalékos inflációs prognózis is változhat. Ha a kormány a 2025-ös költségvetést ezzel az átlagos inflációval tervezi, akkor a nyugdíjasok is ekkora nyugdíjemelésben részesülhetnek majd.
Mindez azt jelentheti, hogy
az átlagnyugdíj összege 2025-ben 238 400 forint körül lehet, tehát 7400 forinttal kaphatnak többet havonta a nyugdíjasok, ami éves szinten 89 ezer forintnyi pluszjövedelmet jelent.
Ugyanakkor a kabinet tavasszal még azzal számolt, hogy 2025-ben 7,6 százalék lesz a dolgozók jövedelmének emelkedése, tehát
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. augusztus 28., 16:16
Májusban és majd októberben is előbb érkezik a nyugdíj, de szeptemberben a szokásos időben érkezik a pénz.
Itthon
2024. augusztus 26., 16:24
Több mint félmillió olyan magyar ember van, aki már lépett, és nyugdíjbiztosítással rendelkezik.
Itthon
2024. augusztus 25., 12:20
A nyugdíjrendszer átalakítása miatt tragikusan alacsony maradt a hazai nyugdíjcélú megtakarítási állomány. Az önkéntessé vált nyugdíj-előtakarékosság ugyanis sokkal kevésbé hatékony.
a nyugdíjak leszakadása a fizetésektől tovább folytatódik.
Magyarországon a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését – erre hívta fel korábban a figyelmet a Nyugdíjguru. A nyugdíjemelés csak az adott évi inflációtól függ, más tényező – mindenekelőtt az országos nettó keresetek alakulása – a nyugdíjemelés mértékét nem befolyásolja.
Emiatt a nyugdíjasok relatív elszegényedése minden olyan évben elkerülhetetlen, amikor az országos nettó átlagkereset növekedése nagyobb, mint az inflációé.
A nyugdíjak keresetektől való leszakadása – a nyugdíjasok relatív elszegényedése – minden olyan évben nő, amikor a keresetek gyorsabban nőnek, mint az infláció.
Sok sebből vérzik a nyugdíjak emelését szabályozó törvény
Ilyen például az idei év is (a várható keresetnövekedés 10% körüli mértéke a duplája az infláció éves szinten 5% körül várható mértékének). Amint arra Dr. Farkas András rámutat, a minden év januárjában esedékes rendszeres emelést az inflációnak a költségvetési törvényben az adott évre előre tervezett mértéke szerint kell végrehajtani, s ha ennél nagyobb lenne az augusztusig mért tényadatok alapján az év egészére becsülhető infláció, akkor utólag korrigálni kell az emelést novemberben (vagyis akkor, amikor az infláció éves mértéke még mindig csak becsült adat).
Ez az eljárás önmagában is sok sebből vérzik a szakember szerint. A költségvetési törvényt Magyarországon jellemzően már fél évvel a tényleges évkezdet előtt elfogadják, vagyis olyan becslésekre építik, amelyek menet közben sokszor és lényeges mértékben változhatnak. Különösen igaz ez az infláció mértékére.
A tárgyév januárjában a nyugdíjemelést végül egy olyan inflációs mérték szerint hajtják végre, amely a költségvetési törvény januárban hatályos szövegében szerepel, és amely természetesen még mindig csak egy becslés az adott évben várható pénzromlás mértékére vonatkozóan.
(Kiemelt képünk 2018. április 24-én készült. Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)
