Én beszél eszperanto, és kap magyar diploma…

Érintettként, úgy vélem, ismerem a 60-70-es korosztály ellenállását az orosz nyelvvel kapcsolatban. Ez nem tudatos, és főként nem átgondolt tiltakozás volt, csak hallgattuk a slágereket, amikre egy világ táncolt, énekelt, és azok nem oroszul szóltak. Kemény munkával próbáltuk kisilabizálni az érthetetlen angol szavakat, egészen addig, míg a kazetta szalagja nyávogósra nem nyúlt.

Aztán a középiskolában szárnyakat kaptunk, és legalább az angolórán foglalkozhattunk olyan dolgokkal, amiket a hivatalos rezsim csak ebben a környezetben tűrt el. Angolul kértük a sört a képzeletbeli londoni „pub”-ban, és ismerkedünk a helyi szokásokkal. Így történhetett, hogy egy nyelvet fele annyi idő alatt középfokon el tudtunk sajátítani, miközben a nyolc évig tanult orosz nyelvből csak a „pa ulica hagyéla bálsájá krakagyéla” nóta kezdete maradt meg.

Egy új nyelv megtanulásához idő, kitartás, és nem utolsó sorban kíváncsiság, motiváltság kell. Ha bármelyik megszűnik, szinte képtelenség megtanulni, de még az áhított nyelvvizsgát letenni is problémás lehet. Az első idegen nyelv tanulását az állam a közoktatásban, 800-900 órában biztosítja. Ennek befejező akkordja a középfokú oktatásban az érettségi, aminek a szintje megegyezik – vagy legalább is meg kellene egyeznie - a középfokú nyelvvizsgáéval. Az egyetemi diploma viszont Magyarországon, csak középfokú nyelvvizsga megléte esetén adható ki, ez tény. És tény az is, hogy a végzettek 30%-a pont a nyelvvizsga hiánya miatt nem veheti át a diplomáját. E nélkül viszont nem tud a munkaerő piacon a végzettségének megfelelő területen elhelyezkedni. Ha középfokú tanulmányok során nem sikerült letenni a nyelvvizsgát, marad a nyelviskola, és az egyéni felkészülés az egyetemi évek alatt, a többletteher az egyetemistának, az anyagi megterhelés a szülőknek.

Keszei Sándor a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a diploma megszerzésének nyelvvizsgához kötése nem csak az esélyegyenlőséget sérti, hanem nemzetközi egyezményt és az Alkotmányt is.

- Sokan nem ismerik az oktatásban való megkülönböztetés tilalmáról szóló 1964. évi nemzetközi egyezményt, ami azt mondja ki, hogy tilos a tanulók minden fajta megkülönböztetése az oktatás területén. Az egyezmény értelmében vett minden megkülönböztetés kiküszöbölése és megakadályozása érdekében a részes államok kötelezik magukat, hogy eltörölnek minden olyan törvényhozási és adminisztratív rendelkezést, és megszüntetnek minden olyan adminisztratív gyakorlatot, amely megkülönböztetést von maga után az oktatás terén. Ezt Magyarország is aláírta, jelenleg is változatlan formájában létezik.

A nyelvvizsga kimeneti követelményként való előírása, amelyre a felsőoktatási intézmény nem készíti fel a hallgatóit, olyan indokolatlan, ezért ésszerűtlen adminisztratív intézkedés, amely hátrányos helyzetbe hozta azokat a hallgatókat, akik a felvételnél még nem rendelkeztek valamilyen középfokú nyelvvizsga papírral. Az egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzéséhez szükséges összes kreditpont megszerzése után eredményes záróvizsgát tett hallgatók oklevelének visszatartása a nyelvvizsga hiánya miatt, súlyosan sérti az érintett hallgatók emberi méltóságát.
Ha egy intézkedés ésszerűtlen az alkotmánybírósági határozat azt mondja, hogy önkényes, ha önkényes sérti az emberi méltóságot, és az emberi méltóságot sértő minden intézkedés diszkriminatív, és sérti az Alkotmány 70. §-át, ezáltal sérti a nemzetközi egyezményt is.

- Milyen lépéseket tett ennek megszüntetésére az MSZOE?

Az Esélyegyenlőségi törvény szerint az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása során. Álláspontunk szerint a sikeres záróvizsga után a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadását a felsőoktatási intézmény semmilyen indokkal nem tagadhatja meg!

Két dolgot szeretnénk elérni, és erre már a múlt évben is megtettük a lépéseket. Azt szeretnénk módosíttatni a felsőoktatási törvényben, hogy az igazolás, amit ilyen esetben - amikor a nyelvvizsga hiányzik - az intézmények kiadnak, egyenértékű legyen az oklevéllel, és igazolja a végzettséget és szakképzettséget. Fontos, hogy az igazolás egyenértékű legyen az oklevéllel, hiszen a közalkalmazottaknál, és köztisztviselőknél az oklevél belépési követelmény. Az, hogy a frissen végzett nem tud elhelyezkedni a végzettségének megfelelő állásban, ez túl sokba kerül az államnak.
A másik: a felsőoktatási intézmények minden korlátozás nélkül fogadják el az idegen nyelv tárgyból tett kétszintű érettségi vizsga eredményét tartalmazó közép és emelt szintű érettségi bizonyítványt bemeneti és kimeneti követelményként, hiszen a diákok kilenc évig tanulták a nyelvet, amiből levizsgáztak. Érthetetlen, mért nem fogadják el az idegen nyelv érettségi vizsgát, és jogszabálysértő, ha kimeneteli követelményként felállítják a nyelvvizsgát, de nem készítik fel a diákot a főiskolai, egyetemi tanulmányai végéig.

- Ez megfelelne az egyetemek koncepciójának, hogy a diák a szakirodalmat eredetiben olvashassa?

Ez sztereotípia. A középfokú nyelvvizsga gyakran nem szolgálja az egyetemek álláspontja szerinti követelményt, hiszen mindegy, milyen a tartalma, lehet akár olyan nyelv is, amit igazán a szakirodalomban soha nem fog használni.

- Külföldön hol kötik nyelvvizsgához a diplomát?

Szinte sehol. Nincs ilyen követelmény. Ha valaki külföldre megy, leginkább az adott ország nyelve kell. Ahol viszont követelményben szerepel egy második nyelv, ott megtörténik a felkészítés is.
A felsőoktatási intézmények sajnos nem veszik figyelembe, hogy a hallgatók jövedelem nélküliek. Ha megköveteli a főiskola vagy egyetem egy idegen nyelv ismeretét, akkor biztosítson hozzá megfelelő kreditet, hogy legyen ideje a diáknak felkészülni. Azzal, hogy annyi mindent nem vesznek figyelembe, úgy tűnik, az oktatásirányítás nyomást akar gyakorolni a hallgatókra, hogy „jók legyünk” az unióban. Igazán, ahol a szülői háttér finanszírozni tudja a fiatal nyelvoktatását, ott ez nem gond. Ott megmutatkozik a hatása, ennek, hiszen meglesz a középfokú nyelvvizsga. Azok viszont, akik csak a nyári szünetben megkeresett pénzből vagy a diákhitelből próbálják akár a nyelvtanfolyamot, akár a vizsgát kifizetni, minden bizonnyal sokan időhiány miatt csúsznak le a nyelvvizsgáról az eredeti képzési időben, és nagy hátrányba kerülnek a munkaerőpiacon.

Sok családnak a tanfolyam és vizsga ára komoly megterhelés, de az egyetemi órák eloszlása is gondot jelenthet a tanfolyam kiválasztásában. Ha a diák nem tud minden tanfolyami órára eljutni, amire már befizetett, megeshet, hogy lemorzsolódik.

Gál Emese, az Angol Nyelviskola Budapest ügyvezető tulajdonosa rugalmas órarendet vezetett be, ami lehetővé teszi az önálló időbeosztást és az egyéni tanulási tempót. A diák akkor megy tanulni, amikor ráér, így nem marad le az óráiról, ha elutazik, túlóráznia kell a munkahelyén, vagy elhúzódik egy egyetemi óra. Elmondása szerint a tanulóik negyede olyan, akik a diploma előtt egy évvel vagy az iskolájuk befejeztével, de diploma nélkül jönnek el hozzájuk. Ők nem érzik igazán fontosnak a nyelvtanulást, sokszor el is helyezkedtek már, s bár többen hangsúlyozzák, hogy nem szenvednek semmi hátrányt a diploma hiányától, azért a nyelvtudás hiányát ők is érzékelik. Döbbenetesnek tartja, mennyien nem tanulnak meg a kötelező nyelvoktatás keretei között egy nyelvet, és elgondolkodtatónak azt, mennyi időt, lehetőséget, tudást, energiát pazarol el, aki a közoktatási formák keretében alibi nyelvtanuló volt.

- Számomra az kimondottan felháborító, hogy azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol legalább van nyelvoktatásra lehetőség, de nem kredites a nyelvóra, a hallgatók nem járnak be, fel sem veszik a tantárgyat, bár tudják, hogy ha nincs nyelvvizsgájuk, diplomájuk sem lesz.

- Milyen összegbe kerülhet a képzés a középfokú nyelvvizsgáig?

- Nagyon durva becsléssel: 200.000 Ft a 0-ról alapfok, s újabb 200.000 Ft alapról egy középfok elérése a mi képzési kereteinken belül. De ez csak becslés, egyénenként kisebb nagyobb eltérések lehetségesek. Az biztos, minél tovább húzza, azaz minél kevesebb energiát fektet bele valaki a nyelvtanulásba, annál drágábban fog tanulni.

- Mi a véleménye a „gyorstalpaló nyelvekről, amit viszonylag gyorsan lehet elsajátítani középszinten, és amit kifejezetten a diploma megszerzése miatt vállalnak be a diákok?

- Hallottam ilyen nyelvekről, de mi csak angol nyelv oktatásával foglalkozunk. Az a diák, aki azért tanul meg egy nyelvet, mert azt jó gyorsan el lehet sajátítani, megint csak a pénzét és az idejét pazarolta, mert a papíron kívül semmi haszna nem lesz a "nyelvtudásának". Ezt a lehetőséget a szabályhozó oldaláról is inkorrektnek és ostobának tartom, ahogy a diákság oldaláról is öngól kategória.

Az a koncepció, miszerint a felsőfokú tanulmányok során a diáknak elengedhetetlenül szükséges a megfelelő idegen nyelvű szakirodalom tanulmányozása, értelmét veszti, ha a diák alapos nyelvismeret nélkül is eljut az abszolutóriumig, ha sikeresen leteszi a záróvizsgát. Ez akár bizonyíthatja is, hogy egyetemi felkészülésében semmiféle akadályt nem jelentett az adott nyelv nem tudása. Eszperantóra meg a munkaerőpiacon nincs nagy kereslet.

Ha az MSZOE bármelyik indítványa célba ér, mint a legtöbb változtatás, ez sem nyeri el mindenki tetszését. Vagy az egyetemeknek jelenthet gondot, hogy az új nyelvi laborokat kialakítsák, vagy nyelvvizsgáztatással foglalkozók bevétele csökkenhet jelentősen. De lehet, hogy megéri, ha a diákok a terhektől megszabadulva valós motivációhoz, és megfelelő segítséghez jutnak egy piacképes nyelv megtanulásában.