Eltűnhetnek a strandok a Balaton partról – legalábbis papíron

A haza és haladás eszménye, illetve a polgári jó ízlés érvényesítése maradt az építészeti törvény újraírt változatának fő üzenete. Utóbbi elősegítését előrébb sorolja a jogalkotó a célok meghatározásánál, mint a településképi értékek megőrzése, a fenntartható fejlődés, sőt, még a magyar építési anyagok előnyben részesítése is – írja a Népszava.

Be is került az új jogszabályba, hogy „az építőipari kivitelezési tevékenység során törekedni kell arra, hogy a lehető legnagyobb arányban kerüljenek felhasználásra magyar építési alapanyagok és magyar építési termékek”. 

Új fogalom az „építésgazdasági intézkedés”, amelyre például akkor van szükség, ha hiány fenyeget, ha az árak a KSH inflációs rátájának másfélszeresénél többel emelkednek, ha egy külföldi gyártó 60 százalékot meghaladó piaci túlsúlyra tesz szert, vagy veszélyhelyzet van. Utóbbi már most is megvalósul, hiszen a kormány folyamatosan meghosszabbítja az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetet. Az építésgazdasági intézkedésre okot adó állapot kezelésére több beavatkozási jogkört is kapna az építési miniszter az árak rögzítésétől, a termelés növelésére vonatkozó utasítás kiadásán át a kiviteli tilalomig – írja a lap.

A jogszabály a főépítészi tevékenységtől a mérnöki kamaráig, az építési anyag kereskedelemtől a műemlékvédelemig, a változtatási tilalomtól a parkolóhelyek számának maghatározásig, vagy a reklámhelyek szankcionálásig mindenre kiterjed. A korábbi szöveghez képest örvendetes módon kikerült a Nemzeti Műemléki Alap létrehozásának ötlete, amelyet a Magyar Építész Kamara (MÉK) műemléki tagozata „túlzottan vállalkozóbarátnak” tartott.

Korlátoznák az önkormányzatok építési és változtatási tilalmának idejét is. A helyi építési szabályzat készítésének időszakára, de legfeljebb három évre rendelhetné el az önkormányzat, amit ez két évvel meghosszabbítható, de azt követően automatikusan megszűnik.

Az új törvény külön foglalkozik a Balatonnal, ami igazán örvendetes. Az már kevésbé, hogy törölné a strand és kemping fogalmát, márpedig a MÉK területrendezési tagozat szerint ezzel elvész a garancia a rendeltetésszerű használatra.

Nem tartják jó ötletnek a Balaton vízpartjának szabályozási felszabdalását, mivel a köz és magánfunkciók egyensúlya csak akkor biztosítható, ha a vízpartot egy egységként kezelik. Fontosnak tartanák, ha bekerülne a törvénybe, hogy a tó körül a zöldterület aránya nem lehet kisebb a beépítésre szánt területek 10 százalékánál. Hibásnak tartják a Balaton tómedrének jogi értelemben vett csökkentésére irányuló módosítást is, de nem tartják jó ötletnek a magánfürdőházak építését sem a tómederben – írja a lap.

(Kiemelt kép: Balaton, úszás Fotó: Michal Fludra / NurPhoto / NurPhoto via AFP)