Előszobáztatott diákok – Tovább szűkítené a kormány az érettségizők körét
Vannak szilárd tények, amelyeket tudományos alapon nemigen lehetséges megkérdőjelezni. Ezek egyike, hogy az érettségi megszerzése nemcsak az egyénnek hasznos, hanem hosszú távon a társadalomnak és a gazdaságnak is. Orbán Viktor kormánya mégis szembemegy a fejlett piacgazdaságok oktatási reformjaival, nem törődik a tudományos evidenciákkal: tovább akarja szűkíteni az érettségizők körét.
A múlt héten Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt közölte, csökkentenék a gimnáziumi férőhelyeket, mert a kormány nem akar lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy „gyenge tanulmányi eredménnyel” gimnáziumi érettségit lehessen szerezni. A kereszténydemokrata politikus szerint a gimnáziumi felvételi bevezetése egyúttal a minőség biztosítékát is jelentené. A tervezett intézkedéssel Rétvári szerint a cél az, hogy a gimnázium az egyetem előszobája legyen. Azt is elmondta, nem kívánják becsapni a rosszabb képességű tanulókat. Ők talán azt hihetik, hogy előrelépés lesz nekik a gimnázium, de az államtitkár szerint ez nincs így, sőt elpazarolt éveknek nevezte, ha gyengébb képességű tanuló próbálkozik egy gimnáziumban.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Akkor tegyünk e mellé egy másik állítást! Szintén a múlt héten látott napvilágot a Tárki Társadalmi Riport 2016-os kötete, amelynek egyik tanulmányában Orosz Éva, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára az Egészségi állapot, egészség-egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban című munkájában azt írja: 40 éves korukban az érettségizett férfiak 76, az érettségivel nem rendelkezők viszont csak 66 év várható élettartamra számíthatnak. Ez a tízévnyi különbség rendkívül súlyos egyenlőtlenségekről árulkodik, és mint a tanulmányból kiderül, a fejlett ipari országokat tekintve unikumnak számít.
A kötelező középiskolai felvételi témája már sokadszorra kerül elő. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a miniszterelnök egyik legfőbb tanácsadója oktatási kérdésekben, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének nyári konferenciáján beszélt arról, hogy már 13 éves korban jöhet a pályaorientációs tanácsadás, amely alapján eldőlhet, ki a gyenge képességű tanuló, aki csak pazarolná az idejét a gimnáziumban. Parragh László szerint a gimnáziumoknak az elmúlt időszakban komoly elszívó hatásuk volt. Ezt azonban nem tartotta kedvező folyamatnak, szerinte ugyanis vannak olyan gimnáziumok, ahol a tudásszint átlagosan 2,5-es osztályonként.
– Tessék elképzelni, milyen ebben a gimnáziumban az érettségi! – tette hozzá azon a konferencián, utalva arra is, hogy az alacsony értékű diplomák kiszorítják a szakmunkásokat.
A gimnáziumi helyeket részben már csökkentették is: a szakképzés (a szakiskolák, illetve az érettségit adó szakközépiskolák) ugyanis tavaly átkerültek a Nemzetgazdasági Minisztérium alá rendelt centrumokhoz. Azok a többcélú intézmények (gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák), amelyek annak idején többek között azért alakultak ki így, hogy a gyerekek tanulmányi ideje alatt az egyes iskolatípusok közötti rugalmas átjárást biztosítani lehessen, szétestek. Gimnázium fenntartását ugyanis a törvény nem engedi meg a centrumoknak, így a vegyes profilú intézményekben – felmenő rendszerben – megszűnik a gimnáziumi képzés. A kormány azonban láthatóan nem elégszik meg mindezzel, és tovább akarja csökkenteni a gimnáziumok számát. Ezt könnyedén megteheti azóta, hogy totális államosítást vezetett be az oktatásban, hiszen minden keretszám, pedagóguslétszám a kormány döntésén múlik. Mivel a döntések centralizáltak, lényegében azt mondhatjuk: valójában Orbán Viktoron múlik, hogy hány iskolát tart meg és hányat zár be.
Szüdi János jogász szerint az államosításnak éppen ez volt az egyik fő célja.
– Míg 1960-ban 1 495 000 általános iskolás korú gyerek volt, addig 2000-ben már csak 960 000, a legutolsó elérhető statisztika szerint pedig a 2013–2014-es tanévben már csupán 750 000 – mutat rá, hozzátéve, hogy 1960-ban 250 gimnázium működött az országban, jelenleg viszont 610. (Az oktatási expanzió és az érettségi megszerzésének ösztönzése az iparilag fejlett országok gazdaságának egyik működési alapja. Az érettségizők körének bővítése az Európai Unió kiemelt irányelve is.)
Fotó: 168 Óra archív
Szüdi egy másik adatsorra is felhívja a figyelmet. Míg 1960-ban 240 000 tanuló járt érettségit adó iskolába, addig 2000-ben 215 000, 2013–2014-ben pedig 220 000.
– Semmi nem indokolná a gyerekek kiutálását az érettségit adó középiskolából, hiszen az infrastruktúra megvan – állítja. – Jelenleg egy korábbról megtartott szabályozás alapján lehet felvételit szervezni. Csak azok az iskolák felvételiztethetnek, ahol három éven keresztül legalább kétszeres a túljelentkezés – mondja, utalva arra, hogy a felvételit már jogszabállyal korlátozták. Emiatt az elitiskolák, ahol nagy a tolongás, válogatnak a gyerekek között, de mivel általánosságban tilos felvételiztetni, a lassabban érő tanulók, a rosszabbul teljesítők is be tudnak jutni valamilyen középiskolába. Legalábbis eddig be tudtak. Ha a kormány bevezeti az általánosan kötelező felvételit, rengeteg gyerek fog kiszorulni a gimnáziumokból, számukra már csak a lebutított szakképzés marad.
Az pedig nagy baj forrása lesz. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy, a korai iskolaelhagyásról szóló belső felméréséből kiderül, hogy 2014–2015-ben 42 254 gyerek hullott ki az iskolarendszerből. Biztosan kijelenthető, hogy a felvételi bevezetése ezt a számot tovább rontja majd. A legnagyobb lemorzsolódás ugyanis a szakképzésben tapasztalható.
– Ami bevált a felsőoktatásban, az beválik a közoktatásban is – mondja Radó Péter oktatáskutató Palkovics László oktatásért felelős államtitkár politikájára utalva. Mint ismert, Palkovics a felsőoktatásban is megemelte a ponthatárokat, így oda is nehezebb bejutni, mint korábban. Radó szerint a felvételit úgy fogják bevezetni a közoktatásban, hogy azt a minőség megőrzésének követelményével igazolják majd. Az oktatáskutató szerint a szigorított szintek miatt egyes gimnáziumok nem fognak tudni felvenni gyerekeket, így kiürülnek. A kormány pedig – arra hivatkozva, hogy a szülők így szavaztak – azonnal bezárja ezeket az iskolákat.
E ponton érdemes megjegyezni, hogy az önkormányzatok 2010 után tömegével adták át iskoláikat az egyházaknak: az elmúlt öt évben ötven százalékkal nőtt az egyházak által fenntartott oktatási intézmények száma. A gimnázium preferált iskolatípus: a gimnáziumok negyede egyházi iskola. Amikor a kormány oktatáspolitikáját próbáljuk megfejteni, mindig a Széll Kálmán terv első kiadásához kell visszanyúlni: „Hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között” – olvasható ott, ami annyit jelent, hogy csökkenteni akarják az állami fenntartású gimnáziumok számát. A megszorító csomag 2.0-s verziójában pedig már ez áll: „A gimnázium kiemelten a felsőfokú oktatásba továbbjutást célzó intézménnyé válik” – vagyis Rétvári Bence nem mond mást, mint amit a Széll Kálmán tervben egyszer már leírtak.
Tudományos üzenet
A MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet kutatói – Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel, Kertesi Gábor, Kézdi Gábor, Köllő János, Varga Júlia – tavaly üzentek a kormánynak. Az érettségi védelmében című tanulmányukban kifejtették, hogy hányféle, tudományosan alátámasztható érv szól az érettségi mellett. „A munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, foglalkoztatásuk magasabb, többet keresnek és kisebb arányban kényszerülnek segéd- és betanított munka végzésére. (…) A szakközépiskola és a gimnázium nagyobb mértékben fejleszti a munkában és a hétköznapi életben nélkülözhetetlen alapkészségeket, mint a szakiskola. (…) Az alkalmazkodóképességet megalapozó kompetenciáknak köszönhetően az érettségi lassabban veszít a piaci értékéből, mint a szakmunkásoklevél. (…) Ráadásul az érettségihez férés szűkítése károsan hat a felsőoktatásra is. Ott is szűkül ugyanis a belépők köre, így kisebb a merítési bázis, ami rontja a főiskolai és egyetemi képzésre jogosultak átlagos minőségét.”
