Ellenzék: Orbán Viktor klímagyilkos és szándékosan gyengíti a forintot

Az Egységben Magyarországért ezen a héten is egy háttérbeszélgetés keretein belül mutatta be a különböző szakpolitikai munkacsoportok szóvivőit. Ezúttal a gazdaság, a zöldpolitika, a szociálpolitika és a sport volt terítéken.

A sportért felelős koordinátor, Steinmetz Ádám elismerte, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországon megújult a sport infrastruktúrája, illetve nyugati színvonalú egyesületek alakultak ki a kiemelt és a TAO-val támogatott sportágakban, de nem mulasztotta el a jelenlegi rendszer negatívumait is megemlíteni. Legfőbb problémának azt tartja, hogy a magyar társadalom élen jár a szív- és érrendszeri betegségekben a mozgásszegény életmód miatt. Az ellenzék éppen ezért a sport eszközével hatna az emberek egészségére. Javítanák az iskolai testnevelésórák körülményeit a tornatermek felújításával, illetve

„stadionstopot” rendelnének el.

A TAO rendszerről leszögezte, nem szüntetnék meg, de igazságosabbá, átláthatóbbá tennék. Mint fogalmazott, kivennék belőle a „rablásfaktort”. Kiemelte, felülvizsgálnák a sportolók adókedvezményét, illetve leszögezte: magyar közpénzből magyar sportolókat finanszíroznának. Hozzátette: „A sportszervezetek vezetése és a politikai szerepvállalás összeférhetetlen”.

Kanász-Nagy Máté, a szociálpolitika kabinetvezetője szerint bár az elmúlt tíz évben EU-s szinten javulás történt a szegénység szempontjából, mégis a régiónkban a legrosszabbak a mutatók, vagyis„a szegénységi rés mélyült Magyarországon”. Ez azt jelenti, hogy nehezebb kitörni a szegénységből, mint akár tíz évvel ezelőtt. Kanász-Nagy szerint igenis elég tehetős ország Magyarország ahhoz, hogy minden állampolgára számára biztosítsa a létbiztonság minimális feltételeit. Mint mondta,

kormányváltás esetén a koalíció bevezetné a szociális minimum intézményét,

vagyis akinek a jövedelme nem éri el a létminimum szintjét, annak kiegészítenék azt. Ennek feltétele az lenne, hogy az egyén bizonyos pozitív kötelességeket vállal, például képzés, vagy családközponttal való együttműködés formájában. Visszaépítenék az önkormányzati támogatási rendszert és visszaemelnék az olyan típusú támogatásokat, mint a  lakáskezelési támogatás. Hangsúlyozta még a szociális dolgozók megbecsülésének fontosságát, amelynek kulcsa a jelentős béremelés.

Kanász-Nagy Máté, Z. Kárpát Dániel és Steinmetz Ádám. Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu

Z. Kárpát Dániel, a lakhatásért és a családért felelős kabinetvezető kijelentette:

„Jelenleg lakhatási kataklizma dúl Magyarországon, ami egymillióval több embert érint, mint tíz éve.”

Szerinte igazságtalan a fideszes lakáspolitika, a lakásbérleti piacot pedig egyenesen katasztrofálisként jellemezte, amelyben kiütközik a kínálati szűköltség. Mint mondta, „tömeges állami hátterű bérlakásépítésbe kell kezdeni”. A családpolitikával kapcsolatban kifejtette, a legarcátlanabb hazugságnak tartja, hogy az ellenzék lebontaná a családtámogatás rendszerét, mert pont, hogy megtartaná, sőt bővítené azt. Szerinte a bérlakás-program nemcsak szociális alapon működhetne, nemcsak a leginkább rászorulóknak kellene hozzáférniük. Hozzátette, a devizahitelesek kártalanítására, valamint az újépítésű ingatlanok kínálati szűkösségének feloldására is nagy mértékben szükség van.

Ezután Szél Bernadett következett, aki a zöld- és klímapolitikáért, továbbá a közlekedésért felel.

„2022 a klímaválasztás éve is. Aki a Fideszre szavaz, az a klímagyilkos politikára szavaz”

– szögezte le. Szerinte válsághelyzet van, és nem sokkterápiára van szükség, hanem edukációra, szemléletformálásra. Fontosnak tartja a közmédia függetlenségének visszaállítását, amely így a klímaválsággal foglalkozhatna. „Jelenleg klímatagadó kormány van, aki pózprogramokkal próbál megfelelni a társadalmi elvárásoknak” – magyarázta utalva arra, hogy a kormány elkaszálta a zöldprogramot. Megjegyezte, büszke a magyar társadalomra, ahol a zöld igényszint még ilyen körülmények között is erősödött. Kiemelte még az önkormányzatok fontosságát, a hatósági láb megerősítését, illetve az ingatlanok energetikai felújításának sürgető jellegét. Mint mondta, az élhető vidékhez elengedhetetlen, hogy a Főváros megkapja a neki járó anyagi forrásokat, mert így csökkenhet az agglomerációs nyomás. Kijelentette, kormányváltás esetén lesz egy Zöld Minisztérium, illetve zöld ombudsmani rendszer is. További konkrétumok között említette a kibocsátások 2030-ra hatvan százalékkal való csökkentését, a szélerőmű-tilalom eltörlését és a vasútfejlesztést.

Szél Bernadett Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu

A gazdasági munkacsoport képviseletében három szakpolitikus is megjelent. Bod Péter Ákos súlyos problémaként tekint az államháztartási hiányra és a felhalmozott adósságra.

„A jelenlegi kormány rossz tanulságot vont le a 2008-as válságból”

– magyarázta. Szerinte nem új ipart kell volna gyártani, hanem a világ érdekalkotó folyamataiba kellett volna jobban beépülnie magyar vállalkozásoknak. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást gazdaságpolitikai kérdésnek is tartja, mert segítene a korrupció visszaszorításában. Az euró bevezetéséről elmondta, nemzeti érdek lenne, ráadásul a magyar társadalom többsége támogatja. Hozzátette, a kabinetvezetők által felsorolt költséges fejlesztési tervek működőképesek, amennyiben a gazdasági koordinátorok végrehajtanak egy tisztességes költség-haszon elemzést.

Bojár Gábor úgy fogalmazott: „A korrupció, a haveri kapitalizmus megöli a vállalkozói szakmát.” A lehetőséget és az erőforrást az informatikai forradalomban látja, amelyet szerinte naponta oktatni kellene az iskolákban. Arról is beszélt, szerinte ez a választás arról szól, hogy hova tartozunk, ugyanis Orbán Viktor a Kelet felé viszi ezt az országot. A miniszterelnök uniós politikájával kapcsolatban annyit mondott: „Az Európai Unió nem egy fejős tehén”. Szerinte Orbán Viktor a jogállami mechanizmus életbe léptetése és az EU-s szankciók nyomán

akár ki is léphet az EU-ból,

hiszen csak pénzforrásként tekint az Európai Unióra. Hangsúlyozta, a kormányváltás után az új kormány a tisztességes értékrendre, szabad versenyre, az alkotókészség világára összpontosít majd.

Király Júlia, Bojár Gábor és Bod Péter Ákos Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu

A háttérbeszélgetés váratlan vendége volt Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, aki korábban közölte, Róna Péter jelölése miatt nem vállal több nyilvános szereplést az ellenzéki kampányban, aztán később mégis elhatárolódott hirtelen döntésétől. Leszögezte, az inflációt nem lehet politikai akarattal és hangulatjavító intézkedésekkel megállítani. Mint mondta, Magyarországon az infláció nem most, hanem 2018-ban kezdődött, amikor a világban viszont árcsökkenés ment végbe.

„A kormány a lejtőn lefele nyomta a gázt, a többletjövedelmet pedig az intézményesített korrupcióra fordította, így a szándékosan és hibásan gyengített magyar forint okozta a magyar inflációt”

– jelentette ki. Megígérte, az új kormány stabilizálja a forint árfolyamát, a gazdasági növekedésből származó jövedelmet pedig a hosszú távú versenyképesség megőrzésére fordítják majd, amellyel helyreállítják a gazdaságot és a jogállamot.

(Kiemelt kép: A kabinetvezetők ismertetik munkacsoporti terveiket az Egységben Magyarországért szakpolitikai sajtóreggelijén, Budapesten 2022. február 23-án. Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu)