Elkeseredett támadások a cselédtörvény ellen

Nincs szükség új jogszabályra a jelenlegi Munka törvénykönyve helyett, olyanra pedig pláne nem, amely valójában egy új "cselédtörvény" - jelentette ki az MSZP elnöke. Mesterházy Attila a szakszervezeti konföderációkkal folytatott egyeztetésének szünetében újságírók előtt arról beszélt: a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezetében foglaltak "embertelenek" és vállalhatatlanok. Az egykulcsos adó bevezetése után a munkavállalók többsége további anyagi veszteséget szenvedhet el például a szabadságolás, a túlóra és a pótlékok szigorításával - sorolta. A tervezet a kormány céljaival, vagyis a fogyasztás növelésével, a gazdasági növekedés beindításának szándékával is ellentétes - mondta -, hiszen pénzt vonna el az emberektől, emellett veszélyeztetné a szociális biztonságot és a foglalkoztatás visszaesését okozhatja. Szerinte az új Mt. üzenete egyértelmű: a munkáltatók bármit megtehetnek a munkavállalókkal.

Elmondta azt is, hogy a négy szakszervezeti konföderáció összesen 110 módosító javaslatot gyűjtött össze a koncepcióhoz, pártja ezeket mérlegelés nélkül nyújtja be a parlamentnek. Az MSZP így saját előterjesztéseivel együtt várhatóan több száz módosító javaslatot ad majd be a Munka törvénykönyvének tervezetéhez - jegyezte meg Mesterházy, aki a kormányzati egyeztetési folyamatot mindössze "pr-akciónak" minősítette. "Nem lehet bohóckodni az érdekegyeztetést mímelve, miközben a kormány szétverte az Országos Érdekegyeztető Tanácsot és a szakszervezetek ellehetetlenítésére törekszik" - fejtette ki. Ehelyett érdemi, háromoldalú tárgyalásokat sürgetett a munkavállalói érdekképviseletek, a kormány és a munkáltatók részvételével. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi szabályozásról annak 1992-es elfogadását megelőzően majdnem egy évig konzultált az Antall-kormány az érintettekkel. Egyúttal mindenkit ismételten arra biztatott, hogy lépjen be valamelyik szakszervezetbe - írta a

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke azt mondta: jól jelzi, mekkora a baj, hogy a szakszervezeti konföderáció vezetése feljogosította, ellenzéki pártokkal tárgyaljon. Megjegyezte azt is, a tendencia látszik: a jövőben többet kell dolgozni kevesebb pénzért a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottsága mellett. A szakszervezeti vezető úgy értékelt, hogy "a kormány makacs, bosszúálló módon fordul a dolgozók felé." Hozzátette azonban, a szakszervezetek megmozdulásokat szerveznek, ha a kabinet nem változtat a hozzáállásán. A tárgyaláson egyébként részt vett a szocialista Kiss Péter is, az előző kormány szociális és munkaügyi minisztere.

Szijjártó védelmébe vette a cselédtörvényt

A miniszterelnök szóvivője közleményben reagált az elhangzottakra. Szerinte aki az új Munka törvénykönyvének szükségességével nem ért egyet, az a munkanélküliség pártjára áll. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: Magyarország számára az egyik legnagyobb gondot a magas munkanélküliség okozza. Az elmúlt nyolc év elhibázott gazdaságpolitikája, valamint a régi Munka törvénykönyve miatt évről évre csökkent a dolgozó emberek száma. Éppen ezért a kormány legfontosabb célkitűzése, hogy tíz év alatt egymillió új, legális, adózó munkahely jöjjön létre, ehhez pedig új Mt.-re van szükség. Ezzel kapcsolatban egyébként Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere az Origo-nak adott interjújában úgy fogalmazott: ez a növekedési ütem messze nincs benne a magyar gazdaságban. Ezt nem lehet megcsinálni. Különösképpen nem lehet megcsinálni azzal az intézkedéssorozattal, amellyel a kormány ennek nekiindult - fogalmazott.

A kabinet egyébként két hete folytatott tárgyalást a szakszervezetekkel, amit érdekvédők inkább csak összejövetelnek neveztek és eredménytelennek minősítettek. Az Autonómok elnöke akkor úgy fogalmazott: beszédes, hogy a kabinet nevében a felhatalmazással nem rendelkező Kardkovács Kolos helyettes államtitkár tárgyalt. Ez nem a megoldás iránti elkötelezettséget mutatja. A folytatáshoz sem fűztek igazán sok reményt, szerintük ugyanis az alapos és érdemi előkészítéshez legalább egy év kellene. Ugyanakkor folytatni szeretnék az egyeztetéseket még a szeptember eleji kormányülés előtt, de egyelőre sem formális, sem informális visszajelzést nem kaptak.

Négy szakszervezeti konföderáció szeptember 12-én, az Országgyűlés őszi ülésének első napján "Ne tovább" jelszóval demonstrációt tart a Kossuth téren. Úgy vélték, a munka világát érintő döntések kezdenek komoly társadalmi feszültségeket okozni, de szerintük "rossz ellenséget választott a háborúzni szerető kormány".

Akár 50 százalékkal csökkenhet a kereset

Alattvalóként tekinthetnek magukra a jövőben a munkavállalók - az LMP szerint a Munka törvénykönyve kormány által tervezett változtatásai ezt az új státuszt hozhatják létre. Mile Lajos, a párt országgyűlési képviselője azután beszélt erről, hogy találkozott Borsik Jánossal. Arra is figyelmeztetett, hogy az Mt. meggondolatlan változtatásából eredő feszültségek a politikai radikalizmust is erősíthetik. Az LMP ennek megakadályozására tovább kívánja vinni a szociális és a munka világára vonatkozó kérdésekben indított népszavazási kezdeményezését - tette hozzá a politikus. Borsik viszont a műszakpótlék megszüntetését nevezte elfogadhatatlannak, ez ugyanis egyes esetekben szerinte akár a kereset 50 százalékát is veszélyezteti. A párt ma a Vasas Szakszervezeti Szövetséggel egyeztet a témában. Az MSZP is folytatja a tárgyalást, tegnap az ágazati szakszervezetekkel is egyeztettek, a későbbiekben pedig megyénként találkoznak az érintettekkel.