Elbukott Orbán alkotmánymódosítása

A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták; az ellenzékiek közül hárman – Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők – nemmel voksoltak, a többiek nem nyomtak gombot.

A szavazáson az MSZP és a Jobbik képviselői is molinókkal tiltakoztak az ülésteremben, őket Latorcai János levezető elnök figyelmeztette a tiltott szemléltetőeszközök miatt. A Jobbik molinóján az állt, hogy „Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged”, a szocialisták áthúzott helikoptert ábrázoló lapokat mutattak fel.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az érvénytelen kvótanépszavazásra hivatkozva akarta az alkotmányt módosítani a Fidesz, de egyedül nem ment: már nincs kétharmados többsége a kormánypártoknak a parlamentben, két ellenzéki szavazatra is szüksége volt a lépéshez. Az MSZP szükségtelennek tartotta a változtatást, ezért már a javaslat tárgyalásában sem vett részt, az LMP pedig jelezte, nem nyomnak gombot a szavazáson. A Jobbik kemény feltételeket szabott: a leginkább a Rogán–Habony-érdekkör számára jövedelmező letelepedési kötvény megszüntetését követelte.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki kabinetiroda kommunikációs államtitkára a Jobbik ultimátumára reagálva először még azt mondta, nem lehet „kufárkodásnak tekinteni” ezt az ügyet, később viszont már arról beszélt, hogy a kormány megfontolja a letelepedési kötvények megszüntetését.

A kormány végül nem tett eleget a Jobbik követelésének. Hétfőn Kósa Lajos, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője azt mondta: a Fidesz-frakció szerint a letelepedési kötvény jelentéktelen ügy az Alaptörvény-módosításhoz képest, ezért nem indokolt, hogy jobbikos javaslatra az alkotmánymódosítást megelőzően szavazzanak a letelepedési kötvény megszüntetéséről. A kötvények későbbi megszüntetéséről egymásnak ellentmondó nyilatkozatok érkeznek: míg Lázár János arra utalt, hogy megszüntetik, addig Varga Mihály csak a szüneteltetéséről beszél a konstrukciónak.

A Rogán Antal által kitalált, 2013-ban bevezetett állampapírokat csak öt kiválasztott cég forgalmazhatja, amelyeknek nincs versenytársa a saját piacukon. A rendszernek különös visszássága, hogy az állam saját maga is értékesíthetné a letelepedési kötvényeket, ehelyett mégis kiszervezi e tevékenységet – jellemzően offshore – ügynökségeknek, amelyek jelentős osztalékot tesznek zsebre. Az állam igazából nem keres, sőt a 2013-ban rögzített és azóta változatlan 2 százalékos kamatszint miatt inkább bukik az üzleten.

Akik szavaztak
Fotó: MTI/ Kovács Tamás

Eötvös Károly Intézet: A népszavazás nem alapoz meg semmilyen kormányzati döntést

Az október 2-i népszavazás közjogi szempontból minden fázisában hibás volt – írta a szavazás előtt kiadott állásfoglalásában az Eötvös Károly Intézet. A referendum kérdése nem felelt meg a törvényi és alkotmányos követelményeknek, ezért már szavazásra sem szabadott volna bocsátani. Sem a választópolgárok, sem a kormányzat maga nem tudta, milyen jogalkotási kötelezettsége következne az eredményes népszavazásból. A referendumot előkészítő kormányzati kampány súlyosan jogsértő volt. Emellett a népszavazás maga is érvénytelen lett. Így az október 2-i kvótanépszavazás közjogilag nem alapoz meg semmilyen kormányzati döntést – érvelnek.

Mint írják: az október 2-i referendum nem tekinthető olyan választópolgári döntésnek, amely politikai felhatalmazást adott volna az Alaptörvény hetedik módosítására. A népszavazási kérdés nem az Alaptörvény módosításáról szólt, erre a kormányzati szándékra csak homályos utalásokból lehetett következtetni, azt is csak közvetlenül a szavazást megelőzően.

Emlékeztetnek: a kvótahatározat olyan másodlagos uniós jog, ami közvetlenül kötelez valamennyi uniós tagállamot, ezért ha Magyarország nem hajtja végre, akkor kötelezettségszegési eljárás indítható ellene. Mivel tehát az Alaptörvénybe bekerülő új rendelkezéseknek nincs valódi jogi jelentősége, megalapozott az intézet szerint az a következtetés, hogy a módosítás célja, hogy fenntartsa a kormány hatalmi helyzetét megerősítő propaganda-hadjáratot a menekültek bűnbaknak való kikiáltásával, illetve hogy elterelje a figyelmet a nyomasztó korrupciós helyzetről, a növekvő szabadsághiányról és a válságágazatokról (oktatás, egészségügy).