"Elborzasztott, amit láttam a helyszínen"

Orbán Viktor a hét elején történt kolontári katasztrófa hátterében emberi okokat emlegetett és felkérte a belügyminisztert: részletesen vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az ügyben. A miniszterelnök szerin a szerencsétlenséget emberi mulasztás okozta. A 168 Óra Online-nak nyilatkozó timföldgyártás-technikai szakember szerint a hírekben eddig fel nem merült természeti jelenség is magyarázhatja az eseményeket.

Idén májusban az éves csapadékmennyiség mintegy negyede zúdult le hazánkra két nap alatt. A hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső több mint hetven útszakasz öntött el, a megáradt folyók és patakok miatt 624 kilométer hosszan árvízvédelmi készültséget rendeltek el. A Dunántúlon 100 ezer lakás maradt áram nélkül, egyes Balaton- és Veszprém-környéki települések a kidőlt fák és villanyoszlopok, valamint a felázott talaj miatt éjszakára is. A változékony időjárás nyáron is folytatódott: júniusban az ország szinte teljes területén 100-150 mm havi csapadék hullott le, augusztusban pedig a Dunántúl jelentős részén – közte a Balaton-felvidéken is – 100 mm feletti csapadékot mértek. Az extrém időjárás következtében májusban az M1-es autópálya szakadt be Bábolna közelében, de kimosta a töltést az eső az M0-ás és M6-os egyes szakaszánál is.

A szeptember is esős hónapnak bizonyult, hozzávetőleg 120-150 mm-nyi csapadékkal. Nagykanizsán néhány napja harmadfokú árvízvédelmi készültséget okoztak a megáradt folyók és patakok. Az elmúlt hónapok számos zivatara továbbá nemcsak esőt, hanem viharos szelet is hozott, a nyár utolsó napjaiban például a Balatonnál 90 km/h óra fölötti lökéseket mértek.

A kolontári vörösiszap-tároló teteje nyitott, ez jól látszik a katasztrófa után készült légifelvételeken is. Az itt összegyűjtött veszélyes hulladék felső része még jóval folyékonyabb állagú, mint a lejjebb található, sűrűbb iszap. A nagymennyiségű csapadék következményeképpen ennek a híg rétegnek növekedett meg a magassága.

„A gátszakadás oka egyértelműen lehet az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása. A sok eső miatt a nyitott tározóban lévő iszap tetején hatalmas mennyiségű folyadék gyűlt össze, amely a viharos széllökések következtében erősen hullámzott – vélekedik a szakember. – A felületi és térbeli hullámok interferenciája miatt egyes részeknél erősebb hullámfrontok jelentkezhettek. A hullámok folyamatosan hozzácsapódtak a falazathoz, ami így szakadatlan ütközésnek volt kitéve. Ezek az ütközések lassanként megmozdíthatták a tározó sarkát, amely végül megcsúszott az agyagos talapzaton.” Hozzátette továbbá, hogy a tárolókat fontos biztonsági előírások alapján, nagy szakértelemmel építik. Mivel mindenki tisztában van a veszélyhelyzettel, nem valószínű, hogy a téma szakértői a kivitelezéskor vagy az átvételkor átsiklanának bármilyen, akár apróbb szakszerűtlenségen is. A tárolómedencéket ráadásul napi 24 órás monitorozás alatt tartják. Az említett természeti okok ugyan eredményezhettek repedéseket a tároló falán, de ezek nem hetekkel-hónapokkal ezelőtt jelentkezhettek, hanem mindössze néhány órával az átszakadás előtt.

Nagy mennyiségű eső és viharos széllökések. Elképzelhető tehát, hogy mindössze ennyi kellett a hétfőn bekövetkezett, világon is egyedülálló tragédiához. A hivatalos és szakszerű – és persze hónapokig tartó – vizsgálat előtt teljes bizonyossággal kijelenteni azt, emberi mulasztás történt, nem más, mint felelőtlenség.

Várják az adományokat a segélyszervezetek

Az ajkai timföldgyár katasztrófája után azonnal gyűjtésbe kezdtek a segélyszervezetek. A Magyar Vöröskereszt és a plébániák is pénzadományokat várnak elsősorban.

Grubert Roland, a Magyar Vöröskereszt katasztrófa-készenléti szakmai vezetője a 168 Óra online-nak azt mondta: a segélyszervezet munkatársai a helyszínen tájékozódtak, hogy felmérjék: mire lehet szüksége a lakosságnak. A Vöröskereszt azonnali segítségként 150 tábori ágyat és takarót, 300 darab konzervet és egy mikrobusznyi ásványvizet szállított azonnal a kolontári művelődési házba, ahol a katasztrófa sújtotta házak lakóit elszállásolták. A helyszínen 50 fős stáb segíti a munkát.

Grubert Roland hozzátette: az adományozóktól elsősorban pénzt várnak, mert úgy látják: erre van most a legnagyobb szükségük az elöntött települések lakóinak. A Magyar Vöröskereszt a 1749-es számon várja az „adományokat”: egy hívás, vagy egy sms – amelyben az „iszap” szót kell feltüntetni – erre a számra 200 forintos adományt jelent. Kijelentette: cégeknél, intézményeknél is próbálnak gyűjteni.

- Elborzasztott, amit láttam a helyszínen: egy ilyen szörnyű katasztrófa után mindent meg kell adnunk a károsultaknak – mondja.

Grubert azt is mondja: az idei árvízek után egymilliárd forinttal tudták támogatni a károsultakat. Reméli, a devecseri és kolontári lakók visszaköltözéséhez is nagyban hozzájárulnak az adományok.

A Veszprémi Főegyházmegye szóvivője is megerősíti: híveik gyűjteni fognak a károsultaknak. Elsősorban pénzt akarnak adni ők is. - Rendszerint meghirdetjük, hogy melyik vasárnapra várjuk az adományokat, és aznap lehet hozni a helyi plébániákra – mondta Gyűrű Géza lapunknak.

Orbán Viktor: be kell keríteni örök mementónak

Itt helyreállításnak, a hídon túl, nem látom az értelmét" - mondta csütörtöki sajtónyilatkozatában a kormányfő Kolontáron, miután a helyszínen tájékozódott a katasztrófahelyzetről.

Valószínűleg kell nyitni egy új telepet itt a faluban, egy új területet meg kell nyitni, ezt pedig valószínűleg be kell keríteni örök mementónak" - fogalmazott Orbán Viktor, kijelentve: "itt nem lehet élni". Közölte, a bajba jutott családokat egyenként meg kell kérdezni arról, hogy kívánják-e itt folytatni az életüket, és hogyha itt nem kívánják, akkor hogyan és miképpen tudják a falun belül megoldani a problémájukat; annak pedig, aki a faluban sem maradna, segíteni kell abban, hogy máshol tudjon új életet kezdeni - írta a Népszabadság. A miniszterelnök ezzel elismerte a helyiek követelésének jogosságát. Az elöntött házak lakói ugyanis azt akarják, hogy takarítás helyett dózerolják le a házakat, azokba úgysem költözik vissza senki.

Orbán Viktor kijelentette, az emberi mulasztás ténye több mint valószínű, a felelősséget meg kell állapítani, az embereket kártalanítani kell. Aki ilyen helyzetbe hozta az embereket, annak meg kell kapnia azt a büntetést, amit a törvény előír, a lehető legszigorúbban kell az ügyet kivizsgálnunk és fellépnünk - fogalmazott. A miniszterelnök szerint az nem lehetséges, hogy a tározó fala ilyen hirtelen "meginduljon", valószínűbb, hogy hosszabb folyamat következményéről van szó, amit észlelni kellett volna - írta a

Hozzátette: belegondolni is rossz, mi történt volna, ha éjjel történik a katasztrófa. Akkor talán senki sem élte volna túl Kolontáron a gátszakadást. Az ország legnagyobb ökológiai katasztrófájáról van szó, amelyhez állandó, bár ebben a pillanatban nem igazolható veszélyhelyzet párosul - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint "ami egyszer megtörtént, az megtörténhet még egyszer".