Együtt kell élnünk a vírussal

Rohamosan terjed Magyarországon a koronavírus Omikron-törzse. Müller Cecília tiszti főorvos arra számít, hogy a fertőzöttek száma háromnaponként megduplázódik. A nemzetközi tapasztalatok szerint az Omikron az oltottak esetében nem okoz olyan súlyos megbetegedést, mint a korábbi változatok, ám a roppant nagy számok miatt az egészségügyi következmények is veszedelmesek lehetnek. Kásler Miklós miniszter a múlt héten úgy nyilatkozott: az ötödik hullám csúcsán naponta 13 ezer ember betegedhet meg, a halottak száma pedig elérheti a kétszázat. A negyedik hullámban kevesebben, naponta 191-en veszítették életüket.

A nyilvánosságra hozott intézkedésekből egyáltalán nem látszik, hogy az egészségügyi ellátórendszert felkészítették volna az előttünk álló újabb terhelésre. Ezt mondta lapunknak Balkányi László orvosi tudásmérnök, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt menedzsere. Szerinte a járvány első hulláma óta gyakorlatilag nem erősödött meg az itthoni járványügyi kapacitás, bár az intenzíves orvosok és szakdolgozók helytálltak, és jelentős tapasztalatokat szereztek. A negyedik hullám tapasztalata mégis azt mutatja, hogy az elmúlt nyár viszonylag nyugodtabb hónapjait az egészségügy irányítói nem használták fel a háttér megerősítésére.

Balkányi László úgy véli, hogy nincsen megfelelő szakmai tartalékunk egy újabb nehéz járványhullámra, ezt bizonyítja, hogy sajnos nemzetközi szinten kiemelkedően nagyok a hazai veszteségek. Bár korrekt, átlátható statisztikákkal nem rendelkezünk, felelős vezetők nyilatkozataiból tudjuk, hogy egyes kórházakban az intenzív osztályokon kilencven százalék felett volt az elhunytak aránya. Érthetetlen volt Kásler Miklós miniszter emlékezetes novemberi intézkedése arról, hogy húsz intenzív osztályon fekvő betegre egy szakorvosnak kell jutnia. Ez szakmailag elfogadhatatlan. Az ELTE professzora, a járványmatematikával foglalkozó Vattay Gábor professzor számításai szerint a hazai kórházakba COVID-fertőzéssel bekerülő betegek 55 százaléka belehal a betegségbe.

Az egészségügy súlyos helyzetét jellemzi, hogy a KSH adatai szerint az elmúlt évben 17 000 dolgozó hagyta el az ágazatot. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke pedig azt közölte, hogy 2025 előtt a szakdolgozók 15-20 százaléka készül nyugdíjba, miközben az állami rendszert tovább gyengíti, hogy a képzett egészségügyiek átigazolnak a magánszolgáltatókhoz. Az ellátók jelenlegi állapotában már az is nehézségeket okozhat, ha – például betegség miatt – a hiányzók száma eléri a 3-4 százalékot.

Balkányi doktor szerint az egészségügy körüli titkolózás tovább nehezíti a védekezést, hiszen az emberek többsége nincs tudatában a helyzet súlyosságának. Ezért a védekezésre, az oltások felvételére vonatkozó felhívásokat sokan elengedik a fülük mellett. A nyilvánosság hiányára jellemző, hogy a milliókat érintő járványügyi intézkedésekről és korlátozásokról döntő operatív törzs a múlt héten elutasította a hvg.hu közérdekű adatigénylését. Lakatos Tibor dandártábornok, a testület ügyeleti központjának vezetője közölte: az ülésekről szóló dokumentumok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak.

Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a titkolózást a magyar járványkezelés szégyenének tartja. Mint mondja, a nyilvánosság és az átláthatóság hiánya az oka annak, hogy Magyarországon a vírus és a vakcinák ügye kihullott a tudományos tények, a racionális döntések világából, az oltások körül hitvita alakult ki, amely megosztja az embereket. Közben Franciaországban már 90 százalékos az átoltottság, és a miénkhez hasonló méretű és fejlettségű Portugália közel százszázalékos átoltottsággal büszkélkedhet. Nálunk nagy nehezen lépte túl a 60 százalékot azok aránya, akik már megkapták a második oltást. Az idelátogató külföldieket pedig újra és újra megdöbbenti, hogy milyen lazák a magyar járványügyi szabályok, ami egyik nyilvánvaló oka a halálozások kiemelkedően magas számának.

Jellemző, hogy a kézilabda-Eb hét végi meccsein 20 ezer szurkoló biztatta a magyar csapatot – teli torokból. A ruhatárhoz vezető folyosókon szinte senki sem viselt maszkot. Budapesten kívül aligha létezik olyan uniós főváros, ahol ez lehetséges lenne, és nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy lapzártakor bizonyosak legyünk benne: a nézők közül sokan jelentenek beteget ezen a héten. A járványcsúcs pedig nem csak az egészségügyi ellátást veszélyezteti. Az ötödik hullám az ország gazdasága számára is extrém megterhelést jelenthet, ha százezrek esnek ki a munkából. A közlekedéssel kapcsolatos fennakadások miatt az ellátási láncok is sérülhetnek.

A vírus tobzódása a gazdagok és a szegények közötti ollót is tovább nyithatja. Nyugat-Európa országainak többségében a tesztek ingyenesek, itthon azonban a diagnosztikai eszköz viszonylag magas ára is sokakat visszatart attól, hogy időről időre ellenőrizzék: nem kapták-e el a vírust. A fertőzés veszélyét fokozhatják a rossz lakáskörülmények, ráadásul éppen az alacsony fizetésű munkakörökben a legkiszolgáltatottabbak az emberek. Így sokan félnek attól, hogy az egyébként is általános létszámhiány körülményei között betegszabadságot kérjenek.

Az orvosok és a virológusok között is van némi vita az omikron-vírustörzs megítéléséről. Rusvai Miklós állatorvos korábban lapunkban is kifejtette álláspontját, hogy a gyorsan terjedő, de az oltottak esetében súlyos betegséget nem okozó mutáns elhozhatja a régen várt nyájimmunitást, így a járvány végét jelezheti. Véleményét azonban nem osztja például Jakab Ferenc virológus, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője. A Forbesnak adott interjúban elmondta, hogy bár a betegséget most nagyon sokan el fogják kapni, ami tömeges immunizálást eredményez, mégse gondoljuk, hogy ez már a történet végét jelzi. Azok, akik átestek az omikron fertőzésen, a védettség várhatóan lecseng majd 3-4 hónapon belül. Őszre várhatóan megkopik majd a közös immunitás, és ha megint jön egy mutáns, újra fellángolhat a járvány.

Jakab Ferenc álláspontját osztja Duda Ernő virológus is, aki lapunknak kifejtette: szerinte már ott is sántít Rusvai elmélete, hogy ő gyakran az influenzára hivatkozik, pedig ha valaki egy-egy influenzatörzs vírusát elkapja, akkor a gyógyulása után már egész életében védett lesz ellene. Jellemző, hogy azok, akik 1918-19-ben túlélték a H1N1-vírust, a vizsgálatok szerint még 1980-ban, tehát több mint 60 évvel később is megőrizték immunitásukat a törzs ellen. Az más kérdés, hogy évről évre új influenzavírusok támadnak, és ezek ellen próbálunk védekezni az oltásokkal.

Sajnos mindez nem igaz a koronavírusok esetében. Az, hogy az antigénnel való újabb találkozás mit vált ki az immunrendszerből, csak hónapok múlva derül ki. Mai tudásunk szerint a hatvan év körüliek estében az oltás négy-hat hónapos védettséget biztosít, míg a tizenéves fiatalok esetében akár egy évig is eltarthat. A fertőzés hatása viszont ennél hamarabb fakul. Sajnos a koronavírus egyelőre nagyon sok meglepetést tartogat. Az evolúció általában évszázados, évezredes folyamat. Egy olyan új vírus azonban, amely az állatokról éppen átkerült az emberekre, viharos átalakuláson megy keresztül, viselkedését ezért épp olyan nehéz kiszámítani, mint megjósolni a jövő heti lottószámokat. Előbb-utóbb persze létrejön olyan mutáció, amely majd kiszorítja a többit, mert nagyon fertőző lesz, de kevéssé okoz betegséget. Áldozatait nem öli meg, így szabadon tenyészhet tovább.

Lehet, hogy egy ilyen kórokozó már holnap megjelenik – mondta a 168 Órának Duda Ernő, de az is lehet, hogy csak tizenöt év múlva. Lehetséges, hogy addig évente két hullámot fogunk átélni. Igaz, reménykedhetünk abban, hogy a folyamatnak mi is véget vethetünk. Ha ugyanis pontosan tudnánk, hogy a vírus melyik fehérjéje mire jó, akkor magunk is legyárthatnánk a veszélytelen kórokozót, amely kiszorítaná a többi mutánst. Ha a kutatók ismernék a szükséges felépítést, a modern molekuláris biológia képes lenne arra, hogy akár holnapután összerakjon egy ilyen mesterséges vírust. Sőt: egy amerikai genetikai cég máris kísérletezik olyan, a Sabin-cseppekhez hasonló vakcinával, amely életképes, de nagyon lassan szaporodó kórokozókat tartalmaz. Ha ez bejut az emberi szervezetbe, hosszú időt ad az immunrendszernek arra, hogy reagáljon és erős választ adjon rá – magyarázta Duda Ernő.

Egy múlt heti panelbeszélgetésen, amelyről a 444 honlap számolt be, Oroszi Beatrix járványügyi szakértő elmondta: muszáj megtanulnunk együtt élni a vírussal, mert az egyelőre aligha tűnik el. Erős járványügyi rendszerre, megfelelő előrejelző képességre van szükség, az egészségügyben pedig olyan tartalékokra, amelyek mozgósíthatók a járványhullámok idején. Rékassy Balázs orvos-közgazdász lapunknak úgy fogalmazott: őszre vagy lehetőleg nyár végére ki kell alakítanunk egy a COVID-járvány kezelésére alkalmas, párhuzamos ellátórendszert. Képtelenség, hogy a fertőzés kezelésére vég nélkül a normál szolgáltatásoktól vonjuk el az eszközöket, veszélyeztetve a krónikus betegek ellátását, provokálva vég nélküli műtéti várólisták megjelenését. Az egészségügyi ellátás betegútjait új pályára kell állítani, ami egyébként jó lehetőség arra is, hogy átszervezzük a magyar egészségügyet – mondta Rékassy Balázs.