„Egyre rosszabb helyzetbe hozták a haderőt a rendszerváltás utáni kormányok”

– A magyar haderőt a rendszerváltás óta az egymást váltó kormányok egyre rosszabb helyzetbe hozták, a honvédelmi miniszterek pedig felszámolóbiztosként kezelték. Forrást nem biztosítottak, létszámcsökkentésekkel próbálták ellensúlyozni a finanszírozási gondokat – állítja Kovács Gyula nyugalmazott alezredes, honvédségi szakértő.

Felszámolták a harckocsizókat, a tüzérséget, megszűnt a merev szárnyú szállítórepülő, valamint a szállító és támadó helikopterképesség. Szerinte az is gondot jelent, hogy a NATO-csatlakozás után nem vonták ki a Varsói Szerződés fegyvereit és nem látták el a haderőt NATO-szabványú fegyverekkel. Cipeltük magunkkal a Varsói Szerződés egyre rozsdásodó vasait, így nem lehetett a NATO-alkalmazási elveket adaptálni – mondja.

Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi miniszter szerint viszont az ő idejében négyszázmilliárd forint volt a tárca éves költségvetése, ezt a szintet az Orbán-kormány csak a hatodik évében érte el. Fejlesztették a honvédséget, ennek révén üzemben tudták tartani a helikoptereket, a repülőgépeket, befejezték a Gripenek hadrendbe állítását, és gépjárműprogramot indítottak. Most – mint mondja – a honvédség járműparkjának átlagéletkora húsz év felett van. Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár, a parlament honvédelmi bizottságának DK-s alelnöke szerint nemcsak az orosz haditechnika avult el, de a Gripen vadászgépek sem korszerűek már. A helikopterbeszerzés a legégetőbb probléma a honvédségnél.

A kormány nemrégiben jelentette be, hogy a repülők, helikopterek nagyjavításon estek át, de a Mi–8-as és Mi–17-es szállítóhelikopterek hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határát. Ezért a tárca úgy döntött, új helikoptereket vásárol az Airbustól. Vadai Ágnes szerint a gépeknek multifunkcionálisnak kellene lenniük, hogy ne csak a honvédség, hanem a rendőrség és a katasztrófavédelem is használhassa őket. A kormány korábban utasszállító gépeket is vásárolt a honvédségnek, ezek szakértők szerint csak a missziókra való utaztatásra alkalmasak, arra nem, hogy harci tevékenységet folytassanak velük.

Németh Szilárd, a tárca parlamenti államtitkára azt közölte, jövőre 513 milliárd forint lesz a honvédelmi költségvetés, ami 85,5 milliárddal több a tavalyinál. 150 milliárd forintot fordítanak haderőfejlesztésre, növelik a katonák illetményét, ezerrel emelik a honvédség létszámát, talpra állítják a magyar védelmi ipart. Orbán Viktor kormányfő a vezérkari főnök kinevezésén arról beszélt, hogy modern, ütőképes hadsereget akar, amely bármely más nemzet haderejével felveszi a versenyt. „A történelem azt tanítja – mondta –, hogy az a nemzet, amely nem tudja megvédeni az országát, nem is érdemli meg, hogy létezzen, erős Magyarország nem létezhet erős hadsereg nélkül.” Azt is hozzátette, hogy a fejlesztésekre azért is szükség van, mert a szomszédaink lendületesen fegyverkeznek.

Valójában azonban másról lehet szó. Az Orbán-kormány 2012-re a szocialisták 2009-es katonai költségvetéséhez képest 42 százalékkal csökkentette és 2016-ig befagyasztotta a katonai kiadásokat. Ezt az állóvizet kavarta fel az Ukrajna elleni orosz agresszió 2014-ben. 2015-ben beütött a migránsáradat – emlékeztet Kovács Gyula. Vadai Ágnes szerint 2011 és 2015 között az Orbán-kabinet minden évben kevesebbet költött honvédelemre, mint ők a 2008-as válság évében.

De Orbán kormányai vajon miért kezelték mostohagyerekként a honvédséget?

– Orbán Viktor korábban többször kifejtette, hogy nincs oda a katonaságért. Kidobott pénznek tekinti a honvédelemre szánt forrásokat – mondja Juhász Ferenc. Viszont a szomszédaink, különösen a románok, mindig is erősebb haderővel bírtak. Csak az Erdélyi Hadsereg létszáma nagyobb a teljes magyar haderőénél. A románok már korábban növelték a fejlesztésre szánt pénzeiket, így haderejük technikailag felszereltebb lett a magyarnál. Juhász Ferenc szerint az orbáni haderőfejlesztés mögött az áll, hogy végre teljesítjük az évek óta létező amerikai elvárást, azaz növeljük a NATO-nak vállalt GDP-arányos kiadásokat.

– Trump két problémát lát: a magyar demokratikus intézményrendszer állapota rossz, illetve nem kellő szinten járulunk hozzá a NATO védelmi képességeihez – teszi hozzá Juhász Ferenc. Úgy véli, az amerikai elnök láthatóan nem akarja legitimálni Orbán rendszerét. A magyar kormányfő még nem járt a Fehér Házban, miközben Juhász honvédelmi miniszterként kétszer is meghívást kapott.

– Az orosz agresszió feldolgozása a NATO részéről a walesi csúcstalálkozón történt. A tagállamok szankciókat vezettek be Putyin ellen, a haderőfejlesztések felgyorsításáról döntöttek. A szövetségesek a katonai kiadásaikat a GDP két százalékára növelik, a költségvetésen belül legalább húsz százalékot fordítanak beszerzésekre. Az amerikai választásokon győztes Trump további gyorsításokat követelt a tagállamok haderőfejlesztésében. Miniszterelnökünk mindenbe beleegyezett, sőt Trumpnak megígérte, hogy a katonai kiadásaink 2026 helyett már 2024-ben elérik a GDP két százalékát – állítja Kovács Gyula.

Hogy milyen hadseregbe öntenek most pénzt?

– A folyamatos létszámcsökkentések a végrehajtókat érintették, akiknek nincs érdekérvényesítő képességük, ennek következtében eltorzult a humánstruktúra. Megbomlott a vezető szervek és a végrehajtók aránya – mondja a honvédségi szakértő. A jövő évi költségvetési törvény honvédelmi minisztériumi fejezeti indoklásából azt olvasta ki, hogy a tárca költségvetési létszáma 28 001, a vezető szervek és háttérintézményeiké 13 818, a végrehajtóké pedig 14 183 fő. Emellett terheli a költségvetést mintegy 50 milliárd forint erejéig az is, hogy a laktanyák őrzését, fenntartását kiszervezték. Kovács Gyula szerint mintegy hét-nyolcezren hiányoznak a rendszerből, többségük a végrehajtóknál. Az állományarányok is végzetesen eltorzultak: a legénységhez képest aránytalanul magas a tisztek száma. Míg tisztből 5690, altisztből 9270, addig szerződéses legénységi állományban lévőből 8850, hallgatókból 600, közalkalmazottból pedig 6670 fő szolgál a haderőben.

A honvédségi szakértő szerint elengedhetetlen lenne a manővererők (lövészek, harckocsizók), harci támogatók (támadóhelikopterek, tüzérség, felderítők, műszakiak) harci kiszolgáló támogatók (ellátók, javítók, egészségügyiek) megfelelő aránya. A harci támogatók hiányában nem beszélhetünk bevethetőségről. További aránytalanság, hogy a dandárok felett nincs a vezetésükre alkalmas parancsnokság. A végrehajtókat (szárazföldiek és légierő) az összhaderőnemi parancsnokság vezeti túlméretezett törzzsel. Kovács Gyula azt mondja: ez a végtelenül kizsigerelt haderő védi a kerítést, jár el a missziókba, vesz részt a nemzetközi gyakorlatokon.

Vadai Ágnes szerint ráadásul alkotmányellenesen bízták meg a honvédséget a kerítés őrzésével, az a rendőrség feladata lenne. A honvédelmi bizottság ellenzéki alelnöke problémának tartja, hogy a hadsereg fejlesztésére kidolgozott Zrínyi 2026 programból semmi lényegeset nem hoztak nyilvánosságra.

– A program olyan, mint Columbo felesége, mindenki beszél róla, de még senki nem látta. Ugyan kiadtak egy ismeretterjesztő füzetet, de az csak egy színes-szagos brosúra konkrét feladatok és ütemterv nélkül – magyarázza Vadai Ágnes.

Simicskó István honvédelmi miniszterként azt mondta, a program része az önkéntes tartalékos rendszer új alapokra helyezése, a Honvédelmi Sportszövetség létrehozása és a légi szállítási képesség erősítése is.

Vadai Ágnes szerint is szükség van honvédelmi fejlesztésekre, de arra is, hogy az a kor kihívásainak megfeleljen. Így figyelni kellene arra, hogy manapság hibrid hadviselés dívik: nemcsak katonai erők harcolnak a valós térben, de fel kell készülnie a hadseregnek a kibertámadásokra is. Úgy látja, más mellett erre sem figyelnek a honvédelem irányítói.