Egyre gyakoribb a melanoma előfordulása Magyarországon
Az újonnan diagnosztizált esetek száma évi háromezerre tehető, sokan még azok közül sem veszik elég komolyan, akik amúgy más szűrésekre elmennek.
A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján 140 melanomás beteg bevonásával elvégzett kutatásról beszámolva Baltás Eszter, az intézmény egyetemi docense elmondta: a kutatás egyik fontos felismerése, hogy még azok sem járnak bőrgyógyászati szűrésre és nem ismerik a bőrrák kockázatait, akik magukat egészségtudatosnak gondolják, és az egyéb, életkor szerint ajánlott megelőző szűrővizsgálatokon megjelennek.
Hozzátette: a melanomás betegek több mint kétharmada úgy gondolja, hogy a betegséget megelőző egy évben odafigyelt az egészségére, de valójában csupán 15 százalékuk érdeklődött a bőrrák felismerésének lehetőségeiről, és a páciensek csupán 13 százaléka hitte a diagnózis előtt, hogy másokhoz képest több az esélye a bőrrákra, 38 százalékuk pedig a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma egy rosszindulatú bőrdaganat.
Kitért arra is, hogy a kutatás adatai alapján a melanomával diagnosztizált nők 71, illetve 77 százaléka járt mellrák- és méhnyakrákszűrésen, a páciensek 94 százaléka pedig rendszeresen ellenőrzi a vérnyomását, többségük a koleszterinszintjével is tisztában van. Ehhez képest háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét, és csak a betegek fele ellenőriz egynél több testtájat is. A melanoma felismerését elősegítő képeket pedig mindössze 4 százalékuk látott korábban – ismertette. A melanomát leggyakrabban (54 százalék) a beteg saját maga észleli, az esetek 25 százalékában orvos vette észre az elváltozást, és 21 százalékban partner vagy családtag – tette hozzá.
Baltás Eszter szerint a melanoma korai felismeréséhez elengedhetetlen, hogy előzetesen képekről és informatív leírásokból is megismerjék az emberek a gyanúra okot adó elváltozásokat. A rendszeres önvizsgálatnak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy mit kell észrevennünk, és mi az, amivel azonnal orvoshoz kell fordulni – húzta alá, hozzátéve: a kutatásban résztvevő páciensek kétharmada korábban végzett valamiféle önvizsgálatot, így joggal feltételezhető, hogy ezek az ismereteik jórészt hiányoztak.
Lengyel Zsuzsanna egyetemi adjunktus, a pécsi Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese szerint ugyancsak a betegséggel kapcsolatos információhiányt jelzi, hogy a szegedi kutatás eredményei szerint háromból egy beteg még a melanoma diagnózisát követően sem érezte úgy, hogy súlyos betegségről lenne szó, 44 százalékuk pedig egyáltalán nem számított az ebből adódó veszélyes következményekre.
Felhívta a figyelmet, hogy nemcsak napozáskor, de egyéb szabadidős tevékenység esetén is fontos a bőr védelme fényvédő készítményekkel. A kutatásban közreműködő bőrgyógyász-onkológus szakemberek szerint a korai felismerésben meghatározó a gyanúra okot adó bőrelváltozások megismerése, a személyes kockázatok korai tudatosítása, a rendszeres és precíz önvizsgálat, illetve az odafigyelő családtagok, akik segíthetnek a betegség azonosításában.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Vladimir Pesnya / Sputnik / Sputnik via AFP)
