Der Standard: a populizmus mestere a miniszterelnök

A magyar kormány politikájáról közölt kommentárt keddi számában a Der Standard című osztrák lap. Eszerint tartani lehet tőle, hogy Orbán taktikája beválik, csak a pénzügyi piacok nyomása téríthetné el Magyarországot a populista irányvonaltól - írta a liberális lap hasábjain Eric Frey ügyeletes vezető szerkesztő.

Frey "a populizmus mesterének" nevezi a miniszterelnököt. "Az a bosszantó Orbán stratégiájában, hogy nagyon is beválhat a számítása" - írta. A szerző úgy látja, hogy bár a kormány gazdaságpolitikája további évekre meghosszabbíthatja az ország nyomorúságát és hosszú távra Európa peremére szoríthatja Magyarországot, "az államférfiakkal ellentétben populisták számára az ilyen kilátások közömbösek" – írja az MTI összefoglalóját idézve a

Bármilyen hangos lesz is a médiatörvény elleni kritika, sem az Európai Bizottságnak, sem az Európai Parlamentnek nincs eszköz a kezében valódi nyomásgyakorlásra. A nemzetközi kiközösítés, amivel fenyegetni tudnak, belpolitikailag a magyar miniszterelnök kezére játszik. A magyar EU-elnökség bojkottálása több problémát okozna az EU-nak, mint Magyarországnak, az európai nemzetközi bíróságok előtti eljárások pedig túl sokáig tartanak ahhoz, hogy most "álmatlan éjszakát okozzanak az öntudatos miniszterelnöknek" - állt a cikkben.

Ugyanez érvényes a külföldi nagyvállalatoknak a magyar válságadó elleni fellépésére is a szerző szerint. A törvény formailag nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben. Azt, hogy a feltételeket úgy állapították meg, hogy mindenekelőtt a külföldi cégeket terheli az adó, csak fáradságos szerződésszegési eljárás révén lenne bizonyítható, és ez megint csak évekig tart. Még a német és az osztrák gazdasági miniszter is csak szóbeli támogatást tud nyújtani a konszerneknek.

Aki ilyen méltatlanul bánik a befektetőivel, azt kockáztatja, hogy senki nem fektet be nála többé. De ez is csak hosszú távon mutatkozik meg, ugyanis a konszerneknek a gyors kivonulás túlságosan drága volna - írta Frey. A szerző úgy látja, hogy bár a Nemzetközi Valutaalaptól kapott nagy hiteleket már visszafizették, az ország továbbra is rá van utalva a pénzügyi piacok jóakaratára, hogy képes legyen refinanszírozni a Közép- és Kelet-Európában legnagyobb államadósságot. "Senki sem kíván pénzügyi válságot egy szomszéd országnak, de egy kevés abból a nyomásból, amit a görögök és az írek nemrég éreztek (...), kényszeríthetné leginkább Orbánt kurzusváltásra. Magyarország hosszú távú kilátásaira nézve ez áldás volna" - zárta kommentárját a Der Standard cikkírója.

Brüsszel nem kér a magyar állam angol fordításából

Feleslegesen küldte el a magyar kormány a médiatörvény angol fordítását az Európai Bizottságnak. A kormány, mint kiderült, hiányos szöveget küldött ki az EU-nak. "Első lépésként a törvény lényegi részét fordíttattuk angolra, amit január negyedikén publikáltunk. Az átmeneti rendelkezéseket, melyek ideiglenes intézkedéseket tartalmaznak, illetve a hatályukat vesztő jogszabályokról szóló paragrafusokat, melyek már január 3-án beépültek a módosítással érintett más jogszabályokba első lépésben nem fordíttattuk le angol nyelvre, mert ezek értelemszerűen nem befolyásolják a médiatörvény megértését" – áll a közleményben.

Az unió végrehajtó testülete minden esetben csak saját fordítást használ az értékeléshez – tudta meg a

A brüsszeli bizottság a saját fordító szolgálatát kérte meg a jogszabály lefordítására, és a hagyományos eljárás szerint ez lesz az a változat, amelyet majd megvizsgál. Mint lapunknak bizottsági források elmondták: a testület ilyenkor jogilag nem is tehet mást, azaz nem Magyarország miatt történik így. Amikor az Európai Bizottság egyes tagállamok szabályozását vagy döntéseit vizsgálja, még véletlenül sem akarja lehetőséget adni arra, hogy a kormányok a fordítással bármilyen módon befolyásolják a brüsszeli értékelést – indokolt a lap forrása.

A Frankfurter Rundschau elemzése a magyar kormány tevékenységéről

A siker kényszere alatt (Unter Erfolgszwang) címmel közölt elemzést a magyar kormány tevékenységéről szerdán a Frankfurter Rundschau. A szociáldemokrata párthoz közel álló napilap megállapítja: a Fidesz elsöprő választási győzelme óta "konzervatív forradalom" zajlik az országban. Ennek célja a "nemzeti megújulás" és "a rendszerváltás beteljesítése". A jobboldal túlzott küldetéstudatának okait az 1990 utáni időszakban látja az újság munkatársa. A rendszerváltás utáni első polgári kormányt a magyar jobboldal visszatekintve gyöngének látja: az Antall-kormány szerinte túlságosan is kompromisszumokra törekedett a régi rezsimmel.

A Horn-kormányt követően a miniszterelnöki székbe került Orbán Viktor első kormányfői időszaka is csak rövid jobboldali közjáték volt, 2002 után újból szocialista kormányok következtek. "Orbán leváltása bízvást minősíthető személyes traumájának - még egyszer ez nem fordulhat elő vele. Kétharmados többsége birtokában ezért a múlt év végén ellenőrzés alá vonta a potenciális akadékoskodókat, például az alkotmánybíróságot meg a médiát. A következő lépés egy új, a jobboldali konzervatív oldal szája ízének megfelelő alkotmány lesz" - írta a Frankfurter Rundschau elemzője.

A továbbiakban rámutat: "Orbán pénzügyi és gazdaságpolitikája viszont baloldali populista vonásokat mutat. A bankadó és a külföldi cégekre kivetett válságadó elsősorban multinacionális vállalatokat érint, amelyek a magyar piac jelentős hányadát ellenőrzik. Magabiztos, sőt pökhendi fellépésével a kormány még a hitelezőket, köztük a Nemzetközi Valutaalapot is megsértette. Miközben más, csődközeli helyzetű európai államok egymás után fogadják el a takarékossági csomagterveket, Magyarország pókert játszik, és figyelmen kívül hagyja a pénzpiacok követeléseit. Ami titokban elismerést vált ki az európai baloldalból."

A német lap szerint a célul kitűzött megújulásnak lélektani komponense van. A magyar nemzet "kollektív emlékezetére traumatikus vereségek és idegen uralom nyomja rá a bélyegét, kezdve az Oszmán Birodalom általi megszállástól a Habsburgok uralmán át a szovjet elnyomásig és a nemzeti erőforrásoknak a külföldi tőke részére történt állítólagos kiárusításáig. A történelem feldolgozása csak most kezdődik, amit Nyugaton sokszor nem vesznek észre. Az I. világháború után elszakított nemzetrészek és területek elvesztésére utaló emlékkövek felállításában joggal lehet látni a háború utáni rend elfogadásához vezető első lépéseket. A történelmi diskurzust viszont jelenleg a jobboldal uralja: önnön felelősségét természetesen figyelmen kívül hagyja."

"Orbánnak elsősorban a magyar választóktól kell tartania. A túlzott önteltség, pökhendiség és radikalizmus - ez megmutatkozott első hivatali ideje alatt - elriasztja a polgárokat. A magánnyugdíjak államosítása - Orbán ezzel akarja betömni az államháztartás lyukait - még a polgári táboron belül is fejcsóválást váltott ki. A parlamenti ciklus végén a magyaroknak jobban kell hogy menjen a soruk, máskülönben ismét a másik irányba térhet ki a politikai inga. Félhet Orbán az európai bíróságoktól is. Könnyen lehet, hogy megsemmisítik a magyar különút néhány intézkedését. Attól is tartania kell, hogy elriaszt külföldi beruházókat, főként a legfontosabb kereskedelmi partner, Németország vállalkozóit. Angela Merkel kancellárt alighanem nagyon zavarja, hogy olyan cégeket, mint az E.ON vagy a Deutsche Telekom, Robin Hood módjára kopasztja meg az Orbán-kormány" - zárta elemzését az MTI szerint a Frankfurter Rundschau.