De lesz-e belpolitikai tűzszünet?

- Egy közvélemény-kutatás szerint az emberek többsége Magyarországon nem tudja, hogy mi vagyunk az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. Baj ez?

– Igen, baj. Azt jelenti, hogy még sok teendőnk van. A kormánynak határozott célja, hogy ne csak Brüsszelben végezzen jó munkát, hanem itthon is. Mondja el az embereknek: mire jó az Európai Unió, milyen előnye származik minden polgárnak abból, hogy ehhez a közösséghez tartozik. Az olcsó külföldi telefonálástól kezdve az olcsó repülőjegyeken át a szabad mozgás lehetőségéig sok minden az integrációnak köszönhető. Az elmúlt években azonban sokszor az uniót nevezték meg bűnbakként, ha itthon nehéz intézkedést kellett elfogadtatni.

- Persze, az elkövetkezendő fél évben az emberek megtudják, hogy Magyarország elnököl. Ám ez vissza is üthet. Portugáliában például az unió megítélése romlott az elnöksége után. Az emberek ugyanis azt tapasztalták, hogy bürokraták a fejük fölött olyasmiről tárgyaltak, ami számukra teljesen érdektelen. Ezt hogyan lehet elkerülni?

– Jól meg kell választani azokat a témákat, amelyeket egy elnökség a zászlajára tűz. Mi igyekszünk egyértelműek lenni. Egyszerű és tömör a jelmondatunk is: erős Európát akarunk. Amikor válságot kezelünk, amikor arról igyekszünk gondoskodni, hogy a jövőben ne fordulhasson elő olyan kétségbeejtő költségvetési helyzet, mint amilyen az elmúlt évben az unió több országában is kialakult, tudatnunk kell, hogy ez is az emberek napi életéről szól. A cél a nagy európai színtéren is az, ami itthon: a mai nemzedék ne a jövő generációinak a költségére éljen. Minden polgár megértheti, hogy ez róla szól, nemcsak a bürokraták ügye. Amint az is, hogy legyen biztonságos és elegendő élelmiszerünk az unióban, legyen tiszta ivóvizünk. Ha például hozzájárulunk ahhoz, hogy letegyünk az asztalra egy hiteles romastratégiát – és bátran állíthatom, hogy ezt végre mindenki akarja, pedig nyáron még egyáltalán nem volt egyértelmű –, akkor nagyot lépünk előre. A közös forrásokból igenis kell hogy jusson munkahelyekre, méltó oktatásra. Arra is szükség van, hogy a romákra ne problémaforrásként tekintsünk, hanem olyan munkaerő-tartalékként, amely belső építkezésünket segíti elő.

- Az egyik hazai civilszervezet szerint veszélyben van a magyar elnökség sikere. A Magyarországi Európa Társaság úgy véli, hogy a kormányzati magatartás Magyarországon ellentmond az alapvető demokratikus normáknak, és ezért az európai politikai és szellemi élet perifériájára kerülhetünk.

– Én egyáltalán nem érzékelek ilyesmit, pedig számos átadás-átvételi megbeszélésen és tanácsülésen vettem részt. Persze: különféle politikai csoportok eltérően vélekednek a magyar kormány tevékenységéről is. Biztosan lesz vita az Európai Parlamentben a gazdasági válság kezelésének arról az útjáról, amelyet a magyar kormány választott. Én viszont nem hiszem, hogy ezek a viták bármilyen módon akadályoznák a mi elnökségi tevékenységünket. Nemrégiben Magyarországon járt például Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője. Ő is kimondottan kedvezően szólt a magyar elnökségi előkészületekről. Természetes, hogy politikai játékok mindig lesznek. Én nagyon sajnálom, ha egy az Európai Unió mellett elkötelezett civilszervezet az elnökségi felkészülés hajrájában úgy gondolja: ilyen nyilatkozatot kell kiadnia. Szíve joga, de nem hiszem, hogy a dolgok ettől mennek előbbre.

- Miért, ön szerint nem zavarhatja meg az elnökségi munkát, hogy egyik fontos nemzetközi szervezet a másik után tiltakozik a hazai médiaszabályozás tervezett módja ellen?

– Sokféle médiaszabályozás van az Európai Unióban, és nemzeti ügy, hogy erről melyik ország milyen törvényeket alkot. Nézze: itthon nem áll le az élet, a szabályozás, a törvényalkotás az elnökség miatt. Már azt is kérdezték tőlem, hogy összefér-e az alkotmányozás és az elnökség, de szerintem egy kétharmaddal megválasztott kormány nem mondhatja azt a polgároknak, hogy most fél évig nem érek rá veletek foglalkozni, mert az Európai Unióban van dolgom. Szerintem igenis összeegyeztethető a kettő.

- Csak akkor nem lesz semmi az elnökségi békéből. Pedig Martonyi miniszter úr számos alkalommal elmondta, hogy szükség van a pax praesidentiae-re, a belpolitikai tűzszünetre az elnökség idején. Ha azonban a kormány nem kerüli ebben az időben a konfliktusos témákat, akkor lesznek konfliktusok. Ha például folytatódik az alkotmányozás, nem lehet azt várni, hogy az ellenzék ne tiltakozzék, amennyiben úgy látja, hogy az értékei szerint tiltakoznia kell.

– Válasszuk ketté az elnökségi politikát és a belpolitikát. Az elnökségi ügyekről az Országgyűlésben kimondottan egészséges vitát folytattunk október 20-án. Mindenkinek, aki politikával foglalkozik, érdemes elolvasnia a jegyzőkönyvet: a több mint hatórás párbeszéd igazán konstruktív volt. Egy tőlünk jobbra elhelyezkedő párt kivételével mindenki azonos Európai Unióban gondolkodott, minden fél egyetértett abban, hogy erős Európára van szükség. Egyetértettünk az elnökség céljaiban is: kell Duna-stratégia, kell hogy legyen romastratégia, szükséges, hogy együtt lábaljunk ki a válságból. Én ott úgy éreztem, hogy igenis lehetséges a pax praesidentiae.

- A napirend nagy részére nincs különösebb hatásunk: azt az élet adja. De számít-e áttörésre valamiben a számunkra
kiemelkedően fontos, úgynevezett magyar témák közül?

– A gazdasági kormányzás témakörében nagyon komoly elvárásnak kell megfelelnünk. Azon igyekszünk, hogy nyárig a szigorúbb költségvetési politikát meghatározó szabályokat elfogadtassuk. Ez a legnagyobb feladatunk, és ezt tényleg az élet hozta. Ám mi választottuk, hogy komoly erőfeszítéseket tegyünk azért: elkészüljön az uniós romastratégia, és amint említettem, nagyon jó esélyt látok arra, hogy júniusra elfogadjuk az erről szóló keretdokumentumot. Az energiapolitikában olyan nagyszabású döntéseket kívánunk meghozni februárban, amelyek hosszú távra meghatározzák az unió új közös politikáját: itt újat tudunk alkotni. Ez nagyon nehéz téma, komoly egyeztetések folynak már október óta. Lesz Duna-stratégia is, amely nagyobb együttműködésre ösztönzi a tizennégy Duna menti országot, és kimondottan jó, hogy egy részük uniós tagállam, egy részük nem. Ez az együttműködés hihetetlen lehetőségeket tár fel az energiagazdálkodás, a közlekedés, az ivóvíz-gazdálkodás, a környezetvédelem, de a kultúra terén is.

- Az ön reményei szerint hogyan változik Magyarország megítélése az uniós elnökség végére?

– Mindnyájan azért dolgozunk, hogy az eddiginél sokkal jobb kép alakuljon ki az országról az Európai Unióban. A polgárok is ismerjenek meg minket kicsit jobban: ezért fektetünk nagy hangsúlyt a kulturális rendezvényekre. Brüsszelben eddig jóformán észrevétlenek voltunk, nem volt karakteres magyar politika. Ezen már változtattunk is, ám az elnökség nem arra való, hogy egy tagállam karakteres politikát vigyen. Most hasznosnak kell lennünk az összeurópai témákban. Ha ennek az elvárásnak egy ország tisztességgel megfelel, az növeli az ázsióját. Amikor később saját magáért emel szót, jobban odafigyelnek majd rá. Emlékeznek arra, hogy igen, igen: ez az a miniszter, aki az egyik tanácsülésen egy nagyon nehéz helyzetben olyan javaslattal állt elő, amely lehetővé tette a megállapodást. A jó teljesítmény tehát hosszú távon segítheti Magyarország érdekeinek érvényesítését.