"Csak abban bízhatnak, hogy a társadalom nem fogja fel... Itt minden nap számít"

Mire a megszorító intézkedéseket meghozták, összeomlott a társadalmi bizalom, erre mondta Antal: "kamikáze kormány lettünk", (majd végül Kupa Mihály akkori pénzügyminiszter csomagjával jöttek meg a megszorítások), ez az amit Horn Gyula is végigcsinált, és ennél a kormánynál is ezt látjuk - mondta Lengyel László a

A szimbolikus 100 nap azért kapott ekkora jelentőséget, mert mindig ilyenkor jön Magyarországon az önkormányzati választás. Egy kormánynak főleg akkor, amikor ilyen a gazdasági helyzet, az a dilemmája, hogy ha bevallja, hogy itt baj van, és az egész ciklusban megszorítani kell, és elvesz az emberektől, akkor valószínűleg nem rá szavaznak.

Azaz az önkormányzati választásokkor, ezért azon kell gondolkodnia, hogyan tudja eltitkolni a bajt, és a költségvetési adatokra kíváncsi külföldet – (már a ’90-es évek óta van IMF) - , hogyan tudja lecsitítani.

"Nem tudunk olyan kormányzatot, amelyik ne ezt csinálta volna, kivéve Gyurcsány Ferencet, aki már augusztusban bedobta a törölközőt kénytelenségből, de azért is, mert neki a külföld nem engedélyezett többet, az ő határideje a parlamenti választás volt, mert akkora volt a bizalmatlanság a magyar kormány ellen" - fogalmazott Lengyel László.

Amikor az első pofonok megérkeznek

"Az, hogy az Orbán kormány megpróbálja eltolni az önkormányzati választásokig a rossz híreket, az nem azt jelenti, hogy nem mondja, hogy rossz a gazdaság, de láthatólag a külföld ezt egyszerűen nem tűri el. Tudják, hogy van egy ilyen ígéret, de az unió pénzügyminiszterei könyörtelenül arcba megmondták a magyar pénzügyminiszternek, Matolcsy Györgynek, hogy itt és most jelentse ki, hogy 3 százalék alatt lesz a költségvetési hiány jövőre, ami egy brutális dolog az önkormányzati választások előtt, és csak abban bízhatnak, hogy a társadalom nem fogja fel... és ebben bízhatnak is. Itt minden nap számít" - mondta Lengyel László.

"A mostani reakciók lehet, hogy nem lesznek olyan gyorsak, mint Gyurcsány Ferenc megszorító bejelentéseit követően, de azért amikor az első igazi pofonok megérkeznek, amikor a közalkalmazottak megértik, hogy elbocsátások és bércsökkenések lesznek, akkor ez drámai lesz, mert túlnyomó többségük a Fideszre szavazott és rá fog szavazni most az önkormányzati választásokkor is" - vélte a politológus.

"Sokkal célszerűbb lett volna Orbán Viktornak rögtön az elején, megmondani, hogy a helyzet rossz, amiről tényleg nagyrészt nem ők tehetnek, és azt mondani, hogy a következő időszakban ennyit tudok nyújtani. Lehet, hogy a mostani miniszterelnök ezzel népszerűségvesztést követett volna el, és nem nyer ennyi városban és megyében, mint most, de a 2014-es választások előtt, amikor már látható a javulás , akkor annak nyugodtan mehetett volna elébe" - mondta a politológus.

Lengyel László szerint "itt politikailag eldöntötte a miniszterelnök, hogy nem mondjuk el". "Orbán Viktornak az a célja, hogy minél nagyobb területet nyerjen el az őszi önkormányzati választásokon, ha egy őszinte bejelentést tesz, ez ugye nem sikerül. De a minél nagyobb terület elfoglalása sokkal nagyobb terhet is jelent. Mert azok a területek, amelyek korábban nem voltak az övé, és mondhatta rájuk, hogy nem kell élelmeznem őket, mert nem az enyémek, az önkormányzati választások után ezekre már nem mondhatja" - tette hozzá.

Volt már ekkora lehetőség

Volt már ekkor lehetősége magyar kormánynak, mégpedig 1994-ben az MSZP-SZDSZ kormány idején- vélte Kéri László politológus a Hatosban. Lengyel László szerint az MSZP-SZDSZ kormány akkor sima óriási többséggel tulajdonképpen alkotmányozási többséget kapott.

Rögtön az elején azzal, hogy kijelentették nem élnek vissza ezzel az ellenzék kárára, ezzel azt az önkorlátozást hajtották végre, ami egy normális demokráciára jellemző. Az Orbán kormány rögtön az elején megmondta, nem fogja megadni ezt a jogot a kisebbségnek. Ez jelentősen megkülönbözteti az Orbán kormányt a Horn kormánytól - mondta Lengyel László politológus. aki szerint nagyon lényeges, hogy a Horn kormány nem érezte, hogy lennének alkotmányos céljai, pedig minden joga meg volt rá, de erre nem érzett késztetést – vélte a politológus.

Az egyetlen, amiben hasonlított a Horn és az Orbán kormány a Nemzeti Bank elnökének kipiszkálása. Bot Péter Ákos eltávolítása akkor ugyanolyan nemzetközi felháborodást okozott, mint ma Simor András eltávolításának kísérlete, a jegybanki függetlenséget akkor is nagyon komolyan vették, most a válság idején pedig különösen.

1994 szeptemberében az MSZP kormány módosította az önkormányzatokról szóló törvényt az ellenzék ellenére a közelgő polgármesteri választásokra való tekintettel. Lengyel László szerint ez elhibázott lépés volt az akkori kormány részéről, mert ezzel eltolták egy érdekkijáró parlament felé az országgyűlés működését, ennek másfél évtizede isszuk a levét - utalt a politológus az új kormány jelenlegi hasonló intézkedésére.

Lengyel László úgy látja, Horn Gyula kormánya eléggé erőszakos volt, de fogcsikorgatva tudomásul vette a törvényességet, amihez azért hozzájárult az is hogy, az SZDSZ erőteljesen hangsúlyozta a jogállamiságot, ami a múltjából következett, mert nem engedhette meg magának, hogy ne ezt tegye. Itt ráadásul nagyon kellett a szocialistáknak, hogy Nyugat-Európában a törvények betartójának lássák – tette hozzá az elemző a Klubrádió Hatos című műsorában.